Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Komoly security line-up az idei SYSADMINDAY-en: FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig!

Egyre távolibbnak tűnnek az Intel-alapú okostelefonok

Bodnár Ádám, 2011. március 23. 08:40
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Majdnem negyed évszázad után elhagyja az Intel kötelékét Anand Chandrasekher, aki az ultramobil processzorok fejlesztését irányította - nem sok sikerrel.

Váratlanul bejelentette távozását Anand Chandrasekher, az Intel ultramobil chipekért felelős vezetője. Chandrasekher nem kevesebb mint 24 évet töltött az Intelnél, az ultramobil divízió előtt a vállalat értékesítési és marketing-erőfeszítéseit irányította, korábban pedig laptopokba szánt mobil chipekért felelős Mobile Platform üzletágat vezette. Az indiai származású szakembernek nagy szerepe volt a PC-k mobilizálásában a Centrino platform révén, amely 2003-ban rajtolt el.

Sem a vállalat, sem maga Chandasekher nem kommentálta a távozást. "Mindent elértem az Intelnél amit akartam, ideje más lehetőségek után néznem" - idézi a vezetőt a cég rövid közleménye. A lépés konkrét okairól - szokás szerint - nem érhető el információ, de alighanem azzal lehet összefüggésben, hogy az Intel az elmúlt években minden erőfeszítése ellenére sem tudott betörni az ultramobil szegmensbe, ami leginkább az okostelefonokat és az iPadhez hasonló médiatabletekbe szánt chipeket jelenti.

ARM helyett x86

Az Intel korábban ARM utasításkészlet-architektúrára épülő XScale chipekkel volt jelen a tenyérgépek piacán, azonban a vállalat az évezred elején éledő okostelefon-szegmensben kevés sikert ért el az olyan versenytársak ellen mint a Texas Instruments, a Qualcomm vagy a Samsung. A cég ezért taktikát váltott, az XScale-részleget 2006-ban a Marvellnek értékesítette és inkább az x86-os chipjeit kezdte olyan irányba fejleszteni, hogy azok alkalmasak legyenek egy okostelefon vagy más ultramobil eszköz működtetésére - ennek az erőfeszítésnek az eredménye az Atom sorozat, amelynek első példányai 2008-ban rajtoltak el a netbookokban.

Az azóta megjelent Atom-alapú ultramobil chipek, a Menlow és a Moorestown azonban egyetlen, piacon elérhető termékbe sem tudtak bekerülni. A 2010-es Consumer Electronics Show-n az LG és az Intel együtt demózta a Moorestown-alapú, 5 hüvelykes kijelzővel ellátott, Moblin operációs rendszert futtató LG GW990 mobil internetterminált (ma ezt már médiatabletnek neveznénk), a 2010 második felére ígért termék végül sosem került piacra - tavaly májusban a koreai cég törölte a projektet.

LG GW990: törölve

Mekkora a tét?

Az Intel - és az iparág többi szereplője - valószínűleg nem számolt azzal, hogy az iPhone 2007-es berobbanása, majd az iPad tavalyi sikeres rajtra mennyire átformálja az okostelefonok piacát és katapultálja a tabletekét. Néhány évvel ezelőtt az okostelefonok csak az üzletemberek és a technológia iránt rajongók játékszerei voltak, az iPhone azonban a tömegek számára is használhatóvá és kívánatossá tette őket, majd jött az Android, amely valósággal felrobbantotta a piacot.

2006-ban világszerte még csak mintegy 64 millió okostelefon fogyott a Canalys piackutató szerint, 2007-ben pedig már 122 millió készülék eladását jelentette a Gartner, amely szerint tavaly az eladások már meghaladták a 296 millió darabot, idén pedig 400 millió készülék eladása sem tűnik lehetetlennek. A médiatabletek piaca  hasonló felfutást produkálhat: az Infinite Research a tavalyi 16 millió után 2015-re 147 millió eszköz eladását becsli.

