Szerző: Dömös Zsuzsanna

2024. május 17. 09:20

Öt éve, hogy az USA odacsapott a Huawei-nek

Az Egyesült Államok exporttilalmi intézkedéseinek káros hatásait középtávon úgy tűnik, kezdi kiheverni a Huawei, mely általános megdöbbenést keltett tavaly, amikor képes volt piacra dobni egy olyan csúcskategóriás okostelefont, mely egyáltalán nem tartalmazott amerikai chipeket. A földbe döngölt fogyasztói üzletág olyannyira magára talált Kínában, hogy a helyi okostelefon-piacon hosszú kihagyás után újra beverekedte magát a legnagyobbak közé a cég, jelentős részben az Apple elől elszipkázva a vásárlókat. Öt éve, hogy Trump aláírta a rendeletet, ami mindent megváltoztatott.

Öt év telt el azóta, hogy a Huawei megkapta fennállásának addigi legnagyobb pofonját az Amerikai Egyesült Államok akkori elnökétől: a Donald Trump által aláírt rendelet értelmében a gyártó rákerült az International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) törvényben meghatározott úgynevezett Entity List-re, melyen azok az entitások (cégek, államok vagy akár magánszemélyek) szerepelnek, akik illetve amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek az Egyesült Államokra nézve. A törvény értelmében részükre csak külön kormányzati engedéllyel szállítható amerikai technológia - beleértve a hardver mellett a szoftvert is. 

Ezután kiderült, hogy az amerikai Google kényszerűségből többé semmilyen támogatást nem nyújthat a Huawei számára az egyébként szabadon felhasználható Androidot illetően, illetve nem biztosít hozzáférést a licencköteles Google Play Services és Google Play Protect szolgáltatásokhoz - előbbi számtalan androidos applikáció (pl. YouTube, Gmail stb.) működésének elengedhetetlen kelléke, utóbbi pedig a Play Áruházból letöltött szoftverek biztonsági integritására ügyel. Ellehetetlenült az együttműködés a kulcsfontosságú komponensek gyártóival, így a Qualcommal és az Intellel is.

Ez pont abban az évben történt, amikor úgy tűnt, hogy a Huawei a világ legnagyobb okostelefon-gyártójává válhat az év végére, ellopva a koronát a dél-koreai Samsungtól. A kínai vállalat így teljesen újragondolni kényszerült üzleti stratégiáját, főleg az okostelefon üzletágat illetően. Mindeközben a kémkedéssel vádolt kínai céget egyre több kritika érte más országokból is, főleg a vezeték nélküli hálózati berendezések kapcsán merültek fel a sokat hangoztatott nemzetbiztonsági aggodalmak.

2019 óta a Huawei több kisebb fontos győzelmet könyvelhetett el, de mivel a tilalmak nagy része továbbra is érvényes, úgy tűnik, hogy a helyzethez már örökké alkalmazkodnia kell, és ugyan idővel Trump már kikerült az elnöki székből, meglehetősen valószínűtlen, hogy az USA-Kína közti feszült helyzetben komolyabb engedményeket kapjon a jövőben.

A vállalat az elmúlt években a korlátozások hatására felgyorsította a kutatás-fejlesztést ellátási láncainak biztosítására, emellett új üzleti területekre diverzifikált. Sikeresnek tűnt a félvezetők, a felhőszolgáltatások felé való elmozdulás, ami elősegítette egy olyan tőkestruktúra létrehozását, ami támogatja a hosszútávú tervezést. A Huawei története nem feltétlen azt illusztrálja, hogy a szankciók hatástalanok, inkább azt, hogy a politikai feszültség a várt hatásokkal ellentétes eredményeket is hozhat.

huawei_kiemelt

Az 1987-ben alapított Huawei viszonylag fiatal vállalatnak számít. Mivel Ren Zhengfei alapító korábban a kínai hadseregnek dolgozott, és ezen keresztül sikerült szert tenni az első komolyabb üzleti megállapodásokra, a Huawei-t erősen összekapcsolják a kínai kormánnyal, ami alapot szolgáltat a kémkedésről szóló vádaknak. Kezdetektől fogva rontották a Huawei megítélését a szellemi tulajonok állítólagos ellopásával kapcsolatos vádak, ami néhány alkalommal be is igazolódott, például a Ciscóval való pereskedés során. 

