Szerző: Gálffy Csaba

2011. szeptember 14. 13:52

IDF: Bemutatta Ivy Bridge architektúráját az Intel

A várakozásokkal összhangban jelentős architekturális változásokat nem mutatott be az Intel, így az Ivy Bridge processzorgeneráció legfontosabb újdonságát az kisebb csíkszélességű gyártástechnológia, valamint az újratervezett integrált grafika jelenti.

HIRDETÉS

Bemutatta részleteiben is a jövő év első negyedévében bemutatkozó Ivy Bridge generációs processzorait az Intel a most folyó Intel Developer Forumon. Az Ivy Bridge az Intel tick-tock fejlesztési ritmusában a "tick" ütemet jelenti, vagyis a legfontosabb változást az új gyártástechnológia jelenti, a mikroarchitektúrán csupán minimális változtatásokat eszközölt a fejlesztőcsapat. Az új generációs processzorok legnagyobb újdonsága így az kisebb, 22 nanométeres csíkszélességből, és a korábban bemutatott három dimenziós tranzisztorokból származó alacsonyabb energiafelvétel.

Óvatos reszelgetés

Az Ivy Bridge generáció bevallott célja az energiahatékonyság minél magasabb szintjének elérése - a teljesítménnyel már a Sandy Bridge sorozatnál sem volt probléma. Ennek megfelelően nem változott a processzormagok és a GPU integrációja, amelyek továbbra is ringbus-on keresztül kommunikálnak egymással, a memóriavezérlővel és a megosztott harmadszintű gyorsítótárral. Az Ivy Bridge változások hiányát jól jellemzi, hogy a generációváltás ezúttal nem jár foglalatváltással, a processzorok a Sandy Bridge alaplapokkal is tudnak működni.

A "tick" ütemben szokásos módon az Intel nem hagyta teljesen érintetlenül a processzor egyetlen elemét sem, a Sandy Bridge kiadása óta leszűrt tapasztalatok fényében számos apró dolgon változtattak a memóriavezérlő, a magok illetve a gyorsítótárak felépítésében, aminek köszönhetően a processzor által órajelenként elvégzett munka (IPC, instructions per cycle) valamelyest nőhetett.

A processzorok tuningolhatósága is javult, az Ivy Bridge által támogatott maximális szorzó 57-ről 63-ra emelkedett. Jó hír, hogy a szorzó megváltoztatásához nem kell újraindítani a rendszert, azt dinamikusan, működés közben is szabályozhatjuk a megfelelő alkalmazások segítségével. A memóriatámogatás felső határa is emelkedett, így akár DDR3-2800 (2800 MT/s) szabványú modulokat is képes meghajtani a processzorra integrált vezérlő.

Az energiatakarékosság érdekében az Ivy Bridge processzorok támogatják a DDR3L szabványú memóriát, amely a szokásos 1,5 voltos DDR3-mal szemben csupán 1,35 voltot igényel. A tavaly nyáron bemutatott memóriaszabvány mintegy 15 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt. Ez normál üzemben aránylag kis megtakarítás, de alvó állapotban (amikor a memóriamodulok bekapcsolva maradnak) ennyivel alacsonyabb lehet a rendszer fogyasztása.

A biztonságot növeli a processzorra integrált véletlenszám-generátor és a jogosultságkiterjesztéses támadások ellen védő SMEP (Supervisory Mode Execution Protection). A nagyteljesítményű véletlenszám-generátor lelke egy nem-determinisztikus véletlenbit-generátor, amely másodpercenként mintegy 2-3 gigabit valóban véletlenszerű adatot tud generálni - ebből állítja elő az egység a rendszer számára használható véletlenszámokat. A generátorhoz új utasítás is tartozik, az RDRAND 16 32 illetve 64 bites véletlenszámokat ír a megadott regiszterbe.

A SMEP elsődleges funkciója megakadályozni a jogosultság kiterjesztésére irányuló támadásokat. Ehhez a SMEP különválasztja a felhasználói módú és a rendszermemóriát, amelyeket között az átjárást lehetetlenné teszi - a nem megbízható jelű memóriából nem lehet futtatni magas jogosultsággal alkalmazást futtatni. A SMEP 32 és 64 bites környezetben is elérhető lesz - használatához azonban minden bizonnyal operációs rendszer szintű támogatás szükséges.

Újrarajzolt grafika

Ugyan a processzormagokhoz nem nyúltak érdemben a mérnökök, az integrált grafikus feldolgozóegységet alaposan átrajzolták, amelynek teljesítménye és funkciói így jóval versenyképesebbekké váltak az AMD Llano processzoraival. Az új GPU már DirectX11-kompatibilis, Shader Model 5.0-t is támogat. Az Intel bemutatója szerint megnőtt az anizotropikus szűrők és a geometriai számítások végrehajtásának sebessége is - a kiszivárgó értesülések szerint az Ivy Bridge grafikus teljesítménye versenyképes lesz az AMD A8-sorozatú processzorokkal is, biztosat azonban az első tesztek megjelenéséig nem lehet tudni.

A heterogén adatfeldolgozásban is követi a piacot az Intel, az új GPU már Compute Shader támogatással is rendelkezik, amelynek teljesítményét a processzormagokkal megosztott harmadszintű gyorsítótáron kívül helyi megosztott memória (Shared Local Memory) is segíti.

A 3D-s gyorsítás mellett a GPU részét képezi a Quick Sync kódoló, a hardveres dekódoló és a különböző képjavító eljárások is. Az áttervezés természetesen ezeket a részeket sem hagyta érintetlenül, az Intel szerint a Quick Sync számottevően gyorsult ugyanolyan képminőség mellett (ugyanolyan sebesség mellett pedig sokkal jobb képet képes előállítani). Az átméretezés és a filterek hardveres gyorsításáért felelős részek teljesítménye is nőtt, így komplexebb algoritmusok végrehajtására képesek - ami végső soron a képminőség javulásában tükröződik.

a címlapról