Szerző: Habók Lilla

2018. október 5. 16:33

Elfogadta az Európai Parlament a videostreaming tartalmi kvótát

Az Európai Parlament képviselőinek többsége egyetértett az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatozó irányelv frissítésében, amely innentől a videoközvetítő és videomegosztó platformokra is vonatkozik. Többek közt a Netflix és az Amazon köteles lesz 30 százalék helyi tartalmat nyújtani minden EU-s tagállamban.

Megszavazta az Európai Parlament az audiovizuális médiaszolgáltatások irányelvének frissítését a legalább 30 százalékos helyi tartalmakra vonatkozó szabályozással és a szigorúbb gyermekvédelmi elvárásokkal együtt. Az EP tagjai közül 452 képviselő szavazott a frissítés elfogadása mellett, 132 ellene és további 65 fő tartózkodott a kérdésben - írja az EP közleménye. A szavazás meglepően hamar történt, mivel a tárgyalások még csak múlt hónapban zárultak le, és így a döntést inkább decemberre várták az iparági források. Ez a szavazás viszont még nem egészen az utolsó volt, mivel azt még az Európai Unió Tanácsának, vagyis a tagállamok minisztereinek is el kell fogadni, de ez már tényleg csak formális kérdés lesz.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Az irányelv frissítése meglehetősen nagy dolog, mivel innentől kezdve az audiovizuális médiaszolgáltatások szabályai a videoközvetítő megoldásokra és a videomegosztó platformokra is vonatkoznak majd, beleértve például a Netflixet, a YouTube-ot, a Facebookot, és a szolgáltatásokban közzétett élő videókat is. A frissítések közül pedig a legjelentősebb, hogy a video-on-demand platformok katalógusaiban legalább 30 százalékban "helyi tartalmaknak" kell megjelenni minden egyes tagállamon belül, tehát Magyarországon is. Az új szabály így gyakorlatilag a digitális-webes szolgáltatók és a hagyományos tévés szereplők közötti mesterséges különbséget törli el, a tévésekre eddig érvényes szabályokat terjeszti ki.

Arról viszont a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek majd, hogy mit jelentenek a helyi tartalmak. Ennek részeként az országban (például Etyeken) készített produkciók beleszámítanak-e majd a kvótába, vagy pedig a német modellt szeretnék követni, amelynek keretében a streaming cégek a helyi előfizetési díjakból bizonyos összeget a nemzeti filmalapokba fizetnek be. A nagyobb videostreaming szolgáltatók, úgy mint a Netflix és az Amazon már eddig is felfedezték az európai tartalomgyártás előnyeit - például a megszokott amerikai filmekhez képest eltérő tartalmak készítését, amelyet akár az amerikai felhasználók is megnéznek.

netflix_nepszeru_sorozatok_idegennyelv

Úgyhogy a Netflix már idén is 1 milliárd dollárt tett félre az európai filmekre, és már bejelentette, hogy a mostani londoni és amszterdami iroda mellett jövőre Párizsban és Madridban is szeretne irodákat nyitni a helyi tartalmak elősegítése érdekében. A spanyol mint az egyik legelterjedtebb nyelv egyébként is fontos a cégnek, például a spanyol gyártású Money Heist (La Casa de Papel) a legnézettebb nem angol nyelvű sorozat a szolgáltatásban. Szóval látható a Netflix gyors terjeszkedése Európán belül, de az Európai Parlament most megszavazott irányelve nem csak a nagyobb nyelvekre és tagállamokra vonatkozik, hanem valamennyire, úgyhogy ha nem is helyi irodára, de valamilyen megegyezésre itthon is szüksége lesz a Netflixnek és az Amazonnak is.

Szigorúbb tartalmi szabályok

Ezenkívül az irányelv részeként inkább például a YouTube-ot, a Facebookot vagy a Twitch-et érinti, hogy eredményesebben kell védeniük a kiskorúakat a káros tartalmak ellen, nem jeleníthetnek meg számukra indokolatlan erőszakot vagy erőszakra buzdítást, pornográfiát. Ha egy felhasználó ilyen jellegű tartalmat jelent meg, akkor azt minél előbb el kell távolítani, valamint a cégek egyáltalán nem gyűjthetnek adatokat a gyerekekről hirdetési céllal. Még egy reklámozásra vonatkozó korlát, hogy a napi közvetítések csak 20 százalékban tartalmazhatnak hirdetéseket.

Továbbá szigorúbb szabályokat kell bevezetnie a szolgáltatásoknak a gyűlöletbeszéd és a terrorizmushoz kötődő tartalmak szűrésére is, és ez a feltöltött videók mellett az élő adásokra is vonatozik. Így a platformoknak az irányelv szerint átláthatóbban kell mutatniuk a szűrési és a moderációs eljárásokat, lehetővé tenni a könnyű bejelentést, viszont a szabályozás nem követeli meg a szűrési automatizmusokat.

Az Európai Tanács döntése után a tagállamoknak 21 hónapja lesz, hogy bevezessék a szabályozást a nemzeti jogba, és ennek részeként döntsenek akár a tartalmi kvóta feltételeiről, akár a konkrét helyi gyermekvédelmi és terrorizmus elleni szabályokról.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról