Szerző: Koi Tamás

2021. április 12. 08:29

Az 5G a 4G ellen - amikor a kevesebb néha több

Az 5G-s mobilhálózatok kapcsán a szakmában általában kétféle véleményalkotással lehet találkozni. Vannak az óvatosabbak, akik szerint az új generációs hálózat nem csinál forradalmat, míg vannak a hurráoptimisták, akik szerint az egész életünket fenekestül felforgatja majd az 5G, mely megmenti az emberiséget az enyészettől. Az igazság persze ezúttal is, mint oly sok más esetben, valahol a kettő között van.

Magyarországon a mobilhálózatok minőségével általános vélekedés szerint kevés kivételtől eltekintve nincs a világon semmi gond, ami jellemzően abban testesül meg, hogy nincs sem a lefedettséggel, sem a kapacitással kapcsolatban komoly probléma. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy egyik operátor sem kapkod különösebben az 5G-s hálózatok kereskedelmi bevezetésével.

MIT ADOTT NEKÜNK AZ 5G?

5G-s kereskedelmi szolgáltatást nyújtani ma Magyarországon elsősorban presztízskérdés, és ezúttal a Vodafone Magyarország került olyan helyzetbe, hogy némi előnyt élvezve és el tudta indítani a kereskedelmi szolgáltatást 2019 októberében. Miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2020-ban lezárult frekvenciaaukcióján spektrumot szerzett, hozzá csatlakozott másodikként a Magyar Telekom szinte napra pontosan egy éve.

Vagyis egy éve versenyhelyzet van az 5G-s kereskedelmi szolgáltatások piacán, úgyhogy adta magát, hogy megnézzük, mennyit is profitál ebből a versenyből, meg úgy általában véve a generációváltásból egy 5G-kompatibilis csúcskészülékkel rendelkező magyar előfizető.

Hogyan lehet növelni a fejlesztés hatékonyságát? (x)

Gyere el az Alerant webinárjára és nézd meg, hogyan lehet gyakran módosítani az alkalmazásokat, majd biztonságosan élesbe állni.

Hogyan lehet növelni a fejlesztés hatékonyságát? (x) Gyere el az Alerant webinárjára és nézd meg, hogyan lehet gyakran módosítani az alkalmazásokat, majd biztonságosan élesbe állni.

Ehhez kértünk mindkét érintett szolgáltatótól egy-egy 5G-képes szolgáltatással felvértezett SIM-et, illetve egy vadonatúj iPhone 12 Pro Max-ot és egy Samsung Galaxy S21+ -t, hogy egyszersmind azt is megnézzük, a két örök rivális platform (gyártó) hogyan teljesít egymással szemben ugyanazokon a hálózatokon. A készülékeken az elérhető legfrissebb végleges kiadású operációs rendszer futott, illetve mindent úgy állítottunk be rajtuk, hogy az 5G-s hálózat teljesítményét megfelelően ki tudják használni.

vf_5g

A hálózatok tesztelését egy jól ismert alkalmazással, az Ookla-féle Speedtest.net segítségével végeztük, minden helyszínen egy öt mérésből álló csomagot átlagoltunk, illetve mindenhol megmértük mindkét platformon az 5G mellett a 4G-s sebességértékeket is. A méréseket mindig az adott szolgáltató saját szerverével végeztük. A Speedtest.net applikáció nem éppen hajszálpontos mérőeszköz, viszont mindenki által lefuttatható, így mégis jó viszonyítási alap lehet, illetve minden hiányossága ellenére ezért mégis a de facto hálózati benchmark a piacon, amit még hálózati szakemberek is használnak néha.

Egyfajta kontrollként egy jóval hosszabb ideig tartó sebességmérést is elvégeztünk, ami technikai okokból alkalmasabb lehet a tényleges határok kitesztelésére. Ehhez az fsn.hu szerveréről egy letöltéskezelővel négy párhuzamos szálon letöltöttünk egy 8 GiB méretű .txt állományt, és megmértük, mennyi ideig tart a folyamat. Ezt a mérést ugyanakkor csak az androidos Samsung Galaxy S21+ -on tudtuk elvégezni, mivel iOS-re nem találtunk olyan letöltéskezelő alkalmazást, mely megfelelő lett volna a célra.

