Szerző: HWSW

2016. december 28. 14:50

Visszapillantó: 2016 legnagyobb sikerei II.

Miről lesz emlékezetes ez az év az informatikában? Második körben a kevésbé szem előtt lévő technológiákat, újdonságokat vettük szemügyre. Áttörés volt bőven.

Hang, mint felhasználói felület

A hang-mint-felhasználói-felület nem 2016 nagy találmánya, az irányvonal képviselői már évek óta velünk vannak, ilyen például a 2014-ben rajtolt Amazon Echo, amely az Alexa virtuális asszisztenssel a fedélzetén mára mintegy hatmillió amerikai otthonban füleli a felhasználók kéréseit. Indulásakor a rendszer, mint sok hasonló, korai virtuális asszisztens, nem rendelkezett túl kiterjedt funkcionalitással, idővel azonban a vállalat mind több és több szolgáltatást drótozott bele és a különböző hardverek palettája is tempósan bővült, amelyekkel az eszköz kommunikálni képes - mára a termék a piac vezető szereplője. Az Amazon tehát időben meg tudta vetni a lábát a területen, amelyre annak sikerét látva idén szép számmal érkeztek a jelentkezők.

A legnagyobb svunggal érkezett új vetélytárs egyértelműen a Google nyár eleji fejlesztői konferenciáján bemutatkozott Google Home, amely a keresőóriás platformjára, egész pontosan a Google Now fejlettebb utódjaként érkező Google Assistantra épít. A megoldás az Alexához hasonlóan kommunikál más szolgáltatásokkal és hardverekkel, noha a támogatott termékek listája egyelőre jóval rövidebb mint az Amazon eszköze esetében - a Google-nek komoly lemaradást kell behoznia a területen.

De a hangalapú platformokat nem mindenki köti hasonló célhardverhez, elég az Apple-től megismert Sirire gondolni, amelyet idén a fenti virtuális asszisztensek mellett olyan új szereplők is ostrom alá vettek, mint a szolgáltatás eredeti fejlesztőinek új terméke, a Viv. Utóbbi egy impresszív bemutatkozást követően az év folyamán jóformán egyáltalán nem hallatott magáról, mígnem októberben kiderült, a Samsung kebelezi be annak teljes csapatát. De a Microsoft sem akar lemaradni a területen, igaz más stratégiát választott mint riválisa: a cég december elején jelentette be, megnyitja Cortana Devices SDK-ját a fejlesztők előtt, akik így a virtuális asszisztensét az Amazon Echóhoz hasonló okos-hangszórók agyaként használhatják. Jövőre a Harman Kardon színeiben lát majd napvilágot az első Cortanával szerelt hasonló eszköz.

Elrugaszkodott az IoT

Az egész biztos, hogy 2016 nagy hívószavai (buzzwordjei) közé bátran besorolhatjuk az IoT-t, a mögötte részben mesterségesen gerjesztett lelkesedés azonban a területet az év győztesei közé is betolta. Ez sok gyártónál nem csak valós piaci lépéseket, de egy újabb, kvázi kötelező termékkategóriát is létrehozott vagy előtérbe tolt. A leglátványosabb azonban nem is nagy cégek terjeszkedése a területre, hanem a néhány fős hardverstartupok cunamija, amelyek a legkülönbözőbb online kapcsolattal ellátott termékekkel álltak elő, a drónoktól egészen a káposztatermelő automatizált szállítókonténerig.

Jól látszik tehát, hogy nem csak a szoftver- de a hardverfejlesztés sem csak a nagyok kiváltsága, sőt, több nagyvállalatnak a hasonló renegát, vagy kis csoportban dolgozó fejlesztők kifejezetten célközönségévé váltak, ilyen például az Intel, amely egy sor az IoT fejlesztéseket célzó termékekkel előállt, a területre szánt processzoroktól a négyrotoros drónon át a gépi látásra kihegyezett fejlesztői lapkáig.

Snapdragon 820 - kiköszörülte a csorbát

A tavalyi évhez képest komoly klímaváltozáson ment keresztül a Qualcomm csúcs Snapdragonja. A 820 jelölésű alkalmazásprocesszor sikerrel feledtette a forrófejű előd, a Snapdragon 810 problémáit, amely miatt több készülékgyártó és vásárló is kigyót-békát kiáltott a Qualcommra, joggal. A Snapdragon 820 nem csak, hogy száműzte a 810 bajait, de közben komoly előrelépést is ért el több területen, részben a Samsung 14 nanométeres gyártástechnológiájának hála.

