IDF: Bemutatta Ivy Bridge architektúráját az Intel
A várakozásokkal összhangban jelentős architekturális változásokat nem mutatott be az Intel, így az Ivy Bridge processzorgeneráció legfontosabb újdonságát az kisebb csíkszélességű gyártástechnológia, valamint az újratervezett integrált grafika jelenti.
Bemutatta részleteiben is a jövő év első negyedévében bemutatkozó Ivy Bridge generációs processzorait az Intel a most folyó Intel Developer Forumon. Az Ivy Bridge az Intel tick-tock fejlesztési ritmusában a "tick" ütemet jelenti, vagyis a legfontosabb változást az új gyártástechnológia jelenti, a mikroarchitektúrán csupán minimális változtatásokat eszközölt a fejlesztőcsapat. Az új generációs processzorok legnagyobb újdonsága így az kisebb, 22 nanométeres csíkszélességből, és a korábban bemutatott három dimenziós tranzisztorokból származó alacsonyabb energiafelvétel.
Óvatos reszelgetés
Az Ivy Bridge generáció bevallott célja az energiahatékonyság minél magasabb szintjének elérése - a teljesítménnyel már a Sandy Bridge sorozatnál sem volt probléma. Ennek megfelelően nem változott a processzormagok és a GPU integrációja, amelyek továbbra is ringbus-on keresztül kommunikálnak egymással, a memóriavezérlővel és a megosztott harmadszintű gyorsítótárral. Az Ivy Bridge változások hiányát jól jellemzi, hogy a generációváltás ezúttal nem jár foglalatváltással, a processzorok a Sandy Bridge alaplapokkal is tudnak működni.
A "tick" ütemben szokásos módon az Intel nem hagyta teljesen érintetlenül a processzor egyetlen elemét sem, a Sandy Bridge kiadása óta leszűrt tapasztalatok fényében számos apró dolgon változtattak a memóriavezérlő, a magok illetve a gyorsítótárak felépítésében, aminek köszönhetően a processzor által órajelenként elvégzett munka (IPC, instructions per cycle) valamelyest nőhetett.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A processzorok tuningolhatósága is javult, az Ivy Bridge által támogatott maximális szorzó 57-ről 63-ra emelkedett. Jó hír, hogy a szorzó megváltoztatásához nem kell újraindítani a rendszert, azt dinamikusan, működés közben is szabályozhatjuk a megfelelő alkalmazások segítségével. A memóriatámogatás felső határa is emelkedett, így akár DDR3-2800 (2800 MT/s) szabványú modulokat is képes meghajtani a processzorra integrált vezérlő.
Az energiatakarékosság érdekében az Ivy Bridge processzorok támogatják a DDR3L szabványú memóriát, amely a szokásos 1,5 voltos DDR3-mal szemben csupán 1,35 voltot igényel. A tavaly nyáron bemutatott memóriaszabvány mintegy 15 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt. Ez normál üzemben aránylag kis megtakarítás, de alvó állapotban (amikor a memóriamodulok bekapcsolva maradnak) ennyivel alacsonyabb lehet a rendszer fogyasztása.
A biztonságot növeli a processzorra integrált véletlenszám-generátor és a jogosultságkiterjesztéses támadások ellen védő SMEP (Supervisory Mode Execution Protection). A nagyteljesítményű véletlenszám-generátor lelke egy nem-determinisztikus véletlenbit-generátor, amely másodpercenként mintegy 2-3 gigabit valóban véletlenszerű adatot tud generálni - ebből állítja elő az egység a rendszer számára használható véletlenszámokat. A generátorhoz új utasítás is tartozik, az RDRAND 16 32 illetve 64 bites véletlenszámokat ír a megadott regiszterbe.
A SMEP elsődleges funkciója megakadályozni a jogosultság kiterjesztésére irányuló támadásokat. Ehhez a SMEP különválasztja a felhasználói módú és a rendszermemóriát, amelyeket között az átjárást lehetetlenné teszi - a nem megbízható jelű memóriából nem lehet futtatni magas jogosultsággal alkalmazást futtatni. A SMEP 32 és 64 bites környezetben is elérhető lesz - használatához azonban minden bizonnyal operációs rendszer szintű támogatás szükséges.
Újrarajzolt grafika
Ugyan a processzormagokhoz nem nyúltak érdemben a mérnökök, az integrált grafikus feldolgozóegységet alaposan átrajzolták, amelynek teljesítménye és funkciói így jóval versenyképesebbekké váltak az AMD Llano processzoraival. Az új GPU már DirectX11-kompatibilis, Shader Model 5.0-t is támogat. Az Intel bemutatója szerint megnőtt az anizotropikus szűrők és a geometriai számítások végrehajtásának sebessége is - a kiszivárgó értesülések szerint az Ivy Bridge grafikus teljesítménye versenyképes lesz az AMD A8-sorozatú processzorokkal is, biztosat azonban az első tesztek megjelenéséig nem lehet tudni.
A heterogén adatfeldolgozásban is követi a piacot az Intel, az új GPU már Compute Shader támogatással is rendelkezik, amelynek teljesítményét a processzormagokkal megosztott harmadszintű gyorsítótáron kívül helyi megosztott memória (Shared Local Memory) is segíti.
A 3D-s gyorsítás mellett a GPU részét képezi a Quick Sync kódoló, a hardveres dekódoló és a különböző képjavító eljárások is. Az áttervezés természetesen ezeket a részeket sem hagyta érintetlenül, az Intel szerint a Quick Sync számottevően gyorsult ugyanolyan képminőség mellett (ugyanolyan sebesség mellett pedig sokkal jobb képet képes előállítani). Az átméretezés és a filterek hardveres gyorsításáért felelős részek teljesítménye is nőtt, így komplexebb algoritmusok végrehajtására képesek - ami végső soron a képminőség javulásában tükröződik.