Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Kiteljesedett az Ivy Bridge processzorcsalád

Gálffy Csaba, 2012. május 31. 12:45
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Minden gyártó az Intel rajtjelére vált, végre piacra kerülhetnek az új generációs noteszgépek. Az új lapkák magasabb grafikus teljesítményt hoznak és valamivel hosszabb akkus üzemidőt ígérnek.

A négymagos, Ivy Bridge mikroarchitektúrára épülő asztali és mobil processzorokat már áprilisban bemutatta az Intel, május utolsó napján pedig bejelentette a várva várt kétmagos mobil lapkákat is. Az új processzorokat használó számítógépek piaci megjelenése ezután már a gyártókon múlik, a forgalmazás akár holnap elkezdhető, nem kell tovább az Intelre várni.

Mi az Ivy Bridge?

Az új generációs Intel processzor technikai újdonságairól itt, jelentőségéről itt, az új 22 nanométeres gyártástechnológiáról pedig itt írtunk.

A Sandy Bridge generációval már teljesen mainstreammé váltak a négymagos mobilprocesszorok (például a 13"-as modellt kivéve az összes MacBook Pro ilyen CPU-t kapott). Az Ivy Bridge ezt a trendet folytatja, a négymagos processzorok már a csúcskategória után a középmezőny felső felét jelentik. A kétmagos processzorok ettől függetlenül roppant népszerűek, mivel kevesebbet fogyasztanak és olcsóbbak mint a négymagos testvéreik, az eladások elsöprő többségét ezek a lapkák adják. A mai bejelentést azonban elsősorban az ultrabookok miatt várta az iparág türelmetlenül: gyakorlatilag minden PC-gyártó elkészült következő generációs modelljével, azok piaci startja azonban a processzorok miatt késett.

Négy ultra, négy hagyományos

Az Intel ma összesen nyolc új processzort jelentett be, ezek közül négy úgynevezett ULV (ultraalacsony feszültségű), négy pedig hagyományos (M jelű). A két csoport között a különbség a teljesítményben és fogyasztásban mutatkozik meg, az alacsony fogyasztású darabok tipikus hőkerete mindössze 17 watt, a normális modelleké pedig 35 watt. Ezekre az ULV-lapkákra épülnek a partnerek ultrabook-kategóriás számítógépei, ezeket addig nem dobhatták piacra, míg a bennük rejlő processzorokat az Intel hivatalosan be nem jelenti.

Az U-sorozatú lapkák között egyelőre csak Core i7 és i5 modellek debütáltak, névleges órajelük 1,7 és 2 GHz közé esik, egy magot használva azonban 2,6-3,2 GHz-re is felturbózzák azt. A lapkák egységesen HD 4000 GPU-t használnak, minimálisan eltérő órajelek mellett. A Hyper-Threading technológiát az összes processzor támogatja, a harmadszintű gyorsítótár mérete azonban eltér az i7 és i5 család között, a nagyobbak 4 megabájttal, a kisebbek csak 3-mal gazdálkodhatnak.

A magasabb fogyasztású és magasabb teljesítményű M-sorozat egyelőre szintén négytagú, itt egy Core i7 és három Core i5 adja ki a felhozatalt, a legtöbb i7-es modell már négymagos. A processzorok az alacsony fogyasztású társaikhoz képest számottevően magasabb órajelen működnek (2,5-2,9 gigahertz) a maximális turbó frekvenciájuk pedig 2,9-3,4 GHz között változik. A magasabb hőkeretnek megfelelően a HD 4000 GPU sebessége is 50-100 MHz-cel magasabb. Az Core i7 és i5 közötti különbség itt is a harmadszintű gyorsítótár mérete, amely családtól függően 3 illetve 4 megabájt.

Az Anandtech tesztjei szerint az új alacsony fogyasztású processzorok meglepően potensnek bizonyultak, a benchmarkok alapján képesek hozni a Sandy Bridge normál (M-jelű) processzorainak CPU-teljesítményét, míg grafikus feladatok alatt számottevően gyorsabbak annál. Az új processzorokon kényelmesen játszható maradt például a Diablo III, ami az előző generáción csak komoly kompromisszumokkal hajlandó futni. A platform fajlagos fogyasztása a korábbi generációhoz képest üresjáratban jelentősen jobb lett, terhelés alatt azonban minimális csökkenést mutat.

Csak erre vártak

A nagy számítógépgyártók az elmúlt hónapokban gyakorlatilag mind bemutatták következő generációs noteszgépeiket, a valódi piaci rajttal azonban kénytelenek voltak az Intelre várni. A chipgyártó eredetileg az év elejére tervezte az Ivy Bridge rajtját, a több hónapos csúszás okairól egyelőre keveset tudunk. Az iparági pletykák szerint a merevlemezhiány és az európai válság miatt az előző generációs processzorok nem fogytak az előre tervezett ütemben, így az Ivy Bridge tervezett rajtjakor még hatalmas mennyiségű raktárkészlet volt az Intel és a gyártópartnerek nyakán Sandy Bridge lapkákból, ezért eltolták a következő generáció érkezését. A másik magyarázat, amelyet az Intel is megerősített, hogy az új, 22 nanométeren készülő lapkák kihozatali aránya nem érte el a kívánatos arányt, ezért a gyártástechnológia módosítására volt szükség.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.