A 820 hozta a Qualcomm első saját tervezésű 64 bites, ARMv8-A utasításarchitektúrát alkalmazó processzormagját, a Kryót, melynek erejét jól jelzi, hogy a Snapdragon négy darabbal is sikerrel vette fel a versenyt a konkurensek nyolc vagy akár tízmagos megoldásaival. Emellett a GPU is jól sikerült, az ugyancsak házon belül fejlesztett Adreno 530 szépen állta a sarat a felsőkategóriás konkuresekkel szemben, amely lendületet pedig csak az iPhone 7-tel befutott Apple A10 tudta megtörni. A tempó mellett fejlett adatkommunikációt is bemutatott a 820, a Cat 12/13-képes X12-es integrált LTE modem mellett már a 60 GHz-es tartományban üzemelő 802.11ad szabványú Wi-Fi támogatásával is felvértezte rendszerchipjét a Qualcomm.

Mindennek hála a siker nem maradt el, az idei év jóformán összes csúcs androidos készüléke Snapdragon 820-at (vagy 821-et) kapott, így a Samsung Galaxy sorozatába is visszatérhetett a Qualcomm fejlesztése. Ezzel a vállalat valamelyest stabilizálni tudta processzoros eladásait, melyek az egyre növekvő konkurencia miatt 2014 óta folyamatos mélyrepülést mutatnak

A Huawei és a szerverpiac

A globális szerverpiac idei egyik legnagyobb meglepetését a Huawei produkálta, a kínai vállalat az idei első három negyedévben rendre 20 százalék körüli növekedést mutatott, amihez hasonló dinamikus fejlődést csupán az ugyancsak kínai Inspur tudott felmutatni. A legutóbbi, harmadik negyedévben 21,8 százalékos javulást ért el a Huawei, amivel nem csak stabilizálni tudta negyedik helyét, de még közelebb került az elmúlt néhány negyedévben egyre zsugorodó hazai konkurenshez, a Lenovóhoz, akit ezzel a tempóval jövőre akár maga mögé is utasíthat majd.

Az idehaza eddig elsősorban okostelefonjairól és táblagépeiről ismert Huawei ezért régóta, sokat, és szisztematikusan dolgozik, tehát a siker egyáltalán nem váratlan. A vállalat idén Európába is elhozta a KunLun névre keresztelt szerverét, amit a világ első, (akár) 32 darab x86-os processzort (pontosabban foglalatot) tartalmazó üzleti kritikus kiszolgálójaként mutatott be. A rendszer technikai érdekessége, hogy az a Huawei saját fejlesztésű, akár 64 darab processzor összekapcsolására alkalmas Node Controller interkonnekt megoldását alkalmazza, mellyel a tervezők átugrották a Xeon E7 v3 processzorok korlátját, mely legfeljebb csak 8 processzor összekapcsolását tenné lehetővé.

De a Huawei nem csak a hardveres fejlesztésekbe invesztál, a FusionSphere ismételt továbbfejlesztésével a OpenStack-disztribúción alapuló saját operációs rendszer is vonzóbbá vált. A legújabb, 6.0-s verzió privát, publikus, hibrid, vagy desktop felhők mellett szoftveresen definiált hálózatokhoz, illetve virtuális szerverekhez is bekonfigurálható, amelyre a Deutsche Telekom elsőként épített nyílt felhőszolgáltatást az (itthonról üzemeltetett) Open Telekom Cloud formájában. A Huawei márkanevet tehát célszerű lassan átértelmezni, a céggel jövőre várhatóan ennél is komolyabban kell majd számolni, a telkók és a konzumer világ után a szervereknél letette a cég a névjegyét.

Gépi tanulás egyre több területen

A mesterséges intelligencia, ezzel együtt a gépi tanulás és a deep learning kutatások új lendületet kaptak ebben az évben. A vállalatok sorra tették elérhetővé adatbázisaikat vagy osztályozó rendszereiket a terület fejlődése érdekében, persze nem csak jó szándékból, hanem hogy az eredményekből maguk is profitálni tudjanak. Év elején a Yahoo 20 millió anonimizált felhasználó hírfogyasztási szokásaira vonatkozó 110 milliárd adatsorból álló adatbázisát tette közzé, majd pár hónappal később pornószűrő algoritmusát is megnyitotta a fejlesztők felé. Eközben a Facebook szövegosztályozója, a fastText forráskódját tette elérhetővé, amely állítása szerint gyorsabban dolgozik a neurális hálózatokra építő megoldásoknál a hierarchikus osztályozással, például a spamek kiszűrésekor vagy a felhasználói vélemények besorolásakor.

Legnagyobb eredményeket a Microsoft és a Google tudta felmutatni ezen a területen, ennek érdekében cégen belüli átszervezést is végzett mindkettő. A redmondi cég AI and Research Group néven indult el a Cortana digitális asszisztens, az AI segítségével működő alkalmazások, az AI-as-a-service és a szuperszámítógépek fejlesztésének irányába. Első lépésekként közkinccsé tette Microsoft Cognitive Toolkit deep learning rendszerét a GitHubon, és ezzel együtt publikálta a beszédfelismerésre vonatkozó jelentős eredményeit.

