Elérkezett az év egyik legjobban várt sporteseménye, a futball-világbajnokság - ilyenkor több százezer magyar háztartásban porolják le a távirányítót és ülnek le az egyébként soha nem nézett lineáris tévé elé, sőt, vannak olyan statisztikák is, melyek azt mutatják, hogy akadnak emberek, akik ebben az időszakban hanyatt-homlok rohannak a MediaMarktba új tévét venni. És még csak kint sincs a magyar csapat a tornán.

Bár a számuk folyamatosan csökken, a hatóság statisztikái szerint mégis van ma nagyjából 3,26 millió élő tévéelőfizetés a magyar lakosságnál, 90%-ot elérő digitalizáltsági aránnyal, az uralkodó technológiai platform pedig egyértelműen az IPTV.

Tavaly év végén a háztartások mintegy 86%-a két nagy szolgáltató, a One Magyarország és a Magyar Telekom ügyfele volt - ma már mindkét cég elsősorban vagy kizárólag IP-alapú televíziót kínál az új ügyfeleknek, színes-szagos interaktív funkciókkal, bármennyire is ágál ez ellen egy egyre kisebb ám annál hangosabb előfizetői kör.

Telekom: Két évtizede IP-n

A hazai IPTV-szegmens úttörője a Magyar Telekom, mely éppen két évtizede vezette be az akkor még T-Home márkanév alatt futó portfoliójába az akkortájt nagyon előremutató technológiát. Aztán a technológiai szempontból minden tekintetben aggastyánkorba lépett platform a '20-as évek elején kapott egy teljes rebootot, ekkor érkezett meg a jelenlegi felhőalapú rendszer, a korábbiakhoz képest lényegesen átalakult interfésszel és az Android TV ökoszisztémával.

Az új platform rajtja finoman szólva nem ment simán, még évekkel később is alapvetés volt, hogy aki teheti, a végsőkig tartson ki az első generációs set-top boxok mellett.

Az androidalapú lineáris tévés app azonban mostanra többnyire kinőtte a gyerekbetegségeit, illetve a platform alá pár évvel ezelőtt tettek egy újgenerációs set-top boxot is, a kettő együtt pedig már képes úgy működni, hogy felhasználók tömegeinek nem kell állandóan az idegesítő bugokkal vagy belassulásokkal foglalkoznia.

Az Android TV színre lépésével megnyílt az út az alkalmazások telepítésének lehetősége előtt, a Telekom TV azonban lineáris oldalon mindvégig ugyanaz a zárt platform maradt. A szolgáltató IPTV-je a piacon lévő legrobosztusabb, legjobban körbebástyázott rendszer, mely a mai napig dedikált VLAN-on keresztül forgalmaz lineáris és a szolgáltatói lekérhető tartalmakhoz adatot, így csak azzal a home gateway-jel hajlandó szóba állni, ami egyébként az internetet is biztosítja az adott háztartás számára.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy a Telekom TV set-top box nem használható tévézésre sem a nyaralóban, sem a rokonoknál sem sehol máshol.

A jelenleg 25.2.2.305 verziónál járó Telekom TV alkalmazás amúgy valóban sokkal használhatóbb lett az első release-ekhez képest, illetve az évek során a szolgáltató láthatóan nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a vele együttműködő SVOD-szolgáltatók tartalmait becsatornázza a felületbe, illetve a főmenübe. Ez a törekvés olyannyira jól látszik, hogy a Telekom a főoldalon a műsorajánlóban ma már jóval több lekérhető tartalmat tol a néző arcába, mint lineáris tévés műsort.

OneTV, a fiatal trónkövetelő

A OneTV a Telekom TV-hez képest lényegesen fiatalabb, illetve a felhasználói interfészt tekintve frissebb platform. A 4iG cégcsoporthoz tartozó telkónak 2024-ben rohamtempóban kellett megújítania a televíziós háttérrendszerét a brit Vodafone Csoporttól való leválás miatt - ezt először a meglévő hibrid koax-os set-top boxokon futó szoftver lecserélésével, majd később átmárkázával kezdte a szolgáltató, mely tavaly november elején indította el a jóval korszerűbb alapokra építkező új, teljesen IP-alapú platformját, egy alapszintű és egy prémium hangzásra fókuszáló androidos set-top box-szal.

Ebből az alaptudású MiniBox Pro a Telekom TV Smartbox One-os megfelelője, gyakorlatilag egy az egyben ugyanazzal a formátummal és hardverháttérrel. A két rendszer ugyanarra a logikára is épül, vagyis a MiniBox Pro is egy Android TV - alapú megoldás (igaz, a OneTV-s dobozon Android 14 fut, a Smartboxon viszont csak Android 12, ami egyébként a gyakorlatban jóval kisebb hendikepet jelent egy tévés set-top box, mint egy okostelefon esetében).

