Szerkesztői megjegyzés: Jelen cikkünk elkészítéséhez a Magyar Telekom biztosított szakmai hátteret. Szerettük volna más érdekeltek véleményét is meghallgatni a témában, így például kerestük a hírközlési ügyekben illetékes hazai kormányszervet, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot is, a szakhatóság azonban nem reagált ez irányú megkeresésünkre.

A távközlési hálózatok és a rajtuk keresztül nyújtott szolgáltatások fejlődése Európa versenyképességének egyik kulcsmomentuma, ám azt mind az iparági szereplők, illetve lassan már a szakpolitika is belátja, hogy a szektor a jelenlegi keretek közé szorítva nem tud versenyképes maradni sem az Egyesült Államokkal, sem Ázsiával, azon belül is elsősorban Kínával.

Ez a DNA nem az a DNA

Ennek a helyzetnek a kezelésére vállalkozott a kontinens készülő távközlési reformcsomagja, a Digital Networks Act, azaz a DNA, mely a más szektorok szabályozására, részben szuverenitási, részben fogyasztójogi szempontok alapján létrehozott Digital Services Act (DSA) és Digital Markets Act (DMA) egyfajta testvérrendeletének tekinthető.

A DNA hosszú évek előkészítő munkáját követően idén januárban ért el a bizottsági előterjesztéshez, ami fontos mérföldkő a szöveg végleges formába öntésének meglehetősen szövevényes európai útján.

Az AI erősokszorozó egy rutinos security szakember kezében Az AI nem csak a fejlesztésre van hatással: új sorozatunkban végignézzük, hogyan hat az informatika más részterületeire.

A jogszabály egyik legfőbb, kifejezett célja az volt, hogy a távközlés területén is megteremtse az EU fundamentumát jelentő egységes európai piacot, illetve a szolgáltatások és termékek szabad áramlásának lehetőségét, mérsékelje a szabályozói nyomást és ezáltal összességében beruházásösztönző környezetet hozzon létre. 

A januárban elkészült szövegezés ugyanakkor láthatóan csalódást okozott az iparági legnagyobbjai számára. Tim Höttges, a Deutsche Telekom csoport vezérigazgatója a március eleji Mobile World Congress keynote-ján kissé rezignáltan mormota-napról beszélt, de a többi nagy, egykor állami monopóliumként működő európai telkó vezetői is többnyire pesszimistán nyilatkozott a DNA-ban foglaltak potenciális hatásáról.

Elsődleges célunk egy befektetésbarát szabályozási keretrendszer biztosítása. Jelenlegi formájában a javaslat nem foglalkozik adekvát módon az előttünk álló legfontosabb kihívásokkal

– foglalta össze a HWSW számára a DNA tervezetével kapcsolatos szolgáltatói álláspontot Jakob Greiner, a Deutsche Telekom EU-s szabályozási ügyekért felelős alelnöke, akivel a barcelonai expón tudtunk röviden beszélgetni a témáról.

A legnagyobb európai telkó álláspontja szerint az új jogalkotási csomag legfontosabb pozitív hozadéka a frekvenciapolitikát érinti, a DNA ugyanis az eddigi, határozott idejű helyett határozatlan időre szóló licenceket próbál a tagállamokon keresztülvinni. A földi frekvenciaspektrumon kívül ugyanez a fejezet kvázi megágyaz a tradicionálisan erős amerikai jelenléttel bíró műholdas távközlési szektor európai felemelkedésének azzal, hogy harmonizálja a távközlési műholdak által használt spektrumokat is.

A dereguláció, vagyis elsősorban az iparág régóta vágyott ex post szabályozása azonban egyáltalán nem valósult meg a DNA-val, éppen ellenkezőleg, a szektor szereplői újabb kötelezettségeket kaptak a nyakukba:

Még ma is ugyanazok a szabályok vonatkoznak ránk, melyeket a szektor liberalizációja során hoztak. Ahogy a Dragi-jelentésben is áll, ideje az ex post felé haladnunk. Ez nem a vadnyugatot jelenti, ott vannak a hatályos versenytörvények, egyetértünk azzal, hogy szükség van védőhálóra

-tette hozzá Greiner.

