Szerzők: Bodnár Ádám, Bizó Dániel

2011. január 3. 08:31

2010 be nem váltott ígéretei - II. rész

Az informatikai piac szereplői adósak néhány ígérettel, amelyeket tavaly végül nem teljesítettek. Mikre vártunk hiába? Cikksorozatunk második része az okostelefonokra és más mobil eszközökre koncentrál.

Késik a Nokia átalakulása

2010 az okostelefonok éve volt, ezt nehéz lenne tagadni, mindenki az iPhone-ról és az Androidról beszélt, amely annak a bizonyítékául is felfogható, hogy a többi gyártóknak nem igazán sikerült nagyot durrantania. Az év egyik meghatározó mozzanatának ígérkezett a Nokia teljes megújulása és a Symbian^3 operációs rendszert futtató, régóta fejlesztett N8 piaci diadala, a vállalatnak azonban hosszas késlekedés után csak egy olyan termékre futotta, amely legfeljebb 2008-ban mutatott volna jól. A Nokia N8 a 2010-es mezőnyben semmilyen szempontból nem lett emlékezetes alkotás, az üzletembereknek szánt, kihúzható billentyűzetes E7 pedig le is késte az évet.

Még nem tudni, meddig tart a finnek mélyrepülése, 2011 egyik fontos kérdése lesz, hogy a Microsofttól érkezett Stephen Elop milyen irányba fordítja a vállalat hajóját - régóta tartják magukat azok a pletykák, amelyek szerint windowsos készülékekkel rukkol elő a cég, ez azonban egyet jelentene a Nokia számára egyéniségének és egyediségének feladásával. A Nokia nemrég házon belülre vitte a Symbian operációs rendszer fejlesztését, amely mögül a többi gyártó (pl. Sony Ericssoni, Samsung) teljesen kihátrált, és 2010-re 4-5 kisebb frissítést ígért, amelyekkel naprakészen tartaná a platformot.

A Nokia 2010 elején jelentette be, hogy egyesíti erőit az Intellel és a Moblin, valamint a Maemo egyesítésével létrehozza a MeeGo mobil Linuxot. A februári Mobile World Congressen még arról szóltak a hírek, 2010 második negyedévében piacra kerül az első meegós készülék, ma már azonban tudjuk hogy ez nem történt meg. A MeeGo egyaránt kiszolgálhat x86- vagy ARM-alapú netbookokat, smartbookokat, mobil internetes eszközöket (MID), okostelefonokat, de akár olyan szórakoztató eszközökben is találkozhatunk vele, mint például internetre kapcsolható tévék,  médialejátszók, vagy akár autók fedélzeti rendszerei - ehhez képest egyetlen meegós terméket sem láttunk 2010-ben.

Még nem bevetésre kész az Atom

Bár a háború évek óta készülődik, a 2010-es év anélkül telt el, hogy az x86 és az ARM megütköztek volna egymással a piacon. A korábbi ígéretekkel ellentétben nem jelentek meg okostelefonok Intel processzorral, ahogyan az ARM architektúrájú chipekkel szerelt mini notebookok, az úgynevezett smartbookok sem bírtak semmiféle piaci jelentőséggel.

Az Intel Atomot mini notebookokba és olcsó asztali PC-kbe szánt processzorként ismerte meg a világ két évvel ezelőtt, amely berobbantotta a netbookok kategóriáját. Ez a terület azonban csak egy mellékága a család fejlesztéseinek, az elmúlt években ráadásul nyilvánvalóvá vált, hogy vállalaton belül egy nem túlzottan kívánatos ág, mivel kannibalizálja az Intel drágább chipjeinek piacát. Ezért az Intel szándékosan visszafogta a platform képességeit, az Atom az elmúlt két év alatt nem fejlődött, ami rendkívül hosszú idő, különösen egy ilyen kifejezetten alacsony teljesítményszintre belőtt architektúra esetében. A taktika sikeres, a netbookok térnyerése kifulladt, sőt, visszájára fordult.