A teszteket március közepén végeztük, minden alkalommal 10 és 14 óra között, vagyis jellemzően csúcsidőn kívül, bár a mostani home office és távoktatási rendszerben minden bizonnyal a hálózatok sem csak az esti órákban kapnak nagyobb terhelést. A méréseket Budapesten, két helyszínen, illetve két megyeszékhelyen (Székesfehérvár, Kecskemét) futtattuk le, utóbbiak közül az egyikben csak a Vodafone-nak, a másikban pedig csak a Telekomnak volt 5G-s szolgáltatása.

A négy helyszín közül kettő esetében (Budapest - Angyalföld és Székesfehérvár) használtak a szolgáltatók dinamikus spektrummegosztást (angolul dynamic spectrum sharing, azaz DSS), mely a rendelkezésre álló spektrumot képes valós időben elosztani a 4G és 5G kliensek között - a teszt során kifejezetten kíváncsiak voltunk rá, hogy ez a technológia hogyan is működik a gyakorlatban, egyben az ezzel kapcsolatos tapasztalatok voltak több szempontból a legérdekesebbek.

1. HELYSZÍN: BUDAPEST, BELVÁROS

Budapest belvárosában indult el hazánkban mind a Vodafone, mind a Telekom kereskedelmi 5G-s szolgáltatása, vagyis ez a lokáció tekinthető a hazai 5G-s hálózatok ground zero-jának. Itt végeztük tesztünk egyetlen beltéri mérését, a HWSW irodájában, mely egy társasház hatodik emeletén található, az erkélyről rálátással a Marriott szálló tetején lévő 5G-s állomásokra.

A két cég az alábbi hálózati paraméterekkel szolgáltat a helyszínen:

  • Vodafone:
    • 5G sávok: NR78 (3,6 GHz, sávszélesség:  60 MHz),
    • 4G sávok: 7 (2,6 GHz, sávszélesség: 20 MHz), 1 (2,1 GHz, sávszélesség: 10 MHz), 3 (1,8 GHz, sávszélesség: 15 MHz), 20 (800 MHz, sávszélesség: 10 MHz) 4xCA
  • Telekom:
    • 5G sávok: NR78 (3,6 GHz, sávszélesség: 100 MHz),
    • 4G sávok: 7 (2,6 GHz, sávszélesség: 20 MHz), 20 (800 MHz, sávszélesség: 20 MHz), 3 (1,8 GHz, sávszélesség: 20 MHz) 3xCA

regiposta_1

regiposta_2

Ezen a helyszínen mértük 5G-n a legnagyobb letöltési sebességértékeket, a Vodafone-nál az átlag letöltési sávszélesség meghaladta az 570 Mbps-et, a Telekomnál pedig a 715-öt, a különbség alighanem abból adódik, hogy a Telekom nagyobb spektrumkeretet használ jelenleg a 3,6 GHz-es sávban a szolgáltatáshoz, mint a Vodafone. Érdekesség, hogy a Telekom hálózata az androidos Galaxy S21+ -szal lényegesen gyorsabb volt, mint iPhone-nal, iOS-platformon a Vodafone 5G-je hozott jobb eredményt. Hasonlóképpen rosszabbul teljesített az új 5G-s iPhone a Telekom 4G-s hálózatán, legalábbis ezen a helyszínen.

regiposta_3

A mérésekből három további fontos következtetést lehet levonni: egyrészt a szolgáltatók láthatóan a lehető legnagyobb letöltési sebességre optimalizálják az 5G-s hálózatot is, a feltöltési és letöltési sávszélesség különbözeti aránya 5G-n jóval nagyobb, mint 4G-n. Másrészt ezen a helyszínen mindkét szolgáltatónak rendkívül jó 4G-s hálózata van, a Vodafone-nál négy sáv (vivő) van összefogva 4G-n, míg a Telekomnál három, ennek megfelelően a 4G-s sebességértékek miatt sem kell szégyenkezniük a szolgáltatóknak.

Végül pedig a hálózat késleltetése szinte teljesen konstans, nem csak a két szolgáltató viszonylatában, hanem a két generációban is. Ez utóbbi oka, hogy a mai 5G-s hálózatok még úgynevezett non-standalone topológiát használják, így a 4G-s maghálózatra épülnek, ebből kifolyólag java részt ez is határozza meg a hálózati késleltetési paramétereket.

