Előretekintés: mit várunk 2019-ben?

Belenéztünk a varázsgömbbe, és ismét merész vagy kevésbé merész jóslatokkal próbálkozunk a rendelkezésünkre álló információk alapján. Izgalmas lesz majd megnézni egy év múlva, hogy mi teljesül az elképzeléseink közül.

Új készülék- és árkategóriát teremtenek a hajlítható kijelzős telefonok

Mióta a Samsung novemberben felvillantotta hajlítható okostelefonját, rengetegen várják izgatottan a 2019 elejére ígért bejelentést, mikor teljes egészében lehull a lepel a kategóriateremtő új modellről. A koncepció előnyei világosak: egy táblagép méretű kijelzőt a nadrágzsebünkben is magunkkal vihetünk majd, egy okostelefon dimenzióira összecsomagolva. A Google az eszközökhöz már fejlesztői útmutatót is kiadott, amelyből kiderül, az összehajtható telefonok kétféle kivitelben is megérkeznek: a Samsungéhoz hasonló megoldásoknál az összehajtható panel a telefon belsejébe kerül, kívül pedig egy kisebb, hagyományos kijelzővel folytatható az eszköz használata hagyományos okostelefon méretben, míg a másik opciónál a készülék az ellenkező irányba hajtható össze, így a félbehajtott panel egyik fele marad használható a telefon külsején.

samfold03

Az egzotikus, összehajtható készülékek azonban nem csak a zsebbe gyömöszölhető kijelzőterületet növelik meg, várhatóan az árcédulát is derekasan felhizlalják majd. Egyes források szerint a Samsung hajtogatható telefonjának ára akár a kétezer (!) dollárt is meghaladhatja, ami jelentősen túlszárnyalja még a jelenlegi csúcsmodellek csillagászati árazását is. Ez persze erősen korlátozhatja a kategória elterjedését, a következő években ugyanakkor a hajlítható panelek akár a barátságosabb árkategóriákba is lecsoroghatnak. Legalábbis ha nem bukkannak fel a technológia kapcsán olyan váratlan gyermekbetegségek, amelyek elodázzák a szélesebb körű alkalmazását, tipikus ilyen félelem a panel elhasználódása a hajtásvonal mentén, noha a koreai óriás igyekszik megnyugtatni a közönséget, hogy készüléke több százezer nyitást-csukást is kibír.

Kiélezett AMD-Intel rivalizálás jön

Legutóbb a 2000-es évek közepe táján volt olyan jó esélye az AMD-nek az Intel ellen, mint amilyen idén lesz. A jelentős fejlesztéseket ígérő Zen 2 magok átléphetik az Intel által 2015 óta használt, az évek során apróbb módosítások mellett újra és újra felhasznált Skylake számítási teljesítményét. Az AMD ütőkártyája mégsem elsősorban az alaposan frissített mikroarchitektúrában, hanem a TSMC 7 nanométeres gyártástechnológiájában rejlik, amely fontosabb paramétereiben utcahosszal vezet az Intel által évek óta alkalmazott 14 nanométer előtt.

Miért nem beszélni AI tökéletesen magyart?

Milyen kihívásokat tartogat egy magyar nyelvi modell, például a PuliGPT fejlesztése?

Miért nem beszélni AI tökéletesen magyart? Milyen kihívásokat tartogat egy magyar nyelvi modell, például a PuliGPT fejlesztése?

Ezek együttesét meglovagolva mind magszámban, mind pedig magonkénti teljesítményeben az Intel elé kerülhetnek az AMD idei évre ígért egyes processzorai. A magas profittal kecsegtető szerverpiacon az Epyc 2-vel törhet borsot ősellensége orra alá a chiptervező. A kiszolgálókhoz tervezett termékek magelőnye már most tényként kezelhető, hisz míg az AMD "Rome" csúcsmodellek 64, addig az Intel Cascade Lake-AP-k 48 maggal kerülnek piacra. A felhőszolgáltatóknak várhatóan tetszeni fog az AMD magas magszámú fejlesztése, amely így komoly veszélyforrás lehet a Xeonokra, illetve ezzel együtt az Intel nyereségére nézve.

