Elengedik a britek az Apple nyakát a titkosítási ügyben

Az Egyesült Királyság kormánya visszavonta azt a vitatott rendeletet, melyben az iCloud felhőszolgáltatásban tárolt felhasználói adatokhoz való hozzáférést lehetővé tevő hátsó ajtó létrehozására utasította az Apple-t, mindet nyomozati és felderítési célokra hivatkozva. A cupertinói cég azonban erősen ellenezte, hogy a brit belügyminisztérium általános, globális hozzáférést kért a titkosítással védett mentésekhez, azaz nem eseti jelleggel kért betekintést egyes, jellemzően bűnügyekben potenciálisan érintett személyek tárolt adataiba. Az Apple még március elején nyújtott be fellebbezést annak reményében, hogy hatályon kívül kerülhet a végzés. 

Július végén lehetett először hallani róla, hogy a brit belügynek valószínűleg önként hátra kell lépnie a washingtoni vezetők, köztük J. D. Vance alelnök politikai nyomásgyakorlása miatt. Amennyiben a kormányzat ugyanis továbbra is harcol azért, hogy az Apple végpontig terjedő titkosításán réseket üssön, negatívan befolyásolhatja az Egyesült Államokkal kötött technológiai megállapodások kimenetelét, és a két ország közti Cloud Act nevű egyezményt.

Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója kedden hivatalosan is bejelentette, hogy hónapokig tartó közös munka eredményeként a britek beleegyeztek a rendeletet eltörlésébe, és a két kormányzatnak sikerült „kölcsönösen előnyös megállapodásra" jutnia, így sikeresen meg tudják védeni „az amerikaiak polgári szabadságjogait”.

Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.

Az Apple még a fellebbezés benyújtása előtt úgy döntött, hogy a „kisebbik rossz" lépést választja, és kikapcsolja a végponti titkosítási védelmet nyújtó Advanced Data Protection (ADP) szolgáltatást az Egyesült Királyság piacán, ahelyett, hogy eleget tett volna a felszólításnak, amely a kért backdoor létrehozásával járna a hozzáférés létrehozásához. Az ADP célja, hogy végponti titkosítással lássa el az iCloud felhős tárhelyen tárolt adatok, illetve fájlok jelentős részét, így többek között magát az iCloud drive-ot, a fotókat vagy a készülékmentéseket.

A cupertinói cég nem véletlenül kapaszkodott foggal-körömmel saját igazához, mivel a titkosítás körül kirobbant ügy precedens értékű. Amennyiben az Egyesült Királyság határozatának eleget kellett volna tennie, úgy hasonló igényeket fogalmazhatott volna meg Kína, Oroszország vagy Szaud-Arábia. Az adatvédelemhez eltérően álló országok különféle szabályozásaihoz való igazodás és a fragmentáltság nem csak erőforrások terén terhelné le az Apple-t,  de aláásná a fogyasztói bizalmat is az adatvédelmet egyik versenyelőnyeként beállító céggel szemben.

Trump maga is kritikusan viszonyult az Egyesült Királyság titkosítással kapcsolatos álláspontjához, a kínaiak gyakorlataihoz hasonlította a kérést, amit szerinte a britek „nem tehetnek meg”. Az Egyesült Államok nemzeti hírszerzésének igazgatója szerint a rendelet az amerikaiak magánéletének „súlyos megsértésével” járt volna, amely a két ország közötti adatvédelmi megállapodást is sértené.