Szívbaj ellen segíthet a mesterséges intelligenciát használó sztetoszkóp

Az orvosok elengedhetetlen kelléke a sztetoszkóp, vagy más néven fonendoszkóp évszázadok (egész pontosan 1816) óta használt eszköz a mellkasi, illetve legfőképpen a tüdőt és a szív- és vérkeringést érintő betegségek felfedezésére, a diagnózis elősegítésére. Az Imperial College London kutatói nemrég továbbgondolták ezt az eszközt mégpedig úgy, hogy a gyanús zörejek felismerésére segítségül hívták a mesterséges intelligenciát.

Az AI-sztetoszkópnál a hagyományos mellkasi fejet (ami valójában egy speciális membránnal ellátott tölcsér) egy digitális egység váltja fel, mely nem csak hangfelvételeket képes készíteni a véráramlásról, hanem a szív elektromos jeleit is rögzíti EKG-val. Ezeket az adatokat aztán egy felhőalapú algoritmus analizálja, melyet több tízezer páciens adatai alapján tanítottak be.

Az IT munkaerőpiac kilábalása állandó délibáb lett Túl sok, számos esetben ellentétes hatás éri az IT munkaerőpiacot, a kínálati piac a béreket, a költséges AI pedig a headcountot eszi.

A kutatók szerint az eszköz tesztje során mintegy 200 londoni háziorvos rendelőjében 12 ezer, szívbetegség tüneteivel jelentkező beteget vizsgáltak meg, melyek a hagyományos diagnosztizáláshoz képest 2,33-szor nagyobb eséllyel kaptak - később igazolt - szívelégtelenség diagnózist, pitvarfibrillációt 3,5-ször gyakrabban fedeztek fel a segítségével, szívbillentyű betegséget pedig közel kétszer olyan gyakran azonosítottak.

Bár a tanulmány azt is kimutatta, hogy az esetek kétharmadánál a további vérvizsgálatok vagy szívvizsgálatok nem igazolták a betegség jelenlétét, a kutatók szerint a technológia használata még a vaklármás esetek ellenére is nagyban hozzájárulhat a korai diagnózishoz és ezzel együtt a felépülés sikeréhez.

Ehhez azért előbb még az orvosokat és a pácienseket is meg kell győzni - előbbieket azért, hogy használják az eszközt, utóbbiakat azért, hogy járjanak rendszeres szűrővizsgálatokra. Az orvosok esetében a konkrét tapasztalatok nem túl kedvezőek, a tesztben résztvevő háziorvosi rendelők 70%-a ugyanis az egyéves teszt lezárását követően szinte azonnal abbahagyta az eszközök használatát, holott erre senki nem volt kötelezve (hogy ennek anyagi megfontolásai voltak-e, arról nem szólnak a híradások).