epyc2

Hasonló lehet a felállás a szerényebb profittal, de nagyobb darabszámmal működő PC-s piacon. Pletykák szerint a Matisse kódnevű asztali processzorok (Ryzen 3000-es sorozat) azonnal duplázzák majd a mainstream kategória magszámát, a nagyobb modellek a jelenlegi 8 helyett 16 darab egységgel érkezhetnek. Ehhez jön hozzá a már említett Zen 2 mikroarchitektúra és a 7 nanométeres gyártástechnológia, melyeknek hála az első Athlon 64-ek pompájában ragyoghatnak majd az AMD processzorai (legalábbis ameddig befutnak az Intel több éves késésben lévő 10 nanométeres chipjei).

Elindulnak az első széles körű, kereskedelmi önvezető autós szolgáltatások

Egyes arizonai lakosoknak a kereskedelmi önvezető autós szolgáltatások már nem jóslatok, a mindennapok részét képezik: itt indította el ugyanis a Google-Alphabet leányvállalataként működő Waymo első ilyen szolgáltatását. Noha a cég kereskedelmi szolgáltatásként hirdeti a Waymo One néven ismert terméket, az sokkal inkább tekinthető a cég bő egy éve zajló, már utasokat is szállító tesztüzemének kiterjesztésének. Már csak azért is, mert jelenleg csak a tesztben is résztvevő felhasználók vehetik igénybe a Waymo One-t, ráadásul csak az arizonai Phoenix bizonyos régióiban. Azért sem érdemes teljes értékű, éles rajtról beszélni, mert az autókban (ellentétben a hivatalos tesztüzemmel) ismét ül egy-egy biztonsági sofőr a volán mögött.

waymoill

2019-ben azonban ismét kiürülnek majd a vezetőülések, és az Egyesült Államokban legalábbis jóval szélesebb felhasználói rétegekhez jutnak majd el az önvezető autós fuvarszolgáltatások. A Waymo előretörését az autógyártók sem nézik majd tétlenül, mint a Kaliforniában a legtöbb önvezető tesztautót működtető GM Cruise, amelynek már 175 járműve rója az állam útjait. 2019-ben jó eséllyel tőlük is láthatunk felbukkanni a Waymo One-hoz hasonló szolgáltatásokat, akár már Európa egyes országaiban is.

Egyre több európai videostreaming-tartalom érkezik

Már magától is elkezdték a videostreaming cégek a nemzetközi, eredeti gyártású lokális tartalmak készítését a növekedés érdekében, de az Európai Unió szabályozás rövidesen kötelezi is a vállalatokat a 30 százalékos helyi tartalmi kvóta elérésére. A szabályozást meglepő gyorsasággal fogadta el az Európai Parlament, és már idén novemberben sor került a tagállamok minisztereinek szavazására is, amin természetesen szintén átment a kvótát is tartalmazó audiovizuális tartalmi irányelvek módosítási csomagja. Mindez azt jelenti, hogy 2020 szeptemberére minden országnak be kell építeni az irányelvet a nemzeti jogba. A szolgáltatóknak, mint például a Netflixnek vagy az Amazon Prime-nak pedig minél előbb el kell kezdeni az európai tartalmak gyártását.

A Netflix már nagy erőkkel dolgozik is rajta, hogy 2019-re a filmes adatbázisának harmadát az európai produkciók tegyék ki az iparági források szerint. A szolgáltató 1 milliárd dollárt tett félre az európai tartalomgyártásra, főleg brit, német, spanyol, svéd és francia filmek készítésére. Egyelőre nincs szó magyar filmek gyártásáról, de könnyen lehet, hogy Magyarország inkább majd a nemzeti filmalapba kéri a befizetést a helyi előfizetési díjak arányában - a közös tartalmak gyártása helyett. Arra tehát nem tennénk nagy tétet, hogy a Netflix vagy az Amazon a magyar filmek készítésébe is belefog 2019-ben, de a többi európai tartalom nagyon is várható.

netflix_eu_tartalmi_kvota

Mindemellett 2019-ben tervezi a Disney is az önállósodást, melynek keretében megvonja a filmjei hozzáférését a Netflixtől és elindítja saját videóstreaming platformját. Ez egyrészt a Netflixet is arra kényszeríti majd, hogy a növekedést érdekében felgyorsítsa a különböző helyi tartalmak gyártását, másrészt az EU szabályozása értelmében a Disney-nek is el kell majd kezdenie az európai uniós országok számára a lokalizált filmek készítését, legalábbis ha szeretne a jövőben jelen lenni az európai piacon.