2. HELYSZÍN: BUDAPEST, ANGYALFÖLD

Angyalföld speciális helyszín mindkét szolgáltatónál Budapesten, itt ugyanis mind a Vodafone, mind a Telekom hálózata DSS-sel biztosít 5G-s elérést. A méréssorozatot itt az angyalföldi polgármesteri hivatal előtt végeztük.

Hálózati paraméterek az angyalföldi mérési ponton:

  • Vodafone:
    • 5G sávok: NR3 (1,8 GHz, sávszélesség: 15 MHz)
    • 4G sávok: 20 (800 MHz, sávszélesség: 10 MHz), 1 (2,1 GHz, sávszélesség: 15 MHz) 3xCA
  • Telekom:
    • 5G sávok: NR1 (2,1 GHz, sávszélesség: 10 MHz)
    • 4G sávok: 3 (1,8 GHz, sávszélesség: 20 MHz), 20 (800 MHz, sávszélesség: 10 MHz) 3xCA

angyalfold_1

angyalfold_2

Az angyalföldi mérések világítottak rá először, hogy nem csak 5G és 4G, hanem 5G és 5G közt is hatalmasak lehetnek a különbségek, illetve a jolly jokernek kikiáltott DSS technológia ma még mennyire kiforratlan és szárnyait bontogatja csupán.

angyalfold_3

A Vodafone 5G-s DSS-alapú hálózatára az iPhone 12 Pro Max fel sem tudott jelentkezni, míg a Galaxy S21+ esetében hajszálnyival jobb lett a 4G-s letöltési sebesség, az 5G-s hálózat visszirányban viszont lényegesen gyorsabb volt. A Telekom hálózata ezen a helyszínen nem brillírozott a letöltésben, viszont jó feltöltési értékeket hozott, szintén érdekesség továbbá, hogy az iPhone a 4G-s Vodafone hálón számottevően lassabbnak bizonyult, mint a Galaxy S21+.

3. HELYSZÍN: SZÉKESFEHÉRVÁR, JÓZSEF ATTILA UTCA

A fejér megyei megyeszékhelyen lévő 5G-s hálózatára olyannyira büszke a Vodafone, hogy még külön sajtóközleményt is kiadott a cég, amikor elindult a városban a kereskedelmi hálózat, mely erősen a belvárosi részre korlátozódik. Igyekeztünk olyan helyszínt találni, mely a szolgáltató lefedettségi térképe alapján ideális pont a méréshez, így kerültünk a József Attila utcába, a panelházak tövébe.

Ezt tudja a két szolgáltató a székesfehérvári helyszínen:

  • Vodafone: 
    • 5G sávok: NR3 (1,8 GHz, sávszélesség: 15 MHz)
    • 4G sávok: 20 (800 MHz, sávszélesség: 10 MHz), 1 (2,1 GHz, sávszélesség: 10 MHz) 3xCA
  • Telekom:
    • 5G sávok: nem elérhető a helyszínen
    • 4G sávok: 3 (1,8 GHz, sávszélesség: 20 MHz)

szfehervar_1

szfehervar_2

Székesfehérváron hasonló karakterisztikájú hálózatra csatlakoztunk a mérési helyszínen, mint Angyalföldön, az eredmények is hasonlóképpen alakultak. A Telekomnak nemhogy 5G-je nem volt a mérési ponton, de csak egyetlen 4G-s vivő érte el a telefonokat, bár abból legalább sikerült kihozni a maximumot.

szfehervar_3

Ez egy újabb DSS helyszín, a Vodafone 5G-s hálózatára így ezúttal sem csatlakozott az iPhone.

4. HELYSZÍN: KECSKEMÉT, BENKÓ ZOLTÁN SZABADIDŐKÖZPONT, BEJÁRAT

Kecskemét Székesfehérvárral ellentétben Telekom-helyszín, a magenta színű szolgáltató Bács-Kiskun megye székhelyét elég alaposan megszórja 5G-vel, ráadásul ezúttal nem DSS-trükközésről van szó, hanem 3,6 GHz-en üzemelő cellákról, éppúgy, mint Budapesten. 

