A második körös pályázatok eredményhirdetésével befejeződött a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz keretein belül megvalósuló Gigabit Magyarország program pályázati szakasza, mely a nyáron indult két lépcsőben azzal a céllal, hogy az ellátatlan régiókban (járásokban) támogatott és önerős vezetékes szélessávú fejlesztéseket hajtsanak végre a hazai infrastruktúra-cégek. 

A pályázati kiírás a HWSW bennfentes forrásoktól származó információi szerint az iparági szereplők és a kormányzat között zajló példaértékű koordináció révén jött létre az EU digitális évtized (digital decade) programjában megfogalmazott célokkal összhangban, illetve ennek eredményeként több olyan előremutató műszaki előírást is tartalmaz, melyet egyébként nem kötött ki az EU.

Kraftie karácsonyi jótékonysági adás élő karriertanácsadással A Kraftie karácsonyi különleges jótékonysági adásában civil szervezetek támogatása és élő informatikai karriertanácsadás találkozik.

Az előkészítési szakaszra jellemző szakmai koordinációt követően a nyilvánosan elérhető pályázati eredmények alapján komoly verseny alakult ki az infrastruktúra-tulajdonosok között az egyes járásokban.

Az eredményekből az is látszik, hogy nem csak a két legnagyobb piaci szereplő, a 4iG Csoporthoz tartozó 2Connect Kft. és a Magyar Telekom pályázott sikerrel, hanem számos kkv is - utóbbiak sikerességét jól jelzi, hogy az elnyerhető 84,86 milliárd forintnyi keretösszegből nagyságrendileg 28 milliárd forintot vittek el a nagyok elől a kisebb, a helyi viszonyokat jobban ismerő, azokhoz jobban igazodó szolgáltatók.

A teljes keretösszegből a nagyok részesedése ennek megfelelően körülbelül 56,8 milliárd forintot tesz ki, melyből a 2Connect részére közel 36, a Magyar Telekom felé pedig 21 milliárd forint kerülhet kifizetésre vissza nem térítendő támogatásként projektek zárásakor.

A két nagy a támogatott összeg mellett önerős vállalásokat is tett, a 2Connectnél a teljes CAPEX 49,38, a Magyar Telekomnál pedig nagyjából 30 milliárd forint.

A két legnagyobb infrastruktúra-tulajdonos nagyjából egyenlő arányban nyert el járásokat, így a 174-ből a 2Connect 40, a Magyar Telekom pedig 41 járásban hajthat végre fejlesztéseket, az önerős vállalások tekintetében azonban információink szerint messze a Magyar Telekom volt a leginkább nagyvonalú, közel 600 ezer igényhelyre kiterjedő vállalásával.

A Gigabit Magyarország program esetében a közvetlen elődnek számító Szupergyors Internet programhoz (SZIP) képest lényeges változás, hogy az önerős vállalásokat a hatóság ezúttal behajtja a szolgáltatókon, így bírságot szabhat ki abban az esetben, ha nem történtek meg időben a vállalt fejlesztések.

Nyíregyháza és Szeged nyerheti a legtöbbet

Az egyes projektek közül a legnagyobb összegű fejlesztést a Magyar Telekom hajthatja végre Nyíregyházán, ahol a szolgáltató összesen 4,68 milliárd forint értékben fejleszthet infrastruktúrát, melyhez 3,36 milliárd forintnyi támogatást nyert el. A 2Connect esetében a legnagyobb fejlesztési projekt Szegeden zajlik majd összesen 3,58 milliárd forint értékben, 2,9 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás mellett.

A kisebb szereplők közül egymilliárd forinton felüli támogatást nyert a VidaNet (Csomán, Tatán és Mosonmagyaróváron), a TARR Kft. (Kiskunfélegyházán és Kaposváron), a Key Telecom Kft. Szentendrén valamint a NAGYTV Kft. Vácott. Utóbbi az elátkozott monori térségben 704 millió forintból fejleszthet optikai hálózatot 500 milliós támogatás mellett.

A kivitelezési projektek kezdő dátuma a legtöbb járás esetében jövő január, a zárás pedig 2028. december 31. Forrásaink szerint az infrastruktúra-tulajdonosok és kivitelezők őrült versenyfutásra készülhetnek az idővel, a több mint egymillió igényhelyre kiterjedő támogatott és önerős kiépítésekre ugyanis így összesen három év áll majd rendelkezésre - ilyen komplex infrastruktúra-fejlesztést ilyen rövid idő alatt még soha nem végeztek Magyarországon.

Bennfentes, iparági forrásaink szerint sok múlhat azon a határidők tartását illetően, hogy a közműszolgáltatók (köztük elsősorban az áramszolgáltatók) és a MÁV a nyomvonalkeresztezéseknél milyen gyorsan és milyen feltételekkelk engedélyezi az építési munkálatokat, illetve a helyi önkormányzatok engedélyeztetési eljárásai milyen tempóban zárulnak le.

A projektek határidőben történő megvalósítása kapcsán jó hír, hogy az Energiaügyi Minisztérium információink szerint eltökélt a gördülékeny lebonyolítás iránt, és mivel ehhez a minisztériumhoz tartozik az áramszolgáltatás és a hírközlés felügyelete is, a két terület közti egyeztetés a korábbiakhoz képest hatékonyabbá tehető.

Forrásaink szerint a projektek megvalósítása az engedélyeztetési folyamatokban kulcsszerepet játszó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál is teljes támogatást élvez, a hatóságra ugyanakkor - akárcsak a piaci szereplőkre - minden eddiginél több és nehezebb munka vár az elkövetkezendő három évben a sikeres projektzárások érdekében.

A külterületek ellátottsága továbbra is kérdéses

Bár a pályázat alapvetően minden szakmai érdekelt szerint sikeresnek tekinthető és számottevő javulást eredményezhet majd az országos vezetékes szélessáv-ellátottságot illetően, továbbra is maradt 33 olyan járás, melynél nem hirdettek eredményt, így ezek kimaradnak a Gigabit Magyarország program fejlesztési szakaszából.

Ezeknél jellemzően külterületen találhatók az igényhelyek, melyek ellátása vezetékes infrastruktúrával rendkívül nehézkes - az itt található háztartások és vállalkozások számára jobb híján a vezeték nélküli szélessávú infrastruktúra (ha elérhető ilyen) használata jelenthet megoldást, esetleg abban bízhatnak, hogy az állam egy újabb támogatási keretet biztosít majd kifejezetten ezen területek ellátása érdekében.