NMHH: ha nem tetszik a főbelövős videó a Facebookon, akkor DSA!
Ha bármelyik listát állító párt azzal riogat kampányidőszakban a közösségi médiában, hogy elviszik az apádat/férjedet/gyerekedet a háborúba és ott a szemét bekötözve - ezzel nyilvánvalóan háborús bűnt elkövetve - hátulról tarkón lövik, fordulj Brüsszelhez, vagyis az Európai Bizottsághoz - zanzásítva ez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) álláspontja (csak az ominózus tarkón lövős kontent említése nélkül) a választási kampányt jellemző, a közösségimédia-felületeken megjelenő durva túlkapásokkal kapcsolatban.
A médiahatóság múlt pénteken adott ki közleményt a témában, mely eleinte a politikai reklámok jogi szabályozására és a hatáskörök tisztázására fókuszál, majd rátér az online platformokon megjelenő kampánytevékenységre is, melyre a szakhatóság jogköre még kevésbé terjed ki, hiszen álláspontja szerint
A közösségimédia-felületek nem minősülnek sajtóterméknek vagy médiaszolgáltatónak a magyar jog szerint.
Az online óriásplatformokon (ilyen az összes nagyobb amerikai közösségi platform és a kínai TikTok is) megjelenő potenciálisan jogellenes vagy éppen rendszerszintű kockázatot jelentő tartalmak/tevékenységek kezelése kapcsán az Európai Unió tagországaiban a Digital Services Act (DSA) fogalmaz meg előírásokat, az abban foglaltak végrehajtásáért és felügyeletéért pedig az Európai Bizottság felel.
Az AI erősokszorozó egy rutinos security szakember kezében Az AI nem csak a fejlesztésre van hatással: új sorozatunkban végignézzük, hogyan hat az informatika más részterületeire.
Koltay András, az NMHH előző elnökének, Karas Monikának 2021-es váratlan távozása után 9 évre kinevezett jelenlegi elnöke egyébként a DSA rendelet egyik legnagyobb hazai kritikusának számít. A magyar szakhatóság elnöke szerint az uniós jogszabály ugyanis meg sem kísérelte bizonyos, "súlyos kérdések" megoldását, emellett pluszmunkát ad a tagállami hatóságoknak, a digitális szolgáltatási koordinátorok tagállami intézményrendszerével.
Az NMHH elnöke a DSA-ban foglalt kötelezettségeknek való megfelelést, valamint az uniós rendelet feltételezett megsértését kizárólag a Magyarországon letelepedett szolgáltatók tekintetében vizsgálhatja, és nem tölt be tartalommoderálási szerepkört a közvetítő szolgáltatók jogellenes tartalmakkal kapcsolatos döntései vonatkozásában - zárul a hatóság közleménye.