Szerzők: Gálffy Csaba, Voith Hunor

2016. május 25. 10:58:00

Az Infoparkból épül a Deutsche Telekom felhője

Igen komoly fegyvertény, hogy a hazai ITSH üzemelteti a Deutsche Telekom nyilvános felhőjét. Az Amazon és a Microsoft ellenében pozicionált termék mögött így hazai szakmai tudás áll - ami az OpenStack-alapokat ismerve nem kis szakmai erődemonstráció.

Saját nyilvános infrastruktúraszolgáltatást indít a Telekom-csoport - jelentette be a Deutsche Telekom a múlt hónapban. Az Open Telekom Cloud névre keresztelt IaaS-rendszer üzemeltetését a cégcsoporton belül a T-Systems International hazai leányvállalata, az IT Services Hungary (ITSH) végzi, ami rendkívüli szakmai teljesítménynek számít. Ennek apropóján ültünk le Gerner Péterrel, az ITSH IT Operations üzletágvezetőjével és beszélgettünk vele a miértekről és hogyanokról.

Az Open Telekom Cloud 2015-ben kezdte meg a tesztüzemet, az év második felében pedig a cég kiemelt partnerei meghívásos alapon hozzáférést is kaptak az infrastruktúrához. A hivatalos bejelentést a Telekom az idei CeBIT-re időzítette, ekkor rajtolt el a szolgáltatás. Lássuk, milyen terméken is dolgoznak a hazai üzemeltetők?

Deutsch Telekom és Huawei - elindult az OTC

Az új nyilvános felhő koncepciója egybevág a piacvezető Amazon Web Services megközelítésével, tehát virtuális gépeket (instance-eket) lehet bérelni az infrastruktúrán, ezekért pedig használatalapú díjat kell fizetni. A rendszer viszonylag tág határok között engedi konfigurálni a virtuális gépet, a legkisebb (és legolcsóbb) instance például egy vCPU-val és egyetlen gigabájt RAM-mal akár havi 6,6 euróért elérhető Linuxszal, míg a 32 vCPU-val, 128 gigabájt RAM-mal és Windowszal érkező verzió már havi 2888 euróba kerül - derül ki az OTC oldaláról.

Maga a szolgáltatás jelenleg még csak az alapokat tartalmazza, vagyis a csupasz operációs rendszer mellé többféle tárolós szolgáltatás és hálózati hozzáférés igényelhető, és persze van automatikus skálázás, vagyis nagy terhelés esetén újabb virtuális gépek állhatnak fel. Extraként ezt az OTC csupán DDoS-védelemmel és automatikus terheléselosztással (load balancing) fejeli meg. Ennél az Amazon vagy a Microsoft szolgáltatása már lényegesen többet kínál, a PaaS határát súróló fejlettebb képességek a következő hónapokban érkezhetnek. Kezdésnek mindenesetre ez is elegendő, amennyiben csak "vasra" van szüksége valakinek a felhőben, az OTC már labdába rúg.

Igény lenne rá

A nyilvános felhő ötletével nyilván régóta játszik a Deutsche Telekom vezetése, a meglévő ügyfelek részéről tapasztalt kereslet természetes módon hajtotta ebbe az irányba a céget. A DT ugyanis leányvállalatain, így az ITSH-n keresztül ugyanis rengeteg nagyvállalat számára nyújt üzemeltetési szolgáltatásokat, például a világ legnagyobb SAP-telepítéseit működteti az ügyfelek számára. Egyre gyakrabban merül fel az igény, hogy a privát adatközpontban működő rendszerekhez valamilyen, a publikus felhőben futó szolgáltatás kapcsolódjon - miért ne szolgálhatná ki a cég ezeket az igényeket is?

Gerner Péter, ITSH

Machine learning és Scrum alapozó képzések indulnak! (x) A HWSW októberben induló gyakorlatorientált, 10 alkalmas, 30 órás online képzéseire most early bird kedvezménnyel lehet regisztrálni!

Az OTC egyik legfontosabb előnyét első körben így pont ezek a meglévő ügyfelek élvezhetik. A termékfejlesztés egyik fő motivációját is ez adta: a Telekom privát felhőjével sokan elégedettek voltak, de amikor nem volt szükség komoly SLA-ra (például tesztelési, fejlesztési feladatok), olyankor az ügyfelek más szolgáltató (jellemzően Amazon, Google, Microsoft) után néztek. Elsődlegesen az ilyen eseteket szeretné házon belül tartani a jövőben a Deutsche Telekom, később pedig a menedzselt szolgáltatások bevezetésével (ez Gerner szerint még idén várható) tovább bővíteni a lehetőségeket.

Hogy lesz ez versenyképes?

Gyilkos tempóban esnek a nyilvános felhős infrastruktúra árai, az Amazon, a Google, a Microsoft és a kisebb versenyzők nyaktörő tempóban javítják működési költséghatékonyságukat, ami az árazásban is azonnal jelentkezik. E cégek rengeteg szervert üzemeltetnek különös gonddal kiválasztott helyszíneken, ahol alacsony az áram ára (jellemzően erőművek közelében) és olcsón üzemeltethetőek a gigantikus, méretgazdaságosság mentén épített adatközpontok.

