Szerző: Koi Tamás

2019. május 16. 12:00:00

Egyszerre két gyomrost vitt be a Huawei-nek az USA

A hét közepén egyszerre két ütést is bevitt Kína legnagyobb telekommunikációs eszközöket gyártó vállalatának, a Huawei-nek az Amerikai Egyesült Államok a két ország közt dúló kereskedelmi háború részeként.

A két ország legfelsőbb vezetőinek csúcstalálkozója kapcsán remélt kiegyezés helyett újult erővel fellángolhat az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja, miután Donald Trump szerdán aláírt elnöki rendeletének eredményeképpen lényegében mind az export mind az import kapcsán szigorú korlátozások léptek életbe a Huawei Technologies informatikai és mobilhálózati berendezéseit illetően. A Huawei a mostani exportkorlátozással kísértetiesen hasonló helyzetbe került, mint a szintén kínai ZTE tavaly tavasszal - a cég számára akkor az Irán elleni kereskedelmi szankciók megsértése miatt tiltotta meg, hogy amerikai technológiát vásároljon és építsen eszközeibe.

Tabutörvény

Az elnöki rendelet egyfelől felhatalmazást ad a kormányzatnak arra, hogy megtiltsa az amerikai távközlési szolgáltatóknak, hogy az USA számára nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi vállalatokból bármilyen kritikus infrastruktúra-berendezést (bázisállomás-komponenseket, maghálózati elemeket stb.) vásároljanak. Bár a Huawei-jel eddig egyetlen nagyobb amerikai mobilszolgáltató sem kötött beszállítói megállapodást, mindezt eddig kvázi önkéntes alapon tették meg, emellett kisebb, helyi szolgáltatók - többnyire költségcsökkentési okokból - integráltak Huawei eszközöket a telekommunikációs hálózatukba. Mostantól erre nem lesz lehetőségük, a rendelet ugyanakkor visszamenőlegesen nem hatályos, vagyis a meglévő berendezéseket nem kell eltávolítani a hálózatokból.

china_usa

Ennél sokkal súlyosabb következményekkel járhat mind a Huawei, mind egyes amerikai IT-piaci szereplők számára a kínai céget érintő exportkorlátozás bevezetése. A Trump-adminisztráció mindezt a rendkívüli helyzetek bevezetését, illetve az ahhoz kapcsolódó kereskedelmi kényszerintézkedéseket szabályozó International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) törvény által biztosított jogok alapján tette kötelező érvényűvé, miután a kormányzat a Huawei-t és 70 leány- illetve tagvállalatát az Egyesült Államok számára külső fenyegetést jelentő entitások listájára tette (Entity List).

Az intézkedés értelmében az Amerikai Egyesült Államokban működő technológiai cégek - jellemzően chipgyártók - csakis kifejezetten a kormányzat engedélyével adhatnak el bármilyen amerikai technológiát a fentebb említett Entity List-en szereplő vállalatoknak. Ilyen licencet kéne beszereznie többek közt az Intelnek, a Qualcommnak vagy éppen a Broadcomnak is, ha a továbbiakban is beszállítója kívánna maradni a Huawei-nek. A cégeknek a licenckérelem beadásakor lényegében szavatolniuk kellene, hogy a technológiájukkal ellátott eszközök nem jelentenek semmiféle nemzetbiztonsági kockázatot az Egyesült Államok számára, ami szakértők szerint rendkívül megnehezíti a beszállítók dolgát.

A lépés ezzel együtt súlyos következményekkel járhat a Huawei-re nézve, hiszen a cég több berendezésében is használ amerikai technológiát - ezeknek az eszközöknek a gyártása a rendelkezésre álló alkatrészkeret kimerülését követően teljesen ellehetetlenülhet. A ZTE ellen tavaly életbe léptetett, kísértetiesen hasonló exporttilalmi intézkedés gyakorlatilag két vállra fektette a kínai céget - hogy a Huawei esetében mire lehet számítani, azt egyelőre rendkívül nehéz megjósolni, tekintve, hogy a riválisánál jóval erősebb lábakon álló vállalat lényegesen több technológiát (többek között okostelefonokba szánt processzorokat) állít elő házon belül, mint a ZTE. Szakértők szerint az elnöki rendelet minden bizonnyal hatással lesz az amerikai beszállítók forgalmára is, ám a kisebb ráutaltság miatt valószínűleg kisebb súllyal, mint a ZTE esetében, ahol éppen a Qualcomm lobbizta ki az exporttilalom felfüggesztését.

Ellenhatás

A Huawei szerint a cég eltiltása az Egyesült Államokbeli üzleti tevékenységek folytatásától nem teszi biztonságosabbá és erősebbé az országot, éppen ellenkezőleg, az országnak gyengébb de költségesebb alternatívákhoz kell majd fordulniuk, így lemaradnak az 5G fejlesztésekben, mely végső soron az amerikai vállalatokat és fogyasztókat károsítja majd. Az ésszerűtlen korlátozások bevezetése továbbá sérti a Huawei jogait és egyéb súlyos jogi problémákat is felvet - áll a kínai cég válaszreakciójában.

A Huawei berendezések amerikai importjára vonatkozó korlátozás ezzel szemben minden bizonnyal elhanyagolható mértékben érezteti majd hatását, hiszen a 2012-ben első ízben felmerült kongresszusi aggályokat követően a cégnek nem képződik az amerikai piacon számottevő árbevétele.

a címlapról