A One tanulva a OneTV kényszerűen sietős rajtjából az IP-alapú platformot már úgy rakta össze, hogy használata a lehető legkevesebb felhasználói frusztrációt okozza. Bár a set-top boxon futó kliensszoftver tavaly év vége óta nem frissült (a HWSW tesztkörnyezetében az 1.25.1.0 release futott), úgy tűnik, hogy ezt a lécet sikerült megugrania a cégnek, de legalábbis hosszú hónapok tesztjét követően sem látszik ordító technológiai hiányosság vagy bug a rendszerben.

Ha azonban túllépünk a lineáris tartalmakon, a hiányosságok azért már inkább szembeötlők. Lekérhető tartalmak terén a OneTV-nek van még mit behoznia a Telekom TV-hez képest, ami egyrészt abból ered, hogy a Telekom saját tékája az évek során szépen kinőtte magát, másrészt abból, amit már fentebb is említettem: a cég láthatóan jóval szervesebben a rendszerébe integrálta az SVOD-partnerek kínálatát.

A OneTV a Telekom TV-vel szemben eredendően egy jóval nyitottabb rendszernek tűnik, vagyis technológiailag nincsen összedrótozva a set-top box sem az adott internet-végponttal, sem magának a szolgáltatónak a hálózatával.

Azaz egy OneTV set-top box kvázi egy klasszikus OTT-szolgáltatásként bármelyik másik internetszolgáltató hálózatán használható minden további nélkül, akár külföldön is (feltéve, hogy az EU határain belül maradunk).

Köszönjük, hogy Yettél!

A nagy távközlési szolgáltatók tévés platformkínálatát nézve nem lehet kihagyni az igazi kakukktojást, mely nemsokára már nem is lesz annyira kakukktojás - a vezetékes infrastruktúrával (még) nem rendelkező Yettelt. 

A szolgáltató a kezdeti tesztidőszakból kilépve három éve tekinti magát hangsúlyos szereplőnek a hazai tévépiacon Yettel TV nevű termékével - dacára annak, hogy előfizetőszáma egyelőre meg se közelíti a nagyokét. Az arab-cseh irányítás alatt álló mobilszolgáltató régóta próbált betörni erre a piacra, ám a Yettel TV megjelenéséig nem állt össze a kép - úgy tűnt, mintha az előző, norvég tulajdonosok soha nem gondolták volna komolyan, hogy egy ilyen szolgáltatásra valaha igény tartanának az ügyfelek.

A Yettel TV ehhez képest elég jól válaszolt ezekre az igényekre, legalábbis technológiai szempontból. A szolgáltató alapesetben éppúgy Android-alapú rendszert kínál az ügyfeleknek, mint a két versenytárs, illetve kérhető saját, márkázott set-top box is a szolgáltatás mellé. Ez azonban a Yettelnél egyedüliként opció, mellyel máris a szívükbe zárhatják a céget azok az előfizetők, akik ugyan tévéznének, de ehhez nem feltétlenül akarnak egy újabb célhardvert látni a tévékészülékük közelében.

Ennek megfelelően a Yettel TV az egyetlen, melynek készült Samsung Tizen- LG WebOS- és Android TV- (Google TV) alapú applikációja is. Ezek közül én utóbbit tudtam kipróbálni, ami olyannyira jól használható egy 2021-es Sony TV-n, hogy a felület minden gond nélkül vezérelhető a tévé saját távirányítójával - nagy dolgok ezek így 2026-ban. A rendszer annyira nyitott, hogy akár a versenytársak set-top boxán is futtatható az app, bár egy ilyen összeállítás azért valószínűleg kevéssé életszerű.

Némi üröm az örömben, hogy a Yettel TV a bevezetése óta eltelt három évben semmilyen szemmel látható fejlődést nem tudott (vagy akart) felmutatni. Bár ez nem minden helyzetben számít hátránynak, az interfész felépítése például itt a legegyszerűbb, nincs beépítve az appba semmilyen lekérhető extra tartalom, de időnként (ahogy a versenytársaknál is) egy-egy nagy horderejű eseményhez igazítják a tartalomajánlót - mint például most a foci vb-hez.

A nagyobb tévéplatformokat nehéz egy az egyben összehasonlítani egymással, illetve eleve szerencsésnek mondhatja magát az, akinél mindegyik kompromisszumok nélkül elérhető. Az viszont 2026 derekához közeledve elég jól látszik, hogy technológiai szempontból mostanra mindenki nagyjából éretté vált, és bár a műfaj továbbra sem egyszerű, kijelenthető, hogy jóval kevésbé frusztráló ma tévézni, mint akár két-három évvel ezelőtt, bármilyen platformon is teszi ezt a néző.

Ebben egyébként vastagon benne van azért a tartalomkínálat lassú de kérlelhetetlen eltolódása a prémium lekérhető műsorok felé, úgyhogy már csak pár évtized, és jó eséllyel a magyar átlagnéző is túllesz a Bud Spencer és Terence Hill pszichózison. Vagy még az is lehet, hogy a magyar csapat addigra kijut a focivébére.