Szerzők: Bodnár Ádám, Gálffy Csaba

2012. január 2. 13:33

2011 beváltatlan ígéretei

A HWSW szubjektív válogatást készített 2011 legnagyobb ígéreteiből az informatikai piacon, amelyek végül nem váltak valóra. Megpróbáltuk megtippelni, a ballépések mekkora üzleti kárt okoztak, ezek alapján még egy rangsort is felállítottunk. Lássuk az első ötöt!

iPhone 5

Egyelőre nem állnak rendelkezésre részletes információk az Apple ünnepi forgalmáról, de valószínűleg nem téved nagyot aki azt állítja, minden idők legerősebb negyedévén van túl a cég, amiben nagy szerepe van az iPhone 4S-nek is. A készüléknek ennek ellenére helye van a beváltatlan ígéreteket számba vevő listánkon. Az Apple októberben egy “stopgap” termékkel állt elő, bennfentesek szerint azért, mert Steve Jobs nem találta elég ütősnek az iPhone 5-öt.

A cég mérnökei ezért visszarohantak a tervezőasztalaikhoz és előálltak a B-tervvel: az iPhone 4S gyakorlatileg egy erősebb, kétmagos processzorral és jobb kamerával rendelkező iPhone 4 teljesen, azonos formatervben tálalva - a Siri hangfelismerő rendszer egyelőre inkább csak technológiai érdekesség mint valóban hasznos eszköz, ráadásul nem is igényli a 4S hardverét. Az Apple áttervezte az iPhone 4 antennáját is, ezzel mintegy beismerve, hogy a korábbi verzió valóban tökéletlen volt és nem a felhasználók fogták rosszul, amikor elment a térerő.

Üzleti vonzat: az iPhone 4S kereskedelmileg sikeres, veszteségről, kieső bevételről vagy okozott kárról beszélni így nem lehet. A kérdés az, vajon ha az iPhone 5 a várt képességeivel jelenik meg, mennyivel több pénzt keresett volna az Apple, a válasz pedig az, hogy nem sokkal többet. Ezért került listánk utolsó helyére.

Chrome OS

A 2010-es beváltatlan ígéreteket összesítő listánkon is szerepelt már a Chrome OS, amely 2011 nyarán vett hivatalos rajtot, hogy aztán teljes érdektelenségbe fulladjon. A Google még 2009 őszén mutatta be a lecsupaszított Linuxra épülő, a Chrome böngészőn kívül más alkalmazást nem futtató operációs rendszert, amelynek megjelenési dátumául 2010 végét tűzte ki. A kimondottan webalkalmazások futtatására optimalizált, a Google által felépített ökoszisztémába illeszkedő rendszer azonban csak 2011 júniusában jelent meg.

A hardvergyártók kezdeti lelkesedése mintha lelohadt volna, mindössze két cég, a Samsung és az Acer állt a rajtkor a Chrome OS mellé, Intel Atom processzoros konfigurációikat a legnagyobb amerikai elektronikai áruházlánc, a Best Buy is felvette kínálatába, a 349-499 dolláros ár azonban úgy tűnik, nem volt elég vonzó a vásárlók számára. A Chrome OS-re épülő PC-k kereskedelmi sikeréről legalábbis nem szóltak hírek. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy a 2011 közepén az olcsó Atom-alapú PC-k helyett már mindenki tabletet akart. Ma már a Google is mélyen hallgat a Chrome OS-ről, a szoftvert feltehetően az Androiddal fogja összeolvasztani a cég.

Üzleti vonzat: a Chrome OS fejlesztésébe és a gépek megtervezésére, legyártására költött néhány tízmillió dolláros költség. A Windows PC-piaci részesedését érdemben kikezdeni aligha sikerült volna.

Intel-alapú ultramobil eszközök

Ahogy már évek óta, 2011-ben is csupán ígéret maradt az Intel-alapú okostelefonok piaci debütálása. Ugyan a chipgyártó folyamatosan fogadkozik, hogy “majd jövőre” sikerül leszorítani az aktuális Atom-generáció fogyasztását a kis eszközökben elfogadható szintre, ez mindeddig nem sikerült. A 2011 különösen kellemetlenre sikerült az Intel szempontjából, a nagy ígéretként februárban bemutatott Medfieldről egész évben semmit nem hallottunk, annál többet azonban a fejlesztésért felelős részleg átalakításáról. Előbb az ultramobil processzorok “atyját”, Anand Chandrasekher alelnököt rúgták ki, majd az év végén érkezett a bejelentés, hogy összevonják a mobil-SoC-k részegységeit fejlesztő részlegeket egyetlen üzletágba.

Az Intel mobilstratégiájának az sem tett jót, hogy legfontosabb partnere, a Nokia kilépett a MeeGo-projektből, így a chipgyártó telefongyártó-partner és operációs rendszer nélkül maradt. A megoldást (természetesen) az Android jelenti majd, az Intel és a Google az őszi IDF-en olyan együttműködést jelentett be, amelynek keretében hivatalos x86-verziót is szállít majd a népszerű operációs rendszerből a Google.

Üzleti vonzat: az okostelefonokba és tabletekbe szánt alkalmazásprocesszorok piaca 2011-ben 4 milliárd dollár körül volt. Ha az Intel 2011 elején megjelent volna egy versenyképes termékkel, akkor is csak néhány százalékos piaci részesedésre pályázhatott volna, a késlekedés ára így "csupán" néhány százmillió dollár.