A vállalat a kétezres évek végén indult gyors növekedésnek, amikor tevékenységi köre bővítése érdekében elkezdett felvásárolni más cégeket. A hírnevet számára a mobilpiacra való belépés hozta meg:

2018-ban már a globális piac második legnagyobb szereplőjévé nőtte ki magát, megelőzve az Apple-t, másodikként a vezető Samsung mögött. Mindezt úgy, hogy az amerikai piacon nem volt jelen.

Az USA kormánya 2018 óta számos politikai eszközt vetett be a nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintett Huawei szankcionálására. Az FBI már évek óta óva intett a készülékek vásárlásától, és a kínai eszközgyártókat de facto kitiltották az amerikai vezeték nélküli és vezetékes hálózatokból, 2012 óta az FCC több mint 5 milliárd dollárt különített el a kínai felszerelések leváltására, aminek valójában nem volt túl sok alternatívája.

Az új korszak kezdete


A Huawei piaci részesedése és üzleti tevékenysége azután kezdett morzsolódni, hogy 2019-től kezdve egyre több kereskedelmi szankciót vezettek be az amerikaiak. Ugyan a Huawei azzal is próbálkozott, hogy indítványt nyújtson be, amelyben alkotmányellenesnek nyilvánította a Trump által aláírt tilalmat, és hiába fejezte ki több amerikai cég is nem tetszését a lépéssel szemben (köztük a Google és az Ericsson), kénytelen volt beletörődni a helyzetbe. Nem sokkal később Kína visszavágott a saját feketelistájával, majd 2020 közepére a Huawei láthatóan elfogadta a sorsát, és nem nyújtott be újabb pereket. 2021-ben Trump Fehér Házból való kilépésekor még egy próbát tett a megválasztott Bidennel való tárgyalásra, de ez is eredménytelennek bizonyult.

A türelmi időszak folyamatos meghosszabbítása miatt a Huawei gyakorlatilag 2020 februárjáig, összesen majdnem egy évig kapott haladékot a felkészülésre, majd az év végén a kormány elkezdte jóváhagyni a benyújtott kérelmeket, ami a Huawei számára csak részleges megállapodásokat eredményezett. A Qualcomm, a Sony és a Samsung bizonyos alkatrészeket még exportálhatott a számára, de ez közel sem volt kielégítő a korábban megszokott üzletmenet szempontjából. Ez az időszak teret adott annak, hogy a cég olyan alternatívák után nézzen, amikre nem vonatkozik az exporttilalom, illetve készleteket halmozzon fel.

A Huawei pénzügyi jelentései és piaci adatai szerint a stabil bevételt mindig is a carrier, azaz a távközlési berendezésekért felelős részleg szolgáltatta, ami központi szerepet játszott a szankciók utáni helyzetben való fennmaradásban is.

A fogyasztói szegmens bevételei 50%-kal estek vissza 2021-ben, ami a cég összesített bevételének 29%-os csökkenését eredményezte.

huawei_bevételek

A Huawei szekere összességében mostanában jól megy: a március végén közölt eredménymutatás szerint a 2023-as év során 87 milliárd jüan (12 milliárd dollár) nyereséget termelt, ami több mint kétszerese a 2022-es 35,6 milliárd jüannak, de elmarad a 2021-es rekord 113,7 milliárd jüan nyereségtől. Az okosautó-üzletágból származó bevételek több mint kétszeresére nőttek, és tavaly 4,7 milliárdot hoztak a konyhára. A bevétel több mint fele az IKT-infrastruktúra üzletágból származott, ezt követi a fogyasztói termékek és a számítási felhő divíziók.

A Huawei viszonylagos stabilitása még figyelemreméltóbb annak fényében, hogy a hálózati berendezések piaca lassulást kezdett mutatni. A csökkenő érdeklődés és emelkedő kamatlábak miatt a nyugati szolgáltatók visszafogták 5G-beruházásaikat. A piaci bizonytalanságra válaszul a Nokia 2024-ben mintegy 16%-kal csökkentette munkaerőállományát, hasonlóan tett márciusban az Ericsson is, ami 1200 munkahelyet szüntetett meg Svédországban.

