A fizetős API felé terelné a Wikipédia az AI-fejlesztőket
A Wikipedia hosszú évek óta a világ egyik legértékesebb online információforrása, még ha néha vitatott pontosságúak is azok a bizonyos információk. Az AI-bummnak köszönhetően a platform ha lehet csak még jobban felértékelődött, mint az egyetlen olyan, nagy tömegek által használt online felület, ahová még nem tette be a lábát a mesterséges intelligencia annak minden előnyével és hátrányával együtt, ettől függetlenül nem mentes a problémáktól.
Az online enciklopédiát üzemeltető Wikimedia Foundation hétfőn arra szólította fel az AI-fejlesztőket, hogy felelősségteljesen használják fel a hozzáférhető tartalmaikat, és lehetőség szerint a Wikimedia Enterprise nevű fizetős szolgáltatást válasszák, ezen felül biztosítsák a megfelelő forrásmegjelelölést a saját szolgáltatásaikban. A választható prémium csomag lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a Wikipédia tartalmait úgy használják fel, hogy azzal támogassák a szervezet nonprofit küldetését. Az üzemeltetők blogposztja arra nem tér ki, hogy milyen retorziókkal vagy jogi következményekkel szembesülhetnek, akik tömegesen scrape-elik, azaz kaparják le a tartalmakat saját termékük fejlesztéséhez.
Platón ragadt informatikusok klubja Egyetlen más szakma sincs, ahol olyan gyorsan el lehet érni a karrier-platóra, mint az IT. A midlife, a mid-level mellett létezik mid-career krízis is.
A szervezet október végén fejtegette egy blogposztban, hogy egyre komolyabb nehézséget okoznak számára a robotok, és a csökkenő valós forgalom. A valódi emberekhez fűződő oldalmegtekintések 8 százalékot estek az előző évhez képest, ehhez hasonló mértékű visszaesést pedig nem igazán lehetett látni az elmúlt években. Az alapítvány számára kihívást jelent, hogy szétválassza a valódi látogatók és a botok által generált forgalmat. A májusi és júniusi időszakban kiugróan nagy forgalmat sikerült mérni, de ennek túlnyomó része olyan botoktól származott, amelyeket az észlelés elkerülésére terveztek.
Az alapítvány szerint a forgalom csökkenése azzal magyarázható, hogy a keresőmotorokba épített generatív AI közvetlenül szolgáltat válaszokat és összefoglalókat, így az internetezők kisebb eséllyel kattintanak az oldalakra vezető linkekre, mivel azok kevésbé láthatóak. Továbbá észrevehető trend, hogy a fiatalabb generációk a közösségi videóplatformokon, például a TikTokon keresik már inkább az őket érdeklő információkat, mint a nyílt weben – fejtette ki Wikimedia képviselője.
A látogatottság csökkenésének egyik negatív hosszútávú következménye a nehezebb fenntarthatóság: kevesebb önkéntes bővítheti és gazdagíthatja a tartalmat az alapítvány szerint, ezért a Wikipédia tartalmát is felhasználó közösségi cégeknek és AI-fejlesztőknek saját érdekük is, hogy több látogatót irányítsanak a forrásfelületre, vagy legalább támogassák a platformot.
Via TechCrunch.