Adja magát így a kérdés: ezzel hogyan fogja felvenni a versenyt az OTC? "Értünk mi is az üzemeltetéshez, és kicsinek sem számítunk" - vág vissza a Gerner. A Deutsche Telekom és az ITSH évtizedes tapasztalattal rendelkezik adatközpontok építésében és üzemeltetésében, így a tervek szerint a szolgáltatás ténylegesen versenyképes lesz majd. A nemzetközi Telekom konszern egyébként az OTC agresszív terjesztését tervezi, az erős tőkeháttérrel rendelkező cég globális adatközpont-hálózatot építene, a jelenlegi német bázis után tehát további gyors bővülést ígér a vállalat. Mindezt azonban konszolidált formában, viszonylag kevés adatközponttal tervezi megvalósítani, és nem kíván beszállni az adatközpont-építési versenybe.

A vállalat első körben két területen is igyekszik magát megkülönböztetni a nagy amerikai versenytársaktól. Az egyik az, hogy a hibrid felhő kialakításához nem csak a publikus felhőt adja a cég, hanem az integrációs mérnöki szolgáltatást is, így az ügyfeleknek több ideje marad a saját kompetencia felépítésére, vagy ha akarják, akár teljesen ki is szervezhetik ezt a részt. A másik az adatvédelem oldalán próbál domborítani, és a németországi adatközpontot, a német jogrend alatti működést helyezi előtérbe. Ez az elmúlt években az amerikai megfigyelési gyakorlatról kiderültek után abszolút valós üzleti előnyre fordítható, ezt használja ki a Microsoft is legújabb német adatközpontja esetében, ahol az adatok kezelését a T-Systemsnek adta át.

Lehet-e az OTC-ből igazán nagy, meghatározó felhős szolgáltatás? Gerner szerint igen - a Telekom-csoport nagy, a piacon pedig egészséges kereslet mutatkozik egy újabb, kicsit más elvek mentén működő nyilvános felhős szolgáltatás iránt. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a már meglévő, nagy ügyfélkörön keresztül az európai cégeket a Telekom könnyebben érheti el, mint az amerikai felhős szolgáltatók. Az már érdekesebb kérdés, hogy a lehetőséggel a Telekom élni tud-e, de ezt majd az idő fogja eldönteni.

Egyedül is mehetne

Az OTC hardveres alapjait a Huawei biztosítja, ezt a kínai vállalat nemrég prágai rendezvényén is büszkén említette. Ez azt jelenti, hogy a publikus felhő alatt dolgozó szervereket, tárolókat és bizonyos hálózati eszközöket is a kínai gyártó szállít, egy egyedi partneri kapcsolat keretében. Ennél is sokkal fontosabb azonban, hogy a hardver mellett Huawei szállítja a publikusfelhő-platformot is, ami az OpenStack egy "ízesített" disztribúciója, a FusionSphere. A szabad szoftveres OpenStacket ehhez a gyártó számos egyedi fejlesztéssel egészítette ki, így kínálja (immár fizetős konstrukcióban) a partnereknek ezt.

Ehhez persze előbb házon belül fel kellett építeni az OpenStack-kompetenciát, miközben az ilyen szakemberekért ma öldöklő küzdelem folyik a különböző szereplők között. Ezért meglepő, hogy Gerner szerint az ITSH nem ütközött komoly akadályba, a UNIX/Linux rendszerekkel napi szinten foglalkozó szakemberek viszonylag gyorsan beletanultak az OpenStackbe is. A szomszédos területekről átjött saját munkatársak mellett célirányos toborzás is zajlott, a csapatot pedig néhány végzős és gyakornoki státuszban kezdő újonc egészítette ki, akik friss fejjel vágtak neki az új rendszer megismerésének. A csapat induláskor nagyjából 10 fős volt, és a létszám év végére akár 40-50 főre is duzzadhat – feltéve, ha akad hozzá elegendő új ember.

Az OpenStack-csapat felépítése azonban ennél mélyebb felismeréseket is hozott. Hagyományosan a Telekom-csoport, illetve az ITSH is megoldásszállítókkal, "hozott anyagból" dolgozik. Az OpenStack esetében azonban kiderült, hogy a szabad szoftveres platform eredendően nincs is messze a munkatársak érdeklődési területétől, és sok mérnök szabadidejében, hobbiként már szerzett jártasságot ezzel a technológiával. A tapasztalat nyomán a következő, ígéretesnek tűnő technológiákkal más sokkal aktívabban foglalkozik a cég, a Docker esetében már javában zajlanak a tesztprojektek, így amikor a konténeres megoldás elég éretté válik, az ITSH is azonnal fel tudja azt kínálni ügyfeleinek.

Az oktatás rendszerre kitérve Gerner úgy gondolja, hogy a kínálat nem csak azért nem tartozik a kereslettel, mert egyszerűen kevés ember választja az informatikai pályát, hanem azért is, mert a képzés túlzottan fejlesztési fókuszú, az üzemeltetéssel pedig túl keveset foglalkozik az egyetemi oktatás. Pedig összességében ez nagyobb részét teszi ki az informatikai területnek, és a mai rendszerek komplexitása jóval több tudást (és folyamatos tanulást) követel meg az üzemeltetőktől, mint mondjuk 10-15 évvel ezelőtt. Az ITSH tervezi egy OpenStack felsőoktatási ösztöndíj elindítását is, így próbálva (más nagy cégekhez hasonlóan) enyhíteni szakemberhiányán, erről azonban egyelőre még nem kaptunk részleteket.

a címlapról