Főként a nagy amerikai technológiai multik dominanciájának visszaszorítását várja az Európai Bizottság azzal a tegnap előterjesztett technológiai szuverenitási csomaggal, melynek egyes komponensei külön-külön foglalkoznak az európai chipgyártás, illetve a mesterséges intelligencia és a felhő kompetenciák erősítésével - részben azáltal, hogy a nemzetközösségen kívülről érkező technológiák használatának bizonyos területeken gátat szabna.

Saját félvezetőket és felhőt Európának!

A szerdán bemutatott csomag két jogalkotási javaslatot tartalmaz, az első, a Chips Act 2.0 elsősorban az európai félvezetőgyártás, illetve a félvezetőgyártáshoz közvetlenül kapcsolódó iparágak felpörgetését próbálja ösztönözni, míg a második, a Cloud and AI Development Act, mely többek között a kritikus szektorok felhőhasználati előírásait tartalmazza.

Míg előbbi egyik kimondott célja, hogy Európa 2030-ra megduplázza hozzájárulását a globális félvezetőiparhoz, a termelés 20%-át biztosítva, addig utóbbi legfőképpen különböző szuverenitási előírásokat fogalmaz meg nem csak a kormányzati, hanem a pénzügyi, energetikai és egészségügyi szektor szereplői számára a felhőszolgáltatások használata kapcsán.

Utóbbi kétirányú motivációból táplálkozik. Egyrészt az európai vezetők szerint egy blokkon kívüli beszállítótól érkező szoftvermegoldásra építő szabotázsakció valószínűsége megnőhet abban az esetben, ha a kontinens kapcsolata súlyosan megromlik az adott megoldásszállító anyaországával. Ugyanígy felmerülhet annak a veszélye is, hogy az európai entitások adatai illetéktelenül, vagy akár a helyi jogszabályoknak megfelelően voltaképpen teljesen legálisan külföldi kézbe kerülnek.

A jogszabálycsomag a fentiek elkerülése érdekében kizárna bizonyos tenderekből olyan, a globális felhőpiacot uraló nagy amerikai szereplőket, mint a Microsoft, az Amazon vagy éppen a Google, miközben igyekszik az európai adatközpont-építéseket elsősorban az adminisztratív akadályok elhárításával támogatni.

A hangzatosnak tűnő tervek kapcsán ugyanakkor iparági berkekben több kérdés és aggály is felmerült. A Reutersnek nyilatkozó európai cégvezetők és szakmai szervezetek vezetői ugyan többnyire úgy vélték, hogy a csomag egy kis lépés a helyes irányba, ugyanakkor Európa digitális szuverenitása jó darabig nem jár majd együtt a teljes önellátási képességgel.

Az európai chipgyártókat tömörítő ESIA elnöke ennél tovább ment, Erik Rein, a Bosch félvezetőgyártó üzletágának vezetője szerint 

Európa nem tudja szabályozással felküzdeni magát a félvezetőipar élére.

Több oldalról is érkezett ezen felül olyan bírálat, mely vagy az amerikai és kínai kormányzat által biztosított forrásokhoz képest eltörpülő uniós támogatási rendszert kifogásolta vagy csak pusztán azt, hogy az európai beruházási környezet nem alkalmas arra, hogy olyan nagy technológiai cégeket termeljen ki magának a kontinens, mint az Nvidia, a TSMC vagy akár a Google.

A most beterjesztett jogszabálycsomag az európai jogalkotási folyamatnak megfelelően a tagállamok majd a parlament elé kerül, ami a politikai konszenzus létrejöttét követően szavaz annak elfogadásáról.