38 év után hagyja el a Microsoftot az Xbox első embere

Phil Spencer, a Microsoft Game Studios első embere és egyben az Xbox fő arca 38 év után megköszönte a munkát a redmondi vállalatnak, és nyugdíjba vonul pozíciójából, egészen pontosan február 23-tól kezdődően. Satya Nadella vezérigazgató bejelentése szerint Spencer már tavaly közölte szándékát a vezetőséggel, így időben megkezdhették az utód kiválasztásának folyamatát.

A játékokért felelős vezérigazgató helyét a céghez mindössze két éve, még 2024-ben érkezett Asha Sharma veszi át, aki közvetlenül Nadellának fog jelenteni. Sharma eddig a Microsoft Core AI üzletág termékfejlesztési elnöke volt, ezt megelőzően pedig az Instacartnál és négy évig a Metánál dolgozott termékfejlesztési és mérnöki alelnökként. Matt Booty, a Microsoft játékstúdióinak vezetője Sharmának fog jelenteni ügyvezető alelnök és tartalomigazgató szerepkörben, azonban Sarah Bond, az Xbox részleg elnöke és operatív vezetője szintén távozik a Microsofttól.

Egyesekben bizalmatlanságot keltett, hogy Sharma nem rendelkezik hagyományos értelemben videojáték-ipari vezetői háttérrel, mivel karrierje eddig technológiai, fogyasztói termékek és AI-orientált pozíciókat fedett le. Az új vezető beköszönésében a konzolgépek iránti elköteleződésről biztosította a játékosokat, „új üzleti modellek és új játékmódok” kidolgozásának ígéretével, miközben tovább építi a felhőalapú és előfizetéses szolgáltatásokat. A korábban AI-termékek fejlesztését menedzselő friss vezető egyben kitért arra is, hogy az Xbox-ökoszisztémát a jövőben sem fogják elárasztani az AI-által generált tartalmak, a játékok emberek által alkotott művészeti alkotások maradnak.

Bérkutatás és menedzserhalál A 2026-os informatikai fizetéseken pörögtünk, aztán majdnem sikerült lebeszélni mindenkit a menedzser karrierről.

Spencer még 1998-ban kezdte karrierjét a Microsoftnál gyakornokként, és 2003-ban nevezték ki a játékrészleg menedzserének és ügyvezetőjének. 2014-ben vette át az egész részleg vezetését, majd átsegítette a vállalatot a Xbox One megjelenése utáni nehezebb időszakon. Vezetőként sikerült stabilizálnia a márkát a konzolgeneráció kezdeti visszaesése után, többek között a visszafelé kompatibilitás és a játékos-központú filozófia hangsúlyozásával.

Spencer talán legfontosabb lépése a Xbox Game Pass bevezetése volt.

Az előfizetés-alapú szolgáltatás a divízió egyik legnagyobb átalakulását indította el, és ma már több tízmillió felhasználót szolgál ki szerte a világon.

Mindezek révén a bevételt sikerült többszörösére növelni, és ennek köszönhető, hogy már nem csak konzolgyártóként, hanem globális játékplatform-szolgáltatóként pozícionálja magát a Microsoft Gaming.

Az ő vezetése alatt zajlott le a Bethesda 2020-as felvásárlása, majd az Activision Blizzard 68,7 milliárd dolláros bekebelezése is. Az Activision Blizzard 2023-ban történt beolvasztása után a Microsoft ugyan nagyot nőtt gamingben, de a kurrens Xbox-konzolok nem váltak annyira sikeressé, mint a versenytárs PlayStation és Switch gépek, így a redmondiak új címeken dolgozó studiókat lőttek le. A felvásárlás után a Microsoft bejelentette, hogy 1900 dolgozót küld el a gaminggel foglalkozó részlegből, ami elsősorban az Activision Blizzard alkalmazottait érinti.

Azóta a redmondi vállalat videójátékokból származó bevétele egyre meredebben esik vissza: a decemberrel végződő legutóbbi negyedévben mintegy 10 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi összeghez képest, amivel alulmúlta a várakozásokat. Mindeközben a cég teljes bevétele közel 17 százalékkal nőtt. Miközben egyre kevesebb fogy az Xbox hardverekből, a cég az utóbbi időben a konzolexkluzív termékekre próbált összpontosítani. 

Még ezt megelőzően tavaly júliusban a Microsoft bejelentette, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb leépítési körét kezdi meg munkaerőállománya 4 százaléka, körülbelül 9000 fő elbocsátásával, mely világszerte több csapatot érintett, de leginkább a Microsoft Gaming részleget. Spencer akkoriban azzal magyarázta a lépést, hogy a játéküzletágnak a stratégiai növekedési területekre kell összpontosítania a tartós siker érdekében, az agilitás és hatékonyság növelése érdekében pedig szükséges lesz egyes pozíciók megszüntetése, vagy bizonyos területeken a létszám csökkentése, főleg a menedzsmentet illetően.

Nehezebb idők

Spencer vezetése alatt a Microsoft játékos üzletágából származó bevétele a 2014-es nagyjából 9 milliárd dollárról a 2025-ös pénzügyi év végére több mint 20 milliárd dollárra nőtt. Az agresszív felvásárlási stratégia azonban egy „integrációs adósságot” hozott létre, melyet a jelenlegi piac már nem hajlandó figyelmen kívül hagyni. A több mint egy évtizednyi agresszív felvásárlás és a „Game Pass first” filozófia után a technológiai óriás vélhetően azért szervezi át játékrészlegét, hogy az azonnali haszonkulcsokat helyezze előtérbe az ökoszisztéma növekedésével szemben, és hogy egyszerűsítése működését az évekig tartó hatalmas tőkekiadások után.

Az átszervezéssel az Activision Blizzard-megállapodás révén megszerzett hatalmas munkaerőt is sikerülhet szorosabban integrálni a Microsoft alapvető költségvetési keretrendszerébe.

Az átszervezés elsődleges katalizátora az előfizetéses modell stagnáló növekedése lehet: míg a Game Pass 2024 elejére elérte a 34 millió előfizetőt, a konzolszegmens növekedése jelentősen lelassult.

Spencer nyugdíjazásával és az egység átszervezésével a Microsoft a „többplatformos jövedelmezőségi” modell felé való elmozdulást próbálhatja meg. Ez valószínűleg azt jelenti majd, hogy több Xbox-exkluzív cím fog átkerülni a versenytársak gépeire, hogy megtérüljenek a fejlesztési költségek.

További nyomást helyez a vállalatra, hogy a részvényesek szeretnék, ha a játékrészleg képes lenne az Azure felhőüzletágához hasonló haszonkulcsot termelni. Az átszervezés várhatóan a munkaerőállomány újabb morzsolódását hozza magával, ami potenciálisan hatással lehet a jelenleg a Microsoft Gaming ernyője alatt dolgozó több mint 20 000 alkalmazottra.

Az elemzők szerint az új vezetés a „magas haszonkulcsú digitális ökoszisztémákra” – konkrétan a King portfólión keresztüli mobiljátékokra és az Xbox hálózaton belüli hirdetési bevételekre fog összpontosítani a hagyományos, alacsony haszonkulcsú hardverciklus helyett.

A jövőben a Microsoft vélhetően már nem az Xboxot, mint hardvert fogja elsődleges belépési pontként használni, helyette az Xbox márka „kilép a dobozból", és egy olyan szoftver- és szolgáltatás réteggé nőheti ki magát, mely valamennyi képernyőn elérhető - ehhez azonban másfajta vezetésre van szükség.