Még nagyobb hangsúlyt kap a digitális jóllét

Elég sokat lehetett hallani arról 2018-ban is, hogy a felhasználók, köztük a szülők és maguk a tinédzserek is aggódnak a túl sok mobilozás miatt, ezért a szolgáltatók részben alulról jövő nyomás hatására elkezdték a digitális jólléthez (well-being) kapcsolódó eszközöket beépíteni a rendszerbe, illetve egyes alkalmazásokba. Az Apple-t néhány nagy befektetője is nyílt levélben kritizálta, amiért a funkciókon keresztül függéseget próbál előidézni, miközben ezzel ellentétes értékeket hangoztat magáról. Úgyhogy ennek köszönhetően is változtatott a szülői felügyelet eszközökön az iOS 12-es verziójában.

Továbbá a jóllét irányába tett gesztusértékű próbálkozásokat mutatja többek közt a Google az Android P-vel vagy a tavaly megjelent Family Linkkel, és a Facebook is indított a telefon- és apphasználatot keretek közé szorító eszközöket. A próbálkozások viszont egyelőre csak a jéghegy csúcsát karcolgatják, és nem tűnik úgy, hogy például a képernyőidő vagy az alkalmazásokban töltött idő opcionális figyelése önmagában változtat a felhasználók függőségén - ami egyébként egyáltalán nem csak a fiatalokra vonatkozik. Arra tippelünk, hogy az idén indított "digitális jólléti" törekvések még nem érnek meg, hanem hallunk még erről a témától, akár a felhasználók, akár a szolgáltatók részéről.

Feláll a padlóról a Radeon

Amilyen összeszedetten állította fel az elmúlt pár évben CPU-s részlegét az AMD, olyan enerváltan rogyott össze az egykor sokkal szebb napokat is látott Radeon. A 2014-ben bemutatott Nvidia "Maxwell" óta a GeForce-ok egyszerűn legyőzhetetlenek, az előny pedig ahelyett, hogy az évek során csökkent volna, inkább csak nőtt, ráadásul nem is kicsit. Az Nvidia aktuális csúcskártyájának előnye utcahossznyi, az RTX 2080 Ti a Vega 64-et mellé téve 60-85 százalékos a GeForce tempófölénye, amely példa nélküli a két gyártó közel két évtizedes párharcában. Emiatt mára gyakorlatilag megszűnt a verseny a videokártyák (és a szerveres gyorsítók) piacán, az Nvidia szinte kényére-kedvére alakíthatja az árakat és az iránymutató technológiákat.

radeon

Ekkora hátrányt szinte lehetetlen egyetlen lépésben ledolgozni, jól tudják ezt a megtépázott RTG-nél (Radeon Technologies Group) is. A első fontos lépést az idei év második felére pletykált Navi kódnevű fejlesztés teheti meg a göröngyös úton. Ezt állítólag elsősorban a játékok igényeinek megfelelően tervezték, a grafikus mikroarchitektúrát kifejezetten a Sony következő konzoljához igazították az AMD mérnökei. Ennek hátránya, hogy a Navi nem skálázódik majd a csúcskategória legtetejéig, így várhatóan csak a GeForce RTX 2080 tájáig ér majd el a Navi GPU-k ereje. Már ez is óriási előrelépés lenne a Radeon számára, amelynek nem csak számítási teljesítményben, de hatékonyságban is tetemes lemaradást kell elolvasztania. A HWSW elvárásai szerint ez nagy részt sikerülhet, melynek hála több árszegmensben is újra versenyképes alternatívát jelenthet majd a Radeon.

Nagyon széles az a skála, amin a állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról

fab

5

Chipgyártó nagyhatalommá válna India

2024. március 18. 12:39

A helyi politikai vezetés szerint van rá esély, hogy a következő néhány évben az ország bekerüljön az öt vezető ország közé.