Visszapillantó: 2016 legnagyobb sikerei
Miről lesz nevezetes ez az év? Első körben a konzumer technológiákból szemezgettünk - mi ért el áttörést és mi aratott váratlan sikert?
Az iPhone SE: újramelegítve lett a legjobb
Az Apple 2016-os, több szempontból is legjobban eltalált terméke az új “kicsi” iPhone, az SE volt. A vállalat viszonylag kevés kompromisszumot kötött az 5s utódjának tekinthető okostelefon tervezésekor, így a készülékből az iPhone 6s-nél megismert, igencsak erős Apple A9 processzor köszönt vissza 2 gigabájt memóriával társítva. Emellett fejlődött a kamera és az adatkapcsolatos (LTE, Wi-Fi) képességek, megjelent az Apple Pay támogatás, nem utolsó sorban pedig érezhetően (~20 százalékkal) javult az üzemidő.
Kicsi a bors
Külön pozitívum, hogy a fejlesztéseket a korábbi készülékházba pakolta be az Apple, így az iPhone SE megőrizte az 5-ös határozott éleit és továbbvitte az iPhone-sorozat sokak által eddigi legjobbnak tartott formatervét. Ennél is fontosabb, hogy önmagához képest viszonylag visszafogottan árazta régi-új készülékét az Apple, a sorozat hivatalos induló ára bruttó 159 000 forinton állt meg, ami más (nem hivatalos) források esetén mostanra akár több 10 000 forinttal is kevesebb lehet. Mi sem bizonyítja jobban, hogy az Apple jól eltalálta a terméket, mint az értékesített darabszám, ugyanis nem hivatalos források szerint a második negyedévben nagyjából 10 millió darab iPhone SE-t adott el az Apple, ami az összes iPhone-eladás nagyjából negyedét jelentette.
Az Nvidia és a Pascal-alapú GeForce-ok
Az Nvidia idei teljes pályás videokártyás letámadását már-már tanítani kellene, a vállalat ugyanis óramű pontossággal hajtotta végre az alaposan megtervezett piaci bemutatókat a május és október közötti időszakban. A munkának pedig meg is lett a gyümölcse, a cég néhány hónap alatt közel féltucat Pascal grafikus processzort mutatott be, első körben GP104 és az arra épülő GTX 1080 és 1070 jelent meg, amit a GTX 1060-ról megismert GP106 követett, majd jött a mindent verő új Titan X csúcskártya a GP102-vel, amit végül a két új igazi népkártya, a GTX 1050 és 1050 Ti követett a GP107-es GPU-val. Egy ilyen rajt-sorozat levezénylése elképesztően nagy teljesítmény, ezért is jár az elismerés most a cégnek.
Van miért feszíteni
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A kártyák képességeibe nehéz lenne belekötni, a helyenként visszafogottabb DirectX 12-es képességek mellett leginkább a csúcsmodellek árazása csípheti a 4K felbontásra vágyó játékosok szemét. Kivétel nélkül az összes Pascal-alapú termék kimagasló fogyasztás/teljesítmény mutatóval rendelkezik, hála a tervezésnél szem előtt tartott konszolidált TDP értékeknek, melyek ellenére a kártyák tempója is megsüvegelendő. A termékek kvalitását és sikerét most is a vállalat eredményei tükrözik legjobban, ugyanis az Nvidia legutóbbi negyedéve minden várakozást és korábbi rekordot felülmúlt, a GeForce-okat jelentő gaming részleg 1,244 milliárd dollárra növelte bevételét, amely összeg 63,5 százalékkal szárnyalta túl az előző év hasonló időszakát.
Sony PlayStation VR - mainstreamben a virtuális valóság
Októberben kiugró rajttal került piacra a PlayStation VR, már a megjelenést követő első héten több mint ötvenezer darab fogyott belőle. Legnagyobb előnye az ára a szintén idén megjelent konkurens megoldásokhoz képest, mivel a Sony szemüvege nagyjából 400 dollártól kapható, addig az Oculus Rift 600 dollár fölött kezdődik, a HTC Vive pedig többe kerül mint 800 dollár - a hazai oldalakon jelenleg 100 ezer forintos különbség tapasztalható az egyes termékek között, ahol éppen nem fogytak ki belőle a kereskedők. A PSVR hátrányai közé sorolható, hogy 5,7 hüvelykes OLED kijelzője 1920×1080 felbontású, szemenként 960×1080 pixel jelenik meg rajta, míg az Oculus és a HTC termékei 1080x1200 felbontású panelt tartalmaznak. Képfrissítésben viszont a PlayStation VR az erősebb, 120 hertzet kínál a konkurensek 90 hertzes frissítéséhez viszonyítva, plusz háromtengelyes giroszkópot és gyorsulásmérőt is tartalmaz.
