Mától minden telekomosnak szabad az 5G

Jelentős technológiai mérföldkőként értékelte múlt héten a Magyar Telekom, hogy június 1-jétől minden lakossági pre-paid és postpaid ügyfélnek elérhetővé tette 5G-s hálózatát, jóllehet a bejelentés marketingértéke minden bizonnyal lényegesen erősebb, mint az előfizetőknek "ajándékba" adott tényleges technológiai előny. 

Az 5G - mint minden mobil szélessávú technológia - ugyanis a fizika törvényszerűségeinek megfelelve meglehetősen széles spektrumon (szó szerint) nyújt mobiladat-elérést a megfelelő modemekkel ellátott kliensek számára, ami a felhasználó által tapasztalható "élményt" alapjaiban meghatározza. 

A Magyar Telekom múlt szerdai közleményében fel is sorolja, hogy a 60%-os lakosságarányos lefedettséget a 700, a 2100 és a 3600 MHz-es sávban biztosítja, a mostani fejlesztéssel pedig jellemzően a 700 MHz-es frekvencián üzemelte be a szolgáltató a hálózatot.

A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.

Ez ugyan nem derül ki a közleményből, de a szabványba foglalt és a hálózatieszköz-gyártók által rendszeresített dinamikus spektrummegosztási modellek mentén egyes spektrumokon - a nevéből fakadóan dinamikusan - osztoznak az 5G-s és 4G-s hálózatok, ezt a megoldást (melyet a Telekom beszállítója, az Ericsson ESS-nek hív) pedig a Magyar Telekom hálózatában is használják.

A fentiekből következően adódhatnak olyan szituációk - melyeket korábbi tesztjeink is igazoltak -, hogy bizonyos helyszíneken hiába csatlakozik 5G-s hálózatra a készülék, a 4G-s infrastruktúrán elérhető maximális sávszélességet így sem tudja megközelíteni, miközben a C-sávot (3,6 GHz) használó cellákban ideális esetben akár a sokat emlegetett gigabites letöltési sebesség elérése sem lehetetlen.

Ilyen cellái a Magyar Telekomnak a frissített lefedettségi térkép tanúsága szerint a főváros és a balatonkörnyéki települések jelentős része mellett Szombathelyen, Zalaegerszegen, Kecskeméten, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon és Soltvadkerten vannak, vagyis mindenki, aki ezen településeken kívül használja az 5G-s mobilját, a 4G-hez képest marginális sebességnövekedést tapasztalhat csupán - ha egyáltalán.

A szolgáltató lefedettségi térképe alapján feltűnő továbbá, hogy a kelet-magyarországi régió jóval ellátottabbnak tűnik az 5G-s infrastruktúrát illetően. Ennek feltehetően köze lehet ahhoz, hogy a Telekom a kelet-magyarországi régióban tradicionálisan a "vidék szolgáltatója", azaz a 800 MHz-es LTE-sávon bázisállomásai a saját ügyfeleken kívül a Yettel Magyarország ügyfeleit is ellátják egy több mint nyolc évvel ezelőtt kötött kölcsönös frekvencia-haszonbérleti szerződés révén.

Az 5G-s hálózat "kinyitása" ugyan a Telekom szerint promóciós jelleggel történt, kérdéses ugyanakkor, hogy a fentiek fényében egy ilyen promóciónak van-e bármilyen upselling hatása, azaz a meglévő tarifaszerkezetet megtartva képes-e a szolgáltató rábírni új ügyfeleket, hogy fizessenek az 5G-s elérésért.

A Vodafone Magyarország - mely hazánkban elsőként indított 5G-s szolgáltatást - hasonló dilemmával küzd, a Yettelnél ugyanakkor nincs tarifaszinten megkülönböztetve a 4G-s és 5G-s elérés, ami jól mutatja, hogy a csillagászati összegekbe kerülő 5G-s hálózatok monetizációjára a szakmán belül távolról sincsenek még egységes, kialakult módszerek.