A versenyjognak egyébként a konszolidációs törekvések kapcsán kulcsszerep juthat, arról azonban úgy tűnik, továbbra sincs tagállami szinten konszenzus, hogy egy távközlési piacon a szereplők számának csökkenése számszerűen mikor járhat versenykorlátozó hatással.

Új szakaszban az európai távközlés

Mindenesetre az európai távközlési piac mostanra egy érettebb szakaszba lépett, amelyben a hangsúly már nem annyira a változás önmagáért való előidézésén van, hanem inkább azon, hogyan lehet fenntartani a nagyszabású beruházásokat, modernizálni a hálózatokat és közben bevételt realizálni.

Ugyanakkor a cél nem lehet önmagában a dereguláció, hanem egy arányosabb keretrendszer kialakítása, amely továbbra is támogatja a lefedettséget és a megfizethető hálózati összeköttetést minden régióban.

Eközben Európa elvárja, hogy 2030-ra kvázi minden vakfolt eltűnjön a térképről és gigabites kapcsolat épüljön ki minden háztartásig, de nagyon úgy tűnik, hogy ezt a célt jelenleg csak az adófizetők hozzájárulásával lehet elérni. Hazánkban például mintegy 85 milliárd forintos, részben EU-s támogatással valósul meg jelenleg is a Gigabit Magyarország program, melynek 2028-ban várható zárása után még mindig marad több tucat olyan járás, ahol sem támogatott, sem önerős infrastruktúra-fejlesztés nem várható.

Social contract

Ahelyett, hogy konkrét adóforintokból (vagy eurókból) építkeznének a telkók hazánkban és kontinens-szerte, Európa vezetőinek egyfajta „szociális szerződést” (social contract) kellene kötniük a távközlési szektor szereplőivel – utalt rá februárban az Európai Tanács elnöke, António Costa. A politikus szerint az európai telkók konszolidációjának útjába álló akadályokat azon az áron lehetne lebontani, ha a cégek vállalnák, hogy cserébe beruházások és innováció formájában visszaforgatják a szinergiákból fakadó anyagi többletet, illetve annak egy részét.

Az egységes európai piac felé ezeken a nemzeti szinergiákon keresztül vezethet elsősorban az út, a valódi, határokon átnyúló szolgáltatások biztosítása azonban ma még rendkívül sok rendezetlen kérdést felvet mind a nemzeti szabályozó hatóságok és a spektrumpolitika, mind pedig a versenyszabályozás kapcsán.

Az európai távközlési vállalatok például - részben joggal - attól tartanak, hogy a DNA oly módon alakíthatja át a verseny dinamikáját, hogy az tőkeerős új piaci szereplőknek is kedvezhet. Ugyanakkor a nagy volumenű piacra lépés továbbra is bonyolult feladat, különösen akkor, ha az a meglévő infrastruktúrához való hozzáféréstől vagy annak helyettesítésétől függ.

Telkók a (z)űrben

Ebben az összefüggésben a műholdas szolgáltatók szerepe egyre jelentősebbé válhat a távközlési piac bizonyos szegmenseiben, mely egy újabb stratégiai dimenziót hoz be a vitához, hiszen a szabályozási keretrendszernek a különböző infrastruktúra-modellek és technológiák között is koherensnek kell maradnia.

A DNA tervezetében foglaltakra a Bizottság május 13-ig vár visszajelzést minden érintett piaci szereplőtől és szervezettől. A visszaérkezett reakciók alapján az Európai Parlament és a Tanács vitát folytat majd a tervezetről, melyet az esetleges módosítások után a Parlament ratifikálhat a politikai konszenzust követően.