A SuperData előrejelzése szerint nagyjából 750 ezer PlayStation VR darab fogy idén, ami jóval alatta marad a korábban megjósolt 2,6 milliós eladásnak, viszont még mindig többet jelent a HTC Vive 450 ezer vagy az Oculus Rift 355 ezer eladott példányához viszonyítva. Lehetséges magyarázatok közt szerepel, hogy a karácsonyi időszakot nem használta ki eléggé a gyártó marketing szempontjából, és a szemüveghez alig lehetett hozzáférni a webáruházakban. Ráadásul a PlayStation kommunikációja szerint a PS 4 Pro verzióval az eszköz jobban működik, ami azt jelentette a játékosoknak, hogy előbb a Prot szerezzék be, és csak utána vegyenek PSVR-t. A karácsonyi eladásokat azonban még pontosan nem ismerjük, egyelőre az előrejelzésekre lehet támaszkodni, de ezek alapján is jelenleg a PSVR a legkelendőbb a hasonló tudású szemüvegek közül.
Pokemon Go - váratlan siker
A Pokemon Go újrarajzolta a mobiljátékok térképét, ahogy júliusi megjelenéskor is megírtuk, és így év végén már látszik, hogy az egész évet meghatározta. A lokáció alapú és az AR-t is népszerűsítő játék a Niantic Labs fejlesztése, amely egy másik alkalmazás, az Ingress adatbázisát használja fel a tájékozódási pontok megjelenítéséhez. A Pokemon Go viszont sokkal egyszerűbb az "elődjénél", a feladatokat azok a fiatalok is könnyen megértik, akik eddig soha nem találkoztak a műsorral, az idősebbek számára pedig nosztalgikus élmény a pokémonok és az elkapásukhoz szükséges fogyóanyagok begyűjtése, illetve a csaták a legerősebb harcosokkal. A játékosok 78 százaléka a 18-34 éves korosztályból kerül ki egy korai felmérés szerint, közülük a legtöbb felhasználó 21-27 éves férfi.
Bár a játék 45 millió felhasználót felsorakoztató sikere után 15 millióval csökkent a népszerűsége pár héten belül, még mindig megmaradt körülötte egy aktív mag, akik továbbra is napi szinten megnyitják az alkalmazást, például az App Annie adatai szerint az amerikai Android felhasználók a harmadik negyedévben csaknem annyi időt töltöttek ezzel az egy appal, mint a másik 19 legnépszerűbb játékkal együttvéve. A Pokemon Go már a megjelenés napján nagyjából négy-öt millió dolláros bevételt generált a cégnek, és ez az összeg továbbra is napi kétmillióval növekszik, így ez volt az első olyan mobiljáték, amely a megjelenést követő három hónapon belül 600 milliós összeget tudott elérni. A Nintendo veszteségét mindez egyelőre nem tudta egyenesbe hozni, mivel a nyereségen a The Pokémon Company-val és a Niantic Labs többi tulajdonosával együtt osztozik, viszont a Pokemon Go és a Super Mario Run sikere után a hírek szerint azt tervezi a cég, hogy évi 2-3 mobilalkalmazást megjelentet.
NES Classic Edition - túl kevés
2016 egyik legnagyobb sikere kis csomagban jött és év végére ütött be igazán: az idén egyébként is népszerű nosztalgiahullámot meglovagló NES Classic Edition konzol a Nintendo várakozásait jócskán túlszárnyalva elképesztő mennyiségben fogyott - ezt bárki tapasztalhatta, aki megpróbált hozzájutni a klasszikus címekkel megpakolt játékszerhez. Az NPD Group elemzőcég információi szerint a vállalat a konzol november 11-i megjelenésétől a hónap végéig elképesztő, 196 ezer darabot értékesített az eszközből.
A NES Classic a legendás, 1985-ben kiadott, 8 bites Nintendo Entertainment System kicsinyített mása, amelyhez a játékosok két kontrollerrel csatlakozva 30 előre telepített klasszikus címmel játszhatnak. A retro eszköz egyik legkomolyabb erőssége az ára: az érdeklődők 60 dollárért juthatnak hozzá. Ebből adódóan persze a kütyü nem termel akkora profitot a vállalatnak mint egy "teljes értékű" konzol, ugyanakkor vélhetően annak gyártási, illetve fejlesztési költségei is nagyságrendekkel alacsonyabbak voltak mint modern társai esetében. A harminc kapásból játszható cím és az alacsony ár fényében nem meglepő az eszköz robbanásszerű sikere, az valószínűleg még az ünnepek után is jó darabig kitart majd.
