Megnyílt az út a Play Store-ban az alternatív fizetési csatornák előtt
Fontos lépést tesz a Google, miután kiderült, hogy hónapokon belül szigorúbbá válik az európai digitális piac szabályozása. A keresőcég csökkenti a fejlesztői díjak mértékét is, amennyiben a felhasználók külső fizetési szolgáltatókon keresztül szednék be az appok árát.
A Google bejelentette, hogy lehetségessé válik a Google Play Store-on belül az alternatív fizetési rendszerek használata a fejlesztők számára, amennyiben nem játék típusú alkalmazást tesznek közzé. Jutalékokat továbbra is fizetniük kell, de esetükben a fejlesztői díj az eddigi 15 százalékról 12 százalékra csökken. A vállalat ezzel a lépéssel az új uniós rendelkezéseknek tesz eleget, a díjcsökkentés ezért nem meglepő mód csak az Európai Gazdasági Térségre vonatkozik (27 ország), idővel pedig a játékprogramokra is kiterjesztik, addig a továbbiakban is a Google Pay rendszerén keresztül zajlik az értékesítés a játékok esetében. A cég csak azokat az alternatív fizetési megoldásokat fogadja el, amelyek megfelelnek az általa meghatározott szigorú biztonsági előírásoknak.
A lépés jól illeszkedik abba a stratégiába, amit a Google (Alphabet) egy ideje folytat: inkább engedményeket tesz és ajánl, ha trösztellenes, vagy szabályozási ügyek elé néz, ahelyett hogy hosszadalmas jogi harcokba bocsátkozna. A cég nemrég 90 millió dollárt ajánlott fel azoknak a szerény bevételű alkalmazástulajdonosoknak, akik szerint a Play Áruház szabályzata sérti a szövetségi trösztellenes törvényeket. A keresőóriás az elmúlt évtizedben összesen több mint 8 milliárd euró bírságot kapott az unióban trösztellenes ügyek kapcsán, mert rendre veszített, így az óvatosság érthető.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Az Európai Parlament július elején szavazta meg az uniós digitális tér két fontos jogszabályreformját, a digitális piacokat és a digitális szolgáltatásokat szabályozó rendeleteket (Digital Services Act és Digital Markets Act). A 2020 decemberében bemutatott DMA javaslat egy sor, a jelenlegieknél jóval szigorúbb, illetve konkrétabb előírást és kötelezettséget ír elő a digitális tér domináns piaci szereplői, így például az Alphabet, a Meta, az Amazon vagy éppen az Apple számára, gyorsított eljárással kiszabható rendkívül szigorú szankciókat kilátásba helyezve a benne foglaltak megsértőivel szemben.
Többek közt azt is megköveteli a technológiai óriáscégektől, hogy tegyék lehetővé az alkalmazásfejlesztők számára a rivális fizetési platformok használatát, nem részesíthetik előnyben saját szolgáltatásaikat az appboltoknak kitett riválisokkal szemben. Aki ennek nem tesz eleget, a globális éves bevétele 10 százalékát kis kifizetheti bírságként. Az új jogszabály idén októbertől válhat kötelezően alkalmazandóvá.
Más változások is elindulhatnak ezen a területen a jövőben, bár az eredmények még váratnak magukra: Washingtonban a kongresszus egy olyan jogszabályt fontolgat, ami előírná az Apple és a Google számára, hogy engedélyezzék a sideloadingot, vagy az alkalmazásboltjaikon kívüli appletöltés lehetőségét, és hogy a fejlesztőknek ne legyen kötelező a fizetési rendszerek használata. Az Apple szerint mindez nagyon komoly biztonsági kockázatot jelent, az almás cég egyébként ugyanezt a véleményt fogalmazta meg az uniós előrírások kapcsán is, továbbra is folytatja privacy-fókuszú kommunikációját az adatvédelem éllovasának szerepéből.
Az uniós előírások természetesen az Apple-re is vonatkoznak, de a cég egyelőre még nem jelentett be a Google-höz hasonló lépést appboltjában, és továbbra is 27 százalékot gyűjt be a fejlesztőktől az appok értékesítése után. Az Apple a nagy Epic Games elleni perben tavaly azzal egyezett ki, hogy lazított az App Store fejlesztőkre vonatkozó korlátozásain, valamint 100 millió dollárt fizetett ki nekik. Jól láthatóan a nagy cégek kiegyezésekkel igyekszenek a perek elé menni, főleg az ominózus Apple-Epic per után, melynek tavaly szeptemberben kihirdetett ítéletében az Epicnek ki kellett fizetni az elmaradt díjakat, miközben az Apple nem volt köteles visszaengedni az alperes alkalmazását az App Store-ba. A bíróság kimondta, hogy bár a cupertinói vállalatot nem lehet monopolistának tekinteni, így az nem köteles más forrásból beengedni alkalmazásokat platformjaira, a hatályban lévő törvények szerint azonban versenyellenest magatartást gyakorol. Ennek értelmében a Apple-nek fel kellett hagynia azon gyakorlatával, mely tiltja fejlesztőket a külsős fizetési megoldások implementálásától.