Az Atom valódi célpontja mindig is az ARM-világ volt, hogy kiterjessze az Intel jelenlétét újabb területekre, különös tekintettel az okostelefonokéra, amelyek a PC jelentőségének erodálásával fenyegetnek. A fenyegetés egyáltalán nem teoretikus, a fejlett piacok közül Japánban már négy évvel ezelőtt csökkenésnek indult a PC-piac, mivel egyre kisebb hajlandóság mutatkozik a régi számítógépek cseréjére. A fogyasztók figyelme ugyanis egyre inkább elfordult a PC felől a funkciógazdag telefonok, televíziók és hálózati szórakoztatóelektronika irányába. Ezt a fenyegetést felismerve az Intel az évtized közepén gőzerővel kezdte meg az Atom architektúra fejlesztéseit, amelynek feladata nem kisebb volt, hogy az x86-ot elvigye az ultramobil és beágyazott szegmensekbe.

Promptolsz-e már padawan?

Januári, juniorokkal foglalkozó adásunk a téma felsőoktatási aspektusait nem érintette. Ezen most változtatunk.

Promptolsz-e már padawan? Januári, juniorokkal foglalkozó adásunk a téma felsőoktatási aspektusait nem érintette. Ezen most változtatunk.

Az Intel 2010-ben készült el a fejlesztések második generációjával, amely az okostelefonoknál megkövetelt igen magas integráltságot, bankkártya-méretű rendszerlapot, és alacsony, akár néhány milliwattos fogyasztást hozott. Ez sem volt elég az áttöréshez, az LG által elkészített, és tesztelésre is szétküldött okostelefon-netterminál nem kapott zöld utat a szélesebb körű kereskedelmi bevezetéshez, amit kétségtelenül nem megfelelő akkumulátoros üzemidő, és gyenge szoftvertámogatottság magyaráznak. Az Intel közben gőzerővel dolgozik az Atom 32 nanométeres generációján, amely várhatóan már igencsak megközelíti az ARM-világ energiahatékonyságát.

Nem jöttek ARM-alapú noteszek sem

Eközben az ARM és partnerei sem tétlenkedtek, és mindent megtesznek, hogy beteljesítsék az Intel legrosszabb rémálmát. Az architektúra egyértelműen az egyre nagyobb teljesítményű felépítés felé mozog, beleértve a többmagos felépítés bevezetését is - jövő év elején érkezik az első kétmagos okostelefon. Ahogyan az Intel az okostelefonokra tör, úgy az ARM is megpróbál behatolni az Intel által uralt terepre. Lassan két éve, hogy felszínre bukkantak az első az ARM-chipekkel szerelt linuxos, androidos netbookról szóló hírek, de ezek csak a megjelenés küszöbéig jutottak el, piaci hatásuk teljességgel elhanyagolható.

A netbookok marginalizálódásával valószínűleg az ezeknek a smartbookoknak hívott termékek előtt sem áll fényes jövő. Az iPad által létrehozott új, média táblagépek kategóriája azonban újabb csatateret jelent, amely az okostelefonok és PC-k közt húzódó határterületként ideálisnak mutatkozik ahhoz, hogy frontális összecsapások terepévé váljon az Intel és az ARM-gyártók közt, és döntően befolyásolja a későbbi piaci fejleményeket.

Ügyetlenkedők az okostelefon-piacon

Nem csak a Nokia, a Research In Motion sem tudott nagyot villantani 2010-ben, a vállalat első,  érintőképernyőt és fizikai billentyűzetet is tartalmazó készüléke, a Torch nem aratott átütő sikert, annak ellenére, hogy már a BlackBerry OS 6-os verziójával érkezett. A Blackberry 9800 viszonylagos sikertelenségének és az érdektelenségnek az oka pont az, hogy csak egy érintőképernyővel és fizikai billentyűzettel egyaránt rendelkező okostelefon, ilyenből pedig már van a piacon jó néhány, és az új szoftver sem üt lyukat a piacba. Kíváncsian várjuk a QNX-alapú Blackberry Tablet OS-t, illetve a QNX-re épülő későbbi BlackBerry OS-t.

Sokat vártunk 2010-ben a Microsofttól is. A Windows Phone 7 piaci sikerét egyelőre nehéz objektíven lemérni, az azonban jól látszik, hogy a megjelenése nem indított el lavinát semmilyen szempontból sem, a figyelem továbbra is az iPhone és az Android köré összpontosul. Pedig a Windows Phone 7 igazán jó benyomást tett, kár hogy van két olyan platform, az iOS és az Android, amely fontosabb  - Magyarországon mindhárom szolgáltató forgalmaz windowsos készülékeket, a kommunikáció azonban itthon is az Android köré összpontosul. Pedig a Microsoftnak van mire büszkének lenne, a Windows Phone 7 alkalmazás-piacterén rekordsebességgel jött össze 5000 letölthető szoftver, vagyis a fejlesztők láthatóan lelkesek - kérdés, hogy a vásárlóközönséget megfelelően lelkesíteni tudja-e a Microsoft és a mögé sorakozott gyártók.