Egy modern, felső kategóriás okostelefonban vagy tabletben az Intel által szállítható alkatrészek (pl. alkalmazásprocesszor, rádiós chipek) összesített értéke 20-30 dollár körül lehet az iPhone 4 és a Nokia N8 költségelemzéséből kiindulva, a teljes megcélozható piac tehát több milliárd dolláros és a jövőben a volumen növekedésével párhuzamosan emelkedhet. Az Intel nem engedheti meg magának, hogy kimaradjon, főleg azért, mert az okostelefonok és médiatabletek átvehetik a PC-ktől az elsődleges személyi információs eszköz szerepét, ami hosszabb távon az Intel által hagyományosan uralt PC-piac jelentőségének és méretének csökkenését is eredményezheti, ami a processzor-eladásokra is feltétlenül hatással lesz.

A piac méretével és potenciáljával az Intel is tisztában van, ennek tudható be, hogy a chipgyártó tavaly nyáron megvásárolta az Infineon vezeték nélküli megoldásokat szállító üzletágát. A lépés következtében a cég birtokába kerültek a magasan integrált mobiltelefonos lapkákhoz szükséges rádiós komponensek, így a modern okostelefonokhoz szükséges összes áramköri egységet (alkalmazásprocesszor, I/O egység, GSM-WiFi-3G-LTE rádiók) egyetlen lapkába integrálva kínálhatja a cég. Az integráció kisebb helyigényt, alacsonyabb fogyasztást és magasabb sebességet jelent, miközben olcsóbb is: az eredmény egy kisebb, hosszabb akkus üzemidővel bíró, alacsonyabb költségű készülék.

Medfield: a mintapéldányokat már szállítják

Az ilyen integrált megoldások azonban csak nagyon nagy volumen mellett kifizetődőek, ezért az Intelnek minél hamarabb el kell kezdenie a piac meghódítását. A cég abban bízik, hogy az egyszerű felépítésű ARM magok kis méretét és alacsony fogyasztását a gyártástechnológiai fejlesztések és kutatás-fejlesztési erőforrások segítségével le tudja dolgozni és a PC-k, szerverek után itt is sikerre tudja vinni az x86 utasításkészlet-architektúrát. A februári Mobile World Congress rendezvényen Anand Chandrasekher be is mutatta a következő generációs ultramobil Atomot, a 32 nanométeres eljárással gyártott Medfieldet, amely egy rendkívül vékony androidos referenciakészülékben kapott helyet. Chandrasekher szerint jelenleg a Medfield a leginkább energiatakarékos ultramobil processzor terhelés alatt, de készenléti állapotban is "több mint versenyképes".

Bekavart a Nokia

A Medfield mintapéldányainak szállítását az Intel már megkezdte, de hogy konkrét termékekben mikor találkozhatunk vele, egyelőre nem tudni, mint ahogy azt sem, hogy melyik cégek építenek rá. Nem biztos hogy elég, ha a Medfield beváltja a hozzá fűzött várakozásokat teljesítmény és  fogyasztás terén, ennél sokkal többre van szükség. Az iPhone és az iPad fényes sikere a legjobb bizonyíték arra, hogy az okostelefon- és tabletpiac elsősorban nem a műszaki specifikációkról szól, hanem a készülékek köré épülő ökoszisztémáról, azaz az elérhető szoftverekről és szolgáltatásokról. Az Intelnek pedig erre a kérdésre egyelőre nincs jó válasza, a Nokiával közösen fejlesztett, mobilokra optimalizált Linux-alapú MeeGo a mai napig nem jelent meg egy kereskedelmi forgalomban hozzáférhető okostelefonban sem.

A Nokia és a Microsoft februárban bejelentett szövetsége pedig még jobban megnehezíti az Intel helyzetét. Az első számú szövetségesének tekintett finn mobilgyártó a MeeGo erőteljes fejlesztése és gyors piacra vitele helyett a Windows Phone 7 mihamarabbi sikeres adoptálásában vált érdekeltté és a MeeGóra inkább csak hosszú távon számít - bár a cég ígéri, még idén befut az első meegós mobil. Úgy tudjuk, az Intelen belül valóságos sokkot okozott a Nokia és a Microsoft megállapodása, a chipgyártónál gyakorlatilag kész tényként kezelték, hogy a finnek az ARM+Symbian helyett hamarosan az x86+MeeGo kombinációra építenek. Paul Otellini a Mobile World Congressen egy kerekasztal-beszélgetés során során be is ismerte, nagyot káromkodott, amikor felhívta a "jó hírrel" Stephen Elop, a Nokia új vezére.