Titkosított chat
A végpontok közötti titkosítás idén gyakorlatilag alapkövetelménnyé vált a különböző chatalkalmazásokban, az mára minden főbb csevegőappban megtalálható funkció, legyen szó a Facebook Messengerről, a WhatsAppról vagy a Telegramról. A trendet szerencsére a piac új szereplői is rendre követik, még ha a funkció bekapcsolásához a szolgáltatásukat differenciáló képességektől el is kell köszönni, mint azt a Google Allo esetében láthattuk. A keresőóriás AI-jal erősen megtámogatott chatappja intelligens ajánlásokkal segít a válaszadásban a beszélgetések során - lényegében akár át is veheti a gyeplőt a felhasználótól - ez a szerveroldali erőforrásokra támaszkodó funkció azonban a végpontok közötti titkosítást bekapcsolva értelemszerűen nem elérhető.
A legtöbb esetben a csevegőalkalmazások a Signaltól megismert titkosítási protokollt használják - így mindhárom eddig említett chatszoftver is - ami kifejezetten jó biztosíték, hogy a szolgáltatásokban folytatott társalgások valóban diszkrétek maradnak. Az Edward Snowden által is népszerűsített Signal Protocol nemrég egy a brit Oxfordi Egyetem, az ausztrál Queensland University of Technology és a kanadai McMaster University munkatársaiból álló nemzetközi bizottság tesztjén is sikeresen átment, a kutatócsoport nem talált hibát a protokoll működésében és implementációjában sem - igaz a kapcsolódó dokumentáción még van mit csiszolni.
Amazon Alexa: nem láttuk jönni
Miközben a Google és az Apple, illetve későn érkezőként a Microsoft a hangvezérlést kimondottan mobilos környezetbe álmodta, és ehhez a kontextushoz fejlesztette saját megoldását (Siri, Cortana illetve a Google hangalapú rendszere), az Amazon kívülről előzte a teljes mezőnyt és az Alexával megtámadta a háztartásokat. A cég ugye látványosan elvesztette az okostelefonos csatát, a Fire telefonok gigantikusat zakóztak a piacon, így értelemszerűen a cég új felhasználási területet keresett a technológiának: ez lett az Amazon Echo (és Echo Dot), amelyet a konyha vagy a nappali közepébe állítva érhető el a hangalapú rendszer és az azt kiszolgáló Alexa online szolgáltatás (sajnos csak angolul és németül tud).
Az Alexa két éve, 2014 végén jelent meg, de idő kellett a rendszer beéréséhez és kiteljesedéséhez - és ahhoz, hogy ökoszisztémává terebélyesedjen. A “skills” rendszerrel ugyanis külső fejlesztők is tudnak kapcsolódni az Alexához, és az otthonautomatizációban utazó szereplők is felismerjék a lehetőséget benne. Így jutottunk el oda, hogy 2016 már egyértelműen az Alexa éve lett, las vegasi hotelekben telepítik ezresével, a felhasználók meg rádöbbentek, hogy a Siri ehhez képest mennyire buta rendszer. A versenyhelyzetet a Google is felismerte, és gőzerővel fejleszti saját alternatíváját, a Google Home-ot, ez csak idén év végén jelent meg a piacon, az Alexa/Echo lendületét még nem volt lehetősége megtörni.
A drónok támadása
Ha 2016 meghatározó technológiai áttörését keressük, akkor valószínűleg a repülő drónok viszik el ezt a pálmát. Ez szintén olyan terület, amely évek óta ígéretes, de idén tényleg sikerült elérnie az áttörést - az idei, mintegy 2 milliárd dolláros bevétel ezt igazolja. Az új idők szavát pedig lassan a hatóságok is meghallják, az amerikai szabályozás után immár a hazai kodifikáció is folyamatban van. A műszaki fejlődés is látványos, az új eszközök olcsóbbak, hosszabb üzemidővel bírnak, okosabbak és nem utolsó sorban szebb videókat-képeket készítenek, mint valaha.
Nagy kérdés persze, hogy a repülő drónok piaca hogyan fejlődik - a fitneszkarperecek, akciókamerák és 3D nyomtatók után ez is visszahullik az érdekes, de idővel megunt technológiák közé, vagy hoz valamit, ami miatt minden háztartásnak szüksége lesz egy (vagy több) ilyen eszközre. Egyelőre a kiskereskedelem (pontosabban a házhoz szállítás) tűnik a drónok igazi felvevő piacának, így lehet, hogy a konzumer oldalról induló felívelés idővel átvándorol üzleti oldalra.