Gépilátás-nagyágyút vesz az Intel
Felvásárolja a Google Project Tangó kezdeményezéséből ismerős Movidiust az Intel. A cég a zsákmánnyal RealSense térérzékelési technológiáját erősíti.
Egyre nagyobb összegben fogad RealSense térérzékelési megoldására az Intel, a chipgyártó újabb felvásárlással erősíti meg a technológia mögé állított kompetenciát. A cég ezúttal igazi nagyágyúval bővít, a gépi látással foglalkozó Movidiust kebelezi be - utóbbi vállalat áll többek között a Google ugyancsak térbeli képrögzítést célzó Project Tango technológiája mögött is. A cég fő erősségét VPU (Vision Processing Unit) platformja jelenti. Ennek ernyője alatt a a vállalat már több, kifejezetten gépi látásra kihegyezett chipet is kiadott, amelyek egyik zászlóvivőjére, a Myriad 2-re a Lenovo is lecsapott, mikor idén nyár elején együttműködésre lépett a Movidiusszal, a chipek várhatóan a kínai cég következő generációs VR eszközeiben tűnnek majd fel. A Myriad lapka korábbi változatai egyébként a Project Tango prototípusaiban is ott voltak.
A Movidius, a felvásárlást bejelentő blogposztja szerint olyan partnerekkel dolgozik együtt, mint az említett Google, Lenovo, a drónjairól megismert DJI vagy a FLIR, amelynek hőkameráját a CAT okostelefonjában magunk is kipróbáltuk. A vállalat ambíciói ugyanakkor jóval túlmutatnak a fenti képalkotó megoldásokon, a különböző mesterséges intelligenciára építő rendszereknek nyitná fel a szemét. Sőt a cég a puszta érzékelési képességeken túl, az ahhoz kapcsolódó adatfeldolgozási folyamatokat is kézbe veszi speciális algoritmusok, illetve alacsony fogyasztású célhardver kombinációjával.
Hyperscaler vagy hazai felhő? Lehet, hogy nem kell választani! Egy jól felépített hibrid vagy multicloud modellben a különböző felhők nem versenytársai, hanem kiegészítői egymásnak.
A RealSense stratégiával az Intel céljai is nagyon hasonlók, a cég saját, a felvásárlásra vonatkozó blogbejegyzésében arról beszél, speciális SoC-vel emberi szintű látást adna az online kapcsolattal rendelkező "connected" eszközöknek, amelyekből elemzők szerint 2020-ra mintegy 50 milliárd dolgozik majd világszerte. Az Intelnek nem ez az első felvásárlása a területen, a cég idén márciusban a térbeli videókkal foglalkozó izraeli Replay Technologiest is bekebelezte, nem hivatalos adatok szerint 175 millió dollárért, de a gépi tanulás területén is folyamatosak az akvizíciók, nyáron a chipgyártó a deep learning terén élen járó Nervana Systemst, illetve a kognitív technológiákban utazó Saffront is felvásárolta.
Azt az Intel nem közölte, pontosan mekkora összegért akvirálja a Movidiust, a TechCrunch adatai szerint ugyanakkor a cég több befektetési körben összesen 86,5 millió dollárt kalapolt össze olyan beruházóktól, mint a Summit Bridge Capital, a Capital-E, az Emertec Gestion vagy a DFJ. A vállalat jelenleg mintegy 180 alkalmazottat foglalkoztat, és a Szilícium-völgy mellett Romániában és Írországban is működtet irodákat.
Idei fejlesztői konferenciáján az Intel több olyan projektet is mutatott, amelyben otthonra lelhetnek a Movidius megoldásai, ilyen volt fejlesztőknek szánt drónja, az Aero, amely RealSense kamerákkal figyeli környezetét, illetve az Alloy névre hallgató, all-in-one VR szemüveg is, amely ugyancsak erősen épít az Intel térérzékelési technológiájára. Utóbbiban a szenzorok a viselő környezetét figyelik, amelyet valós időben jelenítenek meg a felhasználó számára, így a szemüveg nem csak kijelölt területen, de lényegében bárhol használható, hiszen a valós akadályok is könnyen kerülgethetők vele a virtuális térben.
A Movidius bekebelezésével az Intel a hasonló irányú fejlesztések további felgyorsulására számít, várakozásai szerint az a teljesítmény mellett az akkus üzemidők és a hőleadás terén is hoz majd előrelépést. A cég elsősorban az AR, VR, illetve a kettő elegyeként emlegetett "kevert" valóság, MR (Mixed Reality) területeken használja majd fel a cég kompetenciáit. A chipgyártó a közeljövőben az egyre okosabb drónok, biztonsági kamerák és robotok terén robbanásszerű fejlődésre számít, amelyben a gépi látás kulcsszerepet játszik majd - ennek első "előrengéseit" egyébként már a nyáron tapasztalhattuk, utolsó heteiben szinte Dunát lehetett rekeszteni a technológiára ugyancsak erősen támaszkodó önvezető autókkal kapcsolatos bejelentésekkel.