Vásárlói aligha írnak majd verseket a teljes mellszélességgel az Android mögé álló Sony Ericsson hozzáállásáról. A vállalat 2010 tavaszán dobta piacra az első androidos mobilját, az Xperia X10-et, amelyre óriási meglepetésre még az Android 1.6-os verzióját telepítette. A Donut kódnevű szoftver akkor még csak fél éves, azonban a rendkívül gyors fejlődés miatt lényegében már elavult, hiszen ott dörömbölt a 2.1-es változat, amely röviddel az X10 megjelenése után a rivális HTC és Samsung készülékein már elérhető volt, majd nem sokkal később érkezett számos fontos újdonsággal az Android 2.2 is. A Sony Ericsson Xperia X10 vásárlóihoz csak ősz legvégére jutott el az Android 2.1 és úgy tűnik, az Adobe Flash által megkövetelt Android 2.2-ről, valamint az ezt követő verziókról teljesen le is kell mondjanak.

Érdemes lehet egy szót ejteni a Palmot megvásárló HP-ról is, az ütősnek ígérkező kombináció 2010-ben teljes csendben dolgozott.

Hol az olcsó SSD?

A keményvonalas PC-felhasználói közönség nagy bánatára tavaly sem érkeztek meg az igazán olcsó SSD-k. Igaz, lehet nyomott áron, akár 30 ezer forint alatt is márkás SSD-t venni, ott van például az Intel X25-V, ennyi pénzért azonban mindössze 40 gigabájt kapacitás kapunk, közepes teljesítmény mellet. Ez a kapacitás a legtöbb vevő számára riasztóan kevés, még akkor is, ha valójában egy Windows 7 telepítés az alkalmazásokkal kényelmesen elfér rajta. Az árakat nem segítette az euró gyengesége sem, ahogyan a NAND-árak csökkenési üteme is megtorpant az év vége felé, a rendkívül erőteljes kereslet hatására.

Korábban még nyugodtan hihettük, hogy a vezető gyártóknak köszönhetően még 2010-ben piacra kerülnek az SSD-k új generációjának tagjai. Az Intel és a Micron már február elején közölték, hogy tömegtermelésre készen állnak a 25 nanométeres gyártástechnológiával készülő NAND chipek, amelyekkel megfelezhetőek a bitköltségek a 34 nanométeres generációhoz képest. Az Intel-Micron szövetséget nem sokkal később követték a világ két legnagyobb NAND-gyártójának hasonló bejelentései, a Samsung és a Toshiba is közölték az év folyamán, hogy 20 nanométeres osztályú NAND-eljárásaikat kvalifikálták a kereskedelmi tömegtermelésben történő alkalmazásra, és ezzel egy időben, a harmadik negyedévben fel is pörögtek az új gyártósorok. Mindez a felé mutatott, hogy még év vége előtt megérkezhetnek az új meghajtók.

Az egyik kézenfekvő magyarázat, hogy az új gyártási eljárások még nem érték el azt az érettségi szintet, amikor a NAND-chipek többsége az SSD-kben történő alkalmazásra is megfelelő, vagyis elegendően nagy számú törlési-írási ciklust képes elviselni, mielőtt a fáradás jeleit mutatja. .A másik, hogy az új gyártástechnológiával a gyártóknak új, nagy teljesítményű és fejlett hibajavítást alkalmazó vezérlőket is ki kellett fejleszteniük, valamint azokat alaposan letesztelniük, ami szintén csúszásokat szenvedhet el, ha a próbagyártást követően módosításokat kell végezni a designon.

A sorozat május 28-i, harmadik állomásán az AWS-ben biztonsági megoldásait vesszük nagyító alá. Átnézzük a teljes AWS security portfóliót a konténerbiztonságtól a gépi tanulásos alkalmazások védelmén át, egészen az incidenskezelésig.

a címlapról

MÁLNÁS

7

Tőzsdére megy a Raspberry Pi

2024. május 16. 14:00

Az elmúlt évek meghatározó áramköri lapkáit készítő technológiai cég papírjaival is lehet majd kereskedni a brit tőzsdén.