A Google év vége felé jelentette be a montreali AI-labor elindítását, majd a kutatói sorra publikálták az eddig elért eredményeket, például a nyelvpárok felismerésére, a hatékonyabb képtömörítő eljárás fejlesztésére vagy a diabéteszes vakulás jeleinek képi felismerésére vonatkozóan - ezek nagy részének alapja a TensorFlow gépi tanulási technológia, amelyet a cég már tavaly megnyitott a fejlesztők számára. Hogy a technológia nem csak a kutatólaborokban létezik és a távoli jövőt jelenti, azt mutatja többek közt az Amazon Go kezdeményezése, ahol a gépi látásra és deep learningre (és a fejlebb már említett IoT-forradalomra) építve a tervek szerint már jövőre is pénztárak nélkül lehet vásárolni.

Tényleg jól keresnek a hazai programozók

Szinte szállóigévé vált a mondat a 22 ezer fős magyar informatikushiányról, mely valójában úgy szólt az IVSZ tanulmányában, hogy a jelenlegi szereplők és az új belépők ennyi "informatikai állást tudnak létrehozni a szakemberkínálat mennyiségének és minőségének emelése esetén". A hiány azonban a nyers számoktól eltekintve valós és lassan krónikussá válik, a vállalatok a munkaerőhiányt egyre vonzóbb bérekkel és feltételekkel próbálják megoldani, amelyről idén több adatot is kaptunk különböző hazai toborzó cégektől.

A Hays Hungary adatai szerint a fejlesztők bére havi bruttó 360 000 és 1 300 000 forint között helyezkedik el. Közülük is a Java programozók a legkeresettebbek, akiknek a fizetése az átlag helyett inkább a maximumhoz tendál, így a megkérdezett fejvadászok szerint már a juniorok is megkaphatnak bruttó 450 000 forintot.

Docker és a konténeres alkalmazások

Miért kellett 2016-ig várni ahhoz, hogy a konténeres alkalmazások betörjenek a mainstreambe? A technológia alapjai évtizedesek, a mainframe-ekig nyúlnak vissza, bizonyos szintű támogatást pedig évek óta nyújt a Solaris vagy a Chroot is, az LXC évek óta velünk van, ennek ellenére az áttörést nem sikerült elérni.

Internetre kötött közművek: elsőre jó ötletnek tűnt (x)

Gyere el Ipar 4.0-val és annak IT-biztonsági aspektusaival foglalkozó foglalkozó meetupunkra.

Internetre kötött közművek: elsőre jó ötletnek tűnt (x) Gyere el Ipar 4.0-val és annak IT-biztonsági aspektusaival foglalkozó foglalkozó meetupunkra.

Ebben hozott változást 2016, az év során egyértelművé vált, hogy a Docker formájában az iparág megtalálta a közös nevezőt és létrejön egy általános, keresztplatformos konténeres megoldás. Ezt ma már minden nagyobb felhős szolgáltató és operációs rendszer, orkesztrációs megoldás támogatja (vagy hamarosan támogatni fogja), így az utolsó akadályok is elhárulhatnak a konténerek éles bevetése előtt. A szép új jövő: alkalmazásboltból pillanatok alatt telepített szerverappok, központi konfigurációval, gyorsan és hatékonyan - na ehhez még lesz egy-két lépcső.

Hálózatsemlegesség és az NMHH

Az év során sokáig bizonytalanság uralkodott Európában a hálózatsemlegességet illetően. Idén megszületett ugyanis az Európai Unió közös, egységes szabályozása, ez azonban több kiskaput, értelmezési lehetőséget is hagyott a kérdésben - amelyre oly híresen a Deutsche Telekom a startup-adó kivetését jelentette be.

Első lépésben a nemzeti hatóságokat tömörítő BEREC iránymutatása oszlatta a homályt, majd Európában elsőként az NMHH hozott döntést hálózatsemlegességi ügyben: elkaszálta a Magyar Telekom bizonyos mobilos internetes (zero rating) csomagját. A magyar hatóság példáját később a svéd, az osztrák és a holland szabályozó is követte, a példás sebesség pedig információink szerint a legmagasabb szintről, Brüsszelből is elismerést váltott ki.

A nyári leállás után, október 5-én és 7-én az Amazon felhőszolgáltatása és a microservicek témája köré épülő meetupokkal indul újra a HWSW free! meetup-sorozat.

a címlapról

Hirdetés

AWS és microservice meetupokkal kezdjük az őszt!

2021. szeptember 18. 18:58

A nyári leállás után, október 5-én és 7-én az Amazon felhőszolgáltatása és a microservicek témája köré épülő meetupokkal indul újra a HWSW free! meetup-sorozat.