A beletörődés


A Huawei 2020-as csúcskategóriás készüléke, Mate 30 Pro volt az első olyan zászlósmodell, ami már a Google Play Szolgáltatások nélkül került forgalomba, helyette a vállalat saját Huawei Mobile Services (HMS) szolgáltatásait, illetve Huawei App Gallery alkalmazásboltját telepítette a vásárlóknak. Az első néhány hónapban a telefon csak Kínában és kisebb országokban volt elérhető, végül eljutott Nyugatra (bár nem az USA-ba). A készülék kiváló értékeléseket kapott a hardvert illetően, de kevés publikáció javasolta a fogyasztóknak a megvásárlását a Google-szolgáltatások hiánya miatt.

huawei-mate-30-pro-pocket_(1)

A vállalat időközben felfedezte a kiskapukat is, így átnevezte és újracsomagolta a betiltás előtt forgalmazott készülékeket, amiket gond nélkül továbbértékesíthetett. 2020. március 26-án bemutatta a Huawei P40, P40 Pro és P40 Pro Plus modelleket. Egyértelmű volt, hogy ez nem jelenthetett hosszútávú megoldást, a végtelenségig nem lehetett kiadni a P30 Pro-t. Ekkor jött képbe a Honor almárka, ami szintén különböző nevek alatt adta ki a szinte megegyező hardverekkel ellátott telefonokat, így a cég mondhatni az utolsó fillért kiütötte a lehetőségeiből, majd még abban az évben eladta a Honort egy vásárlói konzorciumnak, amelybe Sencsen város kormánya is beletartozik. A Honorra ezt követően már nem vonatkoztak az Egyesült Államok Huawei-re rótt kereskedelmi korlátozásai.

2020-ban aztán rövid időre mégis sikerült megelőzni a Samsungot, mivel az 1,4 milliárdos Kína piac kitartott a hazai márka mellett, de 2021 már lehangolóbb eredményeket mutatott:  vállalat az első negyedév végére kiesett a top öt legnagyobb mobilgyártó listájáról, a Huawei P50 pedig csak a hazai piacon volt elérhető.

2023-at kimondottan jó évként könyvelhette el a vállalat: a harmadik negyedévben látványos növekedésnek indultak az okostelefon eladások, miután a kínai piacon forgalomba hozta az 5G-támogatással és fejlett chippel ellátott Mate 60 Pro modellt, amit az amerikai szankciók ellenére sikerült tető alá hoznia. A Counterpoint Research technológiai tanácsadó cég októberi jelentése szerint a Huawei a népszerű Mate 60 Pro-nak köszönhetően Kína leggyorsabban növekvő okostelefon-szállítójává vált a harmadik negyedévben, amikor is a vállalatnak 37 százalékos éves növekedést sikerült elérnie.

Harmóniába kerülve


Bár a Huawei nem használhatta a szankciók után a Google tulajdonában lévő szolgáltatásokat és termékeket telefonjaiban, ez nem jelentette azt, hogy nem használhatta magát az Androidot. Azonban az Android számos olyan funkciója, amelyre a felhasználók támaszkodnak, nem szerepel a „tiszta” Androidban, és valójában a Google tulajdonában van. A HarmonyOS 2019-es bejelentésekor a Huawei Technologies önmagában merészet húzott azzal, hogy - kényszerűségből - szakított a Google Play Áruházzal, illetve a Google Mobile Services csomaggal, miközben a rendszer megmaradt Android-alapokon. 

Időközben sikerült egyre messzebb kerülni az Androidtól, idén januárban jelentette be a cég, hogy  lényegében elhagyja az Android Open Source Projectet (AOSP), és újabb részleteket osztott meg a javában készülő új generációs operációs rendszerről, a Harmony NEXT-ről, illetve kínai nevén HarmonyOS Galaxy Editionről, aminek az idei utolsó negyedévben indulhat el a kereskedelmi bevezetése. A HarmonyOS Next, a mobilplatform következő iterációja elhozza majd  az Android-alapú alkalmazások támogatásának megszüntetését a vállalat összes, az új operációs rendszerrel telepített eszközén. 

