Jó darabig csigalassú marad a feltöltés a Telekom kábelhálózatának jelentős részén
Bár az internetes adatforgalom jelentős része ma még letöltési irányban képződik, többek közt a pandémia hatására - és főként az otthoni munka kapcsán - egyre nagyobb szerep jut a vissziránynak, miután a netezők a megváltozott felhasználási szokások révén a korábbinál lényegesen nagyobb mennyiségű adatot töltenek fel a hálózaton. Bár a legmodernebb, optikai elérések esetén ez elvileg semmilyen problémát nem jelent, a ma már egyébként - elvileg - gigabites letöltési sávszélességet is elérni képes HFC hálózatoknál az adatok még mindig többnyire csigalassan vándorolnak az előfizetői végpont irányából.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A Magyar Telekom tavaly végrehajtott DOCSIS 3.1-es fejlesztéseinek köszönhetően a kábelnetes hálózatokon elérhető az akár 1 Gbps sebességű elméleti letöltési sebességérték is, ám a végpontok jelentős hányadánál ehhez legjobb esetben 25-30 Mbps feltöltés társul. Ennek oka, hogy a fentebb említett fejlesztéseket csak korlátozottan végezték el a visszirányt illetően tavaly, és idén ezen a téren nem is történt jelentős előrelépés, legalábbis ez derül ki a szolgáltató lenti, a HWSW részére megküldött nyilatkozatából:
A tavalyi évben valóban végeztünk olyan hálózatfejlesztési munkákat, amelyek bizonyos területeken elérhetővé tették a HFC hálózaton a 200 Mbps-os feltöltési sebességet. Ez a teljes HFC lefedő kb. 11%-át (mintegy 87 ezer háztartást) érintette döntően Budakalász, Budapest III., XVII., XVIII. kerület, Ecser, Gyál, Gyula, Szeged, Vecsés egyes területein. Az idei évben inkább arra fókuszáltunk, hogy minél több háztartás számára elérhetővé tegyük a gigabites letöltési sebességet (1 Gbps), ami jelenleg a teljes, 820 ezer háztartást elérő kábelhálózatunk 96%-án lehetséges. Emellett folyamatosan növeljük a hálózat kapacitását és biztosítjuk az évente kb. 20%-os forgalomnövekedéshez szükséges infrastruktúrát, hogy ügyfeleink számára jó minőségű szolgáltatást nyújthassunk.
A visszirányú fejlesztések kapcsán ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy az átalakítási folyamat rendkívül drága és jelentős élőmunkát igényel, szakértők szerint volumene nagyjából azzal egyezik, amikor 15 évvel ezelőtt az addig egyirányú kábeltévé-hálózatokat visszirányúsították, hogy internetes adatforgalmazásra is lehessen használni a technológiát. Emellett az is látszik, hogy a fejlesztések során a Telekomnál egyértelműen az FTTH-hálózat kiépítése, illetve az xDSL fokozatos kivezetése áll a fókuszban, még akkor is, ha a sávszélességét tekintve jelentős aszimmetriát mutató HFC EURODOCSIS 3.0 alapokon már nem tudja hatékonyan kiszolgálni a megváltozott felhasználói környezetet.