Milyen esélyei maradtak az Intelnek?

A MeeGo tehát egyelőre nem sok sikerrel kecsegtet. A Microsoft következő Windowsát már ARM-ra is kiadja, de az x86-os verzió egy érintőkijelzőkre szabott kezelőfelülettel jó alapul szolgálhat Intel-alapú tabletekhez is - az operációs rendszer megjelenése 2012 körül várható, eddigre a Medfield is "beérhet". Másrészről a legnépszerűbb okostelefon-platform, az Android szintén fut x86-on, vagyis ha az Intel valóban képes lesz az ARM-világgal versenyképes fogyasztású és teljesítményű integrált chipet gyártani, a szoftveres oldalon találhat partnereket és így az ultramobil szegmensben is megjelenhet, de erre 2012 előtt nem nagyon számíthat.

Jó, jó, de hogyan tovább?

A PC-s világból ezúttal "lefelé", vagyis az alacsony fogyasztás és épp elegendő teljesítmény kombinációja felé terjeszkedő Intel elsőként valószínűleg a tableteket tudja majd elérni, ahol a nagy kijelzőre optimalizált alkalmazások miatt az okostelefonoknál nagyobb teljesítményre van szükség, az akkus üzemidővel kapcsolatos elvárások viszont nem olyan magasak. Amivel a vállalat mindenképpen adós, az egy hosszú távú Atom termékterv - a cég egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy a 2011-re ígért Medfield után milyen ultramobil chipekkel tervez előrukkolni - összehasonlításképp, a februárban bemutatott NVIDIA Tegra roadmap 2014-ig szól.

Lebecsülni az Intelt a kezdeti sikertelenségei ellenére sem szabad: a félvezetőgyártásban minden a méretgazdaságossággal függ össze, ebben pedig az Intel jelenleg verhetetlen - igaz, méretéből adódóan lassan is reagál. "Az ARM-mal folytatott verseny nem sprint hanem maraton" - mondta a Mobile World Congressen Paul Otellini.

Egy új processzor kifejlesztése sem megy egyik napról a másikra, de ez igaz az ellenfelekre is: a ma elterjedt ARM-alapú ultramobil chipekben (pl. Qualcomm Snapdragon, NVIDIA Tegra, Apple A4, TI OMAP4) használt Cortex-A9 magot még 2007-ben jelentette be az ARM Holdings - a következő generációs ARM Cortex-A15 magra épülő chipek felbukkanására pedig  2012-2013 körül lehet számítani. Jó időzítéssel, a Cortex-A15 előtti megjelenéssel a Medfield egy ideig akár a legjobb fogyasztás-teljesítmény jellemzőkkel rendelkező ultramobil chip is lehet - de ez önmagában nem biztos hogy elég lesz.

A finn Aava Mobile Medfield-alapú referenciakészüléke

Akár teljes készüléket is szállítana a cég

Úgy tudjuk, hogy megalapozza sikereit az ultramobil szegmensben, az Intel akár a teljes hardverplatform szállítását vállalja, vagy akár kész referenciakészülékeket is kínálhat  - a vevőknek előbbi esetben elég csak a burkolatot, a formatervet kialakítani, utóbbi esetben pedig gyakorlatilag csak a márkázás, csomagolás a dolguk. Egy komplett készülékkel az Intel akár közvetlenül az egyedi megoldásokra vágyó mobilszolgáltatókat is megkeresheti. Ami biztos, az Intel jövőbeli erőfeszítéseit ezen a piacon már nem Anand Chandasekher irányítja, az ultramobil termékekkel foglalkozó csoportot már Mike Bell és Dave Whalen, az Intel Architecture Group alelnöke és elnöke közösen vezeti.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig: Veres-Szentkirályi András (Silent Signal), Balázs Zoli (MRG Effitas), Marosi-Bauer Attila (Hacktivity) és sokan mások. A standupot Felméri tolja.