harmony

A HarmonyOS NEXT már első ránézésre is sokat változott az AOSP-re alapuló korábbi verziókhoz képest, így a felhasználói felület számos ponton megújult a kor szellemének megfelelően, mégsem lehet letagadni, hogy ihletett merített a népszerű OS-ekből. Ennél valamivel nagyobb durranás, hogy az operációs rendszer a gyártó szerint gyakorlatilag a nulláról lett megírva, így sem a Linux-kernel kiadásoktól, sem az AOSP-től nem függ. Ez egyben azt is jelenti, hogy a rendszeren semmilyen androidos app nem fut majd, igaz, arról nem szól a fáma, hogy emulációt lehetővé tesz-e majd a későbbiekben a gyártó.

A fentiekből egyben következik, hogy a HarmonyOS NEXT várhatóan még annyira sem terjedhet el Kínán kívül, mint az első generációs HarmonyOS, melyre elvileg pofonegyszerű alkalmazásokat portolni, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy több tucat olyan platform, melyet a nyugati világban nélkülözhetetlennek tekintenek a felhasználók, nem készítette el saját alkalmazását a Huawei rendszerére. A cél ehelyett bevallottan egy robosztus, masszív okoskészülékes ökoszisztéma kiépítése Kínában kvázi az Apple mintájára, lehetőség szerint úgy, hogy a rendszer ne tartalmazzon olyan komponenseket, melyek felett nincs kontrollja a gyártónak, illetve kissé tágabb kontextusban áttételesen akár a kínai politikai vezetésnek.

Erik Xu, a Huawei elnöke egy elemzői találkozón beszélt arról, hogy miután a helyi piacon megerősíti a natív HarmonyOS alkalmazás-ökoszisztémát, a nemzetközi terjeszkedésre fókuszálva országról országra fokozatosan fogja erősíteni a HarmonyOS jelenlétét. Hogy Kínán kívül lesz-e jelentős piaca a HarmonyOS-eszközöknek, vita tárgyát képezi: az Egyesült Államok és az európai kormányok ismétlődő szankciói és negatív hírverése miatt a márka mind az üzleti világban, mind a fogyasztói területeken hátránnyal indul.

Chip-chip


A cégvezetés mindvégig kitartott amellett, hogy a nyugati technológiát idővel saját fejlesztésű megoldásaival tudja majd pótolni, az ehhez szükséges félvezetőgyártó- és tervező kompetenciát pedig félelmetes tempóval kezdte felépíteni, gyakorlatilag kimeríthetetlen anyagi forrásait kihasználva. A Huawei a tavalyi év második felében bemutatott Mate 60 sorozatú okostelefonokkal kisebbfajta meglepetést okozott mind az amerikai szankciókat hozó politikusok, mind a kínai vásárlók számára,

hiszen bebizonyította, hogy amerikai technológia nélkül is képes ütőképes okostelefont gyártani, melyet tárt karokkal fogadnak a patriota kínaiak.

Az áprilisban boltokba került új csúcsmodellt, a Pura 70-et elemző szakértők szerint a tavaly augusztusi Mate 60-hoz képest a legfrissebb Huawei mobil már elődjénél is több kínai komponenst tartalmaz. Az elsősorban a kamerafunkciókkal domborító Pura 70 rendszerprocesszora éppúgy kínai gyártmány, mint a Mate 60 esetében, a szakértők feltételezése szerint a Mate 60-ba épített Kirin 9000 chip továbbfejlesztett, valamivel gyorsabb változatáról, a Kirin 9010-ről lehet szó. A feltételezések szerint a processzort Kína legnagyobb félvezetőgyártó cége, az SMIC gyártja 7 nm-es N+2 eljárással, ami a TSMC jelenleg tömegtermelésben használt technológiájához képest nagyjából 2-3 éves lemaradást jelent.

Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter szintén nem hagyta szó nélkül az eredményt, és nemrég arról beszélt, hogy szerinte a Huawei házon belül fejlesztett 7nm-es Arm processzora egyáltalán nem olyan nagy áttörés,

a kínaiak lemaradása „években mérhető az amerikai chipek fejlettségéhez képest”, ami szerinte bizonyítja, hogy a „szankciók működnek”.

