Piacon az Ivy Bridge processzorok
Több hónapos késéssel fognak majd érkezni a valódi alacsony fogyasztású lapkák, első körben csak az asztali és a nagyobb laptopokba szánt mobilprocesszorokat dobta piacra az Intel.
A korábbi várakozásoknak megfelelően tovább késik az Ivy Bridge sorozatú processzorok java. Az Intel ugyan ma lerántotta a leplet az asztali és mobil négymagos processzorokról, a legjobban várt (és legnagyobb példányszámban fogyó) kétmagos mobil processzorok azonban továbbra sem érhetőek el. Az Ivy Bridge rajtját az eredeti tervek szerint 2012 elejére tervezte az Intel, ez tolódott ki fokozatosan mára - a legjobban várt, alacsony fogyasztású kétmagos processzorokra pedig további hónapokat kell várniuk a vásárlóknak és gyártópartnereknek. Az Intel ígérete szerint azonban a 22 nanométeren készülő új processzorok gyártásának felfutása gyors lesz, így a csúszó bevezetésnek nem lesz érdemi hatása.
A vállalat kilenc új asztali processzort mutatott be, ezek közül öt normál fogyasztású modell, négy pedig kifejezetten alacsony fogyasztású darab. A noteszgépek sem maradnak árván, összesen hat processzorral dolgozhatnak az Intel partnerei. Az új processzorok csúcsmodellje az i7-3770K, amely 3,5 GHz-es névleges és 3,9 GHz-es maximális sebességen ketyeg, 8 megabájt harmadszintű gyorsítótárral bír, hőkerete pedig mindössze 77 watt (a leváltott i7-2700K 95 wattot fogyasztott). Érdekesség, hogy a processzor elődjénél valamivel olcsóbban, 332 dollár helyett 313 dollárért érhető el. A termékskála abszolút csúcsán azonban marad továbbra is a szerverlapkákkal rokon i7-3960X, 999 dolláros listaáron és 130 wattos maximális fogyasztással.
A mobil oldalon hat új termék érkezik, a csúcson a szokásos i7-3920XM Extreme Edition tanyázik, 55 wattos fogyasztással, 2,9 GHz nominális és 3,8 GHz maximális órajellel, 8 megabájt harmadszintű gyorsítótárral. Érdekesség a csak gyártópartnerek számára elérhető i7-3612QM jelű processzor, amely négymagos létére mindössze 35 wattal beéri, órajele pedig 2,1 és 3,1 GHz között változik terhelés függvényében - eddig ilyen alacsony fogyasztású négymagos processzor nem volt elérhető a piacon.
Megújult GPU
Az Ivy Bridge processzormagjai csupán minimális változáson estek keresztül a Sandy Bridge generációhoz viszonyítva, a mikroarchitektúrán csupán kisebb finomításokat végzett az Intel. Így a processzorok teljesítménye érdemben nem változott, azonos órajelen az Ivy Bridge hasonlóan muzsikál mint elődje. A magokon kívül azonban alaposan újradolgozták a lapkákat, így megjelentek a PCIe 3.0-s szabványt támogató IO-modulok, valamint teljesen átalakult az integrált grafikus feldolgozóegység. A lapkaszintű változások annyira számosak és mélyrehatóak, hogy az Intel marketinggépezete az Ivy Bridge generációt "Tick Plus"-ra keresztelte, ezzel jelezve, hogy a szokásos gyártástechnológia-váltáson kívül a mikroarchitektúrához is hozzányúltak.
A GPU felépítését teljesen újrahangolta az Intel. Ugyan a Sandy Bridge-család grafikus feldolgozó egysége meglehetősen kiegyensúlyozott lett, szűk keresztmetszet nélkül, a grafikus modulok (EU-k) számának növelése nem volt járható út. Ennek megfelelően az Intel teljesen átdolgozta a GPU egész architektúráját és hierarchiáját, így a drámaian megnövekedett tranzisztorszámból is a maximális teljesítményt sikerült kifacsarni. A jelentős, mintegy 50 százalékos teljesítménynövekedés a gyakorlatban azt jelenti, hogy alacsony-közepes beállítás mellett már az újabb játékok is játszhatóak az integrált grafikával, összességében pedig hozza a frissítés előtt álló AMD Llano család integrált grafikájának (Radeon HD 6620) teljesítményét.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A grafikus egység részeként a Quick Sync videokódolás is sokat gyorsult - a technológiát kihasználó alkalmazások köre azonban továbbra is kétségbeejtően kicsi. A kötött kódolásra képes egység professzionális felhasználásra gyakorlatilag nem alkalmas, a konzumer termékek közötti formátumváltásokra azonban jó lenne - azonban sem az Apple, sem a többi okostelefon- és tabletgyártó nem támogatja a technológiát a készülékek mellé adott transzkódoló szoftvereiben.
Vadonatúj gyártástechnológia - a késés oka?
Ahogy korábban részletesen beszámoltunk róla, az Ivy Bridge processzorok az Intel új, 22 nanométeres gyártástechnológiájával készülnek. A technológia fejlesztését még 2002-ben indítottal el az Intel, az elmúlt 10 évben pedig sorozatos mérföldköveken át 2011-re érett meg processzorok sorozatgyártására. A csíkszélesség mellett a gyártástechnológia újdonsága a tranzisztorok újszerű kialakítása. A hagyományos tranzisztorokban az elektródák között, a kapu alatt járt korábban az áram, az új kialakítás szerint azonban a kapun keresztül vágott három lamellán keresztül áramlanak az elektronok. Az Intel szerint az új tranzisztorok jóval alacsonyabb szivárgási áramot mutatnak és a működési feszültség is jóval alacsonyabb, mint korábban - ami jelentősen alacsonyabb fogyasztással jár. A tapasztalatok alapján ugyanakkor az új tranzisztorok nagyon érzékenyek a feszültség növelésére, az Anandtech szerint a 22 nanométeres processzorok már korábban normálisnak számító feszültségnövelésre is nagyon melegedni kezdenek.
A korábban kiszivárgott információk és az Intel beismerése szerint sem megy a 22 nanométeres termelés felfutása a tervezett ütemben. A gyártás ugyan még 2011 végén beindult, a megcélzott fogyasztási mutatókkal rendelkező processzorok kihozatala azonban továbbra is meglehetősen alacsony. Az Intel szerint még a tavasz folyamán piacra kerülnek a kétmagos termékek is, egyes források azonban inkább nyár közepére várják, ami több hónapos csúszást jelent. A késés a gyártópartnereket is érzékenyen érinti, ezzel ugyanis az 2012-re időzített két nagy vásárlási hullámot indukáló hatás, az Ivy Bridge és a Windows 8 érkezése nagyon egymásra csúszik, a hatás pedig nem összegződik.