AMD Bulldozer

Semmilyen szinten nem sikerült beváltania a várakozásokat az AMD vadonatúj, évek óta fejlesztett “csodaprocesszorának”, a Bulldozernek. A vállalat számára hozzáférhető félvezetőgyártási technológia elmaradottságát ledolgozni hivatott, a magok egyes erőforrásait a helytakarékosság érdekében megosztó, előremutató koncepció a gyakorlatban egyáltalán nem teljesít úgy, ahogy azt a sunnyvale-i mérnökök remélték.

Az első tesztek szerint az asztali gépkebe szánt nyolcmagos Zambezi csak a jól párhuzamosítható kódok (pl. videofeldolgozás, tömörítés) tudja felülmúlni az árban hozzá legközelebb eső négymagos Intel Core i5-öt, a masszív párhuzamosságból kevéssé profitáló kódok, tipikusan a játékok alatt pedig magasabb órajele ellenére messze lemarad, amit a rajongói bázis gerincét adó gamerek feltehetően csalódással vettek tudomásul. Szerverfeladatok alatt sem mutatnak átütő teljesítményt az AMD új generációs, 16 magos Opteronjai, sebességük az Intel kifutóban levő hatmagos Westmere Xeonjaihoz mérhető, miközben fogyasztásuk magasabb és a gazdaságossági mutatójukat leronthatja a sok magból adódó szoftverlicenc-költség - versenyezniük pedig már inkább a küszöbön álló Sandy Bridge generációval kell.

Ilyen egy rendkívül kompakt és rugalmas ipari PC (x)

Új ultra kompakt taggal bővült a Beckhoff ipari PC-kből álló termékcsaládja.

Ilyen egy rendkívül kompakt és rugalmas ipari PC (x) Új ultra kompakt taggal bővült a Beckhoff ipari PC-kből álló termékcsaládja.

A hosszú évek óta fejlesztett mikroarchitektúra megjelenését a Globalfoundries 32 nanométeres csíkszélességű gyártástechnológiájával kapcsolatos problémák is hátráltatták, így az AMD-nek a premiert kétszer is el kellett halasztania. Az asztali gépekbe és szerverekbe szánt Bulldozer-változatok még így is csak korlátozott számban érhetők el, a fórumokon gyakran találkozni sikertelen vásárlási kísérletekről szóló, csalódással terhes történetekkel.

Üzleti vonzat: az asztali PC-processzorok piaca ugyan már régóta eltörpül a mobil chipeké mellett és nem is igazán nő, a Bulldozer által elsődlegesen megcélzott szegmens, a szervereké hatalmasra duzzadt és folyamatosan dagad, amit a vállalatok informatizálódása mellett az online konzumer szolgáltatásokat kiszolgáló cloudok terjedése hajt. Az AMD versenyképtelen Opteronjai révén az évek során 5 százalék alá tornázta részesedését a szerverpiacon, ha ezt a trendet a Bulldozernek sikerülne megfordítania, az legalább évi egymilliárd dolláros üzlet lehetne az AMD számára.

A Microsoft-Nokia együttműködés

A Microsoft 2010 őszén mutatta be új mobilos operációs rendszerét, amelytől kimondott sikereket várt 2011-re. A rendszer ezzel szemben a fokozatosan leépülő Windows Mobile helyét sem tudta kitölteni, a redmondiak piaci részesedése egész évben folyamatosan esett. A Windows Phone mögött felsorakozott gyártópartnerek számára komoly csalódást jelentett a rendszer piaci szereplése, az igazi pofont azonban a szoftvercég Nokiával kötött megállapodása jelentette - a finnek láthatóan  kivételes bánásmódban részesülnek a Microsoft részéről, megkapták például az első Windows Phone-t futtató kétmagos telefonok gyártási “jogát” is.

Néhány hete jelent meg a Nokia első, Windows Phone-t futtató telefonja, az azonban már látszik, hogy mind a gyártó, mind a Microsoft rendkívül nehéz évek elé néz az együttműködés nyomán. A Nokia teljesen feladta a saját operációs rendszer fejlesztését, így egészen biztosan nem ideiglenes megoldásként számít a Windows Phone-ra. A rendszer azonban egyelőre hatalmas kudarc a piacon, bár a kezelőfelület valóban eredeti. A piacszerzéshez azonban ennél több kell - olyan egyedi és forradalmi megoldásokra lenne szükség, amelyre a felhasználók éheznek, a versenytársak pedig nem tudják megadni.

Azért a Nokia számára sem fenékig tejfel az élet, a tavaly ilyenkor a világ legnagyobb okostelefon-gyártó vállalata mára a harmadik helyre csúszott vissza a Samsung és az Apple mögött. Ugyan az első MeeGót futtató telefon N9 néven piacra került és zajos sikert aratott, a saját, Intellel közösen készített operációs rendszer fejlesztése gyakorlatilag leállt. A finnek korábbi csúcstelefonjait hajtó Symbian fokozatosan hasonló sorsra jut, fejlesztését kiszervezték és a jövőben csak belépő szintű eszközökön lesz megtalálható. Szerencsére az N9 jobb hardverrel és a külsőt megtartva Lumia 800 néven reinkarnálódott, így a HWSW dizájndíját elnyerő készülék nem fog eltűnni a piacról.

Üzleti vonzat: a Nokia folyamatos piacvesztéséből adódó bevételkiesés mellett a Microsoft által a Windows Phone fejlesztésére és marketingjébe ölt összegeket is ide kell számoljuk. A pontos összegekről vitatkozni ugyan lehet, de a milliárd dolláros nagyságrend biztos.

Az ennél is nagyobb buktákat cikksorozatunk következő, keddi részében közöljük.

a címlapról