A kecskeméti Benkó Zoltán szabadidőpark bejáratánál, a helyi vízművek dombja mellett (mely egy állomásnak is helyet ad) az alábbiak a hálózati paraméterek:

  • Vodafone:
    • 5G sávok: nem elérhető a helyszínen
    • 4G sávok: 3 (1,8 GHz, sávszélesség: 15 MHz)
  • Telekom:
    • 5G sávok: NR78 (3,6 GHz, sávszélesség: 100 MHz)
    • 4G sávok: 3 (1,8 GHz, sávszélesség: 20 MHz, 20 (800 MHz, sávszélesség: 20 MHz) 3xCA

kecskemet_1

kecskemet_2

A kecskeméti helyszínen mértük a legnagyobb - több mint tízszeres - különbséget a Telekom 5G-s és 4G-s infrastruktúrája közt letöltési irányban, bár ehhez alighanem hozzájárulhatott a cella terheltsége, legalábbis erre utal, hogy a Vodafone hálózata kisebb vivőkapacitással helyenként jobb eredményeket produkált 4G-n a Telekomnál. 

kecskemet_3

Ezen a helyszínen az 5G-s iPhone furcsán viselkedett, legalábbis közel sem hozta az androidos készülékkel mért 5G-s sebességértékeket, ami ismét arra enged következtetni, hogy a készülékgyártók szoftverei nem feltétlenül állnak a helyzet magaslatán az 5G-s hálózati csatlakozás levezénylése során.

JÓ-JÓ, DE MIT KEZDJÜNK VELE?

A mérések eredményei alapján nem könnyű jelen helyzetben pálcát törni az 5G-s mobiltechnológia felett. A két platformmal és két szolgáltató hálózatán elvégzett tesztek hoztak egész megdöbbentő eredményeket. Olyan sebességértékeket lehet kisajtolni a rendszerből bizonyos körülmények közt, melyek pár évvel ezelőtt még a vezetékes hálózatokon is abszolút csúcsnak számítottak.

Másfelől az is látszik, hogy az 5G bevezetése jelenleg nem csak a marketingrészleget és a salest állítja komoly kihívások elé egy operátornál, hanem a hálózattervezést, hálózatüzemeltetést, valamint a mobilhálózat eszközbeszállítóit és persze a készülékgyártókat. Különösen igaz ez az eszközbeszállítók által ütőkártyaként kezelt DSS környezetre.

A hazai 5G-s hálózatok egy- másfél évvel a kereskedelmi rajtot követően egyes helyszíneken jelenleg leginkább erődemonstrációs célt szolgálnak, míg másokon alig hoznak - ha egyáltalán - bármi előrelépést az előző generációhoz képest. Különösen fájó pont, hogy az ominózus DSS-sel jószerivel annyi észrevehető változást lát a felhasználó, hogy a készülék állapotsorában a 4G felirat 5G-re változik (hogy ezen, illetve az erre felfűzött marketingtevékenység alapján mennyire szalad össze a versenyjogászok szemöldöke, az még a jövő zenéje).

Ám hiába a brutális letöltési sebesség a C-sávban, elég nyilvánvaló, hogy az 5G a mai állapotában gyakorlatilag nem tesz hozzá semmit a mobilos felhasználói élményhez, vagy legalábbis nem Magyarországon, ahol a hálózatok kapacitása jellemzően nincs a határon. Legalábbis egyelőre. 

Hazánkban éppen ezért az új felhasználási területeknek van (pontosabban lenne) mit keresniük az 5G-s hálózatok háza táján, az első fecskeként jelentkező privát hálózatok már üzemelnek is, de remélhetőleg látunk majd ütőképes FWA modellt valamelyik, vezetékest vezeték nélkülivel kiváltó hálózat építésében érdekelt szolgáltatótól. Ha pedig minden kötél szakad, a következő lépcsőfok, a Standalone 5G olyan újabb távlatokat nyithat meg az operátorok és a vertikumok előtt, mely a technológia bevezetésére elköltött óriási pénzhalmot végre-valahára megtérülő befektetéssé varázsolja. 

Május 18-19-én biztonságos szoftverfejlesztés és Scrum újdonságaira fókuszáló meetupokat rendezünk, 2 nap alatt összesen 10 klassz előadással.

a címlapról