Zsen Cseng-fej, a Huawei Technologies alapító-vezérigazgatója egy februári, szakmai körben elhangzott előadásán beszélt arról, hogy cége az elmúlt több mint három évben összesen több mint 13 ezer, amerikai cégek által gyártott, exporttilalmi intézkedések által érintett komponenst (zömében vezérlőáramköröket és memóriachipeket) helyettesített sikerrel valamilyen kínai cég termékével, melyhez mintegy 4000 alaplapot terveztek át a cég mérnökei. A cégvezető szerint a különböző alaplapok gyártása mostanra teljes mértékben "stabilizálódott" a Huaweinél.

Intelgalaktikus feszültség


Április végén további, a kínai Huawei Technologies felé irányuló exportszigorítást követeltek a Biden-adminisztrációtól republikánus képviselők, miután a cég egy olyan, AI-feldolgozóegységgel rendelkező notebookot jelentett be, melyhez a processzort az Intel szállította. A Huawei első AI-PC-je, az új Matebook X Pro konkrétan az Intel vadonatúj Core Ultra 9 lapkáját kapta meg az amerikai processzorgyártótól, ami komoly nemtetszést váltott ki a kongresszusi képviselők egy körében, akik magyarázatot várnak a kereskedelmi minisztérium részéről, hogyan fordulhatott elő az, hogy a tiltólistán lévő Huawei egy készülékébe az Intel legfejlettebb, legújabb processzora található.

Április végén a Reuters arról tudósított, hogy az általa megismert, Marco Rubio és Elise Stefanik republikánus képviselők által jegyzett, Gina Raimondo kereskedelmi miniszternek küldött levélben a képviselők elfogadhatatlannak, illetve a 2019-ban hatályba lépett exporttilalmi korlátozások kudarcának nevezték, hogy a minisztérium engedélyt adott az Intelnek a csúcstechnológiájú chipek exportjára. 

A képviselők a levélben arra szólították fel Raimondo-t, hogy azonnali hatállyal vonjon vissza minden, az exportkorlátozások alól felmentő, eddig kiadott engedélyt (ilyen licenceket több gyártónak, így az Intelnek is adott korábban a minisztérium), ami egyet jelentene azzal, hogy a Huawei Technologies számára egyetlen amerikai cég sem szállíthatna lényegében egy csavart sem.

Ezzel párhuzamosan a cég a helyi AI-megoldásszállítók számára is készít nagy teljesítményű AI-gyorsítóprocesszorokat, melyek teljesítménye ugyan elmarad az aktuális csúcs Nvidia vezérlők teljesítményétől, lemaradásuk azonban egyáltalán nem tűnik behozhatatlannak. A Reuters riportja szerint a kínaiak számára most sokkal inkább az jelenti a kihívást, hogy az Ascend 910B AI-gyorsító és a Mate 60 Pro-ban dolgozó Kirin rendszerprocesszor ugyanabban az üzemben készül, mely ráadásul hosszú hónapok óta teljes kapacitással üzemel.

A gyártást továbbra is jellemző nehézségek, így nem hivatalos beszámolók szerint különösen a nagy selejtarány miatt a Huawei nemrég arra kényszerült, hogy az óriási felvevőpiacra tekintettel az Ascend lapkák gyártására helyezi a fókuszt, ami értelemszerűen kihatással van illetve lesz a Mate 60 Pro gyártási volumenjére. A Huawei az újabb okostelefonos ambíciók dédelgetése közben a háttérben csendben elkészítette a 2019-es AI-gyorsítójának, az akkor kifejezetten erősnek és ütőképesnek bizonyuló, 7 nanométeren gyártott Ascend 910-nek a továbbfejlesztett, 910B típusjelzést viselő változatát.

A Baidu tavaly augusztusban megközelítőleg 200 szerverhez rendelt ezekből a chipekből összesen 1600 darabot, mintegy 450 millió kínai jüan értékben (átszámítva kb. 62 millió dollárnak felel meg), ami ugyan nem számít jelentős tételnek az AI-chipek globális forgalmához képest, elemzők szerint ugyanakkor ez csak az első lépés lehet a későbbi, nagyobb dömping előtt.

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról