Április közepén fenyegető hangvételű jegyzéket küldött a kínai kereskedelmi minisztérium az Európai Unió végrehajtó szerve számára, melyben Peking válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az uniós kiberbiztonsági törvény (Cybersecurity Act) módosítása a jelenlegi formájában átmegy a jogalkotói folyamaton.

A több mint harmincoldalas, szokatlanul kemény hangvételű dokumentumban az illetékes minisztérium többek közt azt vázolja fel, hogy a kínai entitások szerepvállalására (akár szektortól függetlenül) vonatkozó uniós szigorítások hatására Peking kész alkalmazni a külkereskedelmi törvényében, valamint az Államtanács ellátási láncok biztonságára vonatkozó szabályaiban szereplő intézkedéseket az országban jelen lévő uniós gazdasági szereplőkkel szemben.

Az ominózus kiberbiztonsági törvény első szövegezését eredetileg 2019 tavaszán fogadta el az Európai Parlament, a kínai félnél a jogszabály idén januárban előterjesztett módosítása verte ki a biztosítékot.

Lex Huawei

A módosítási javaslat elsősorban a kínai technológiák európai kritikus infrastruktúrákban való jelenlétét szabályozza a korábbiakhoz képest lényegesen szigorúbban.

Az EU-ban 2020 óta létezik az ún. 5G toolbox, mely ajánlásokat fogalmaz meg a nemzetállamok, illetve az azokban működő telekommunikációs szolgáltatók számára azzal kapcsolatban, hogy a "magas kockázatot" jelentő beszállítók eszközeit ne építsék be a hálózatukba.

A hazai IT felrázásához haza kell hozni a legjobbjainkat Az elvándorolt szakemberek visszacsábítása komoly kihívás, azonban számos ország már megmutatta, hogy ez nem lehetetlen feladat.

Ezt a puha, önkéntes szabályozást mostanáig az EU 27 tagállamából 13 implementálta csupán, ráadásul a gazdaságok méretét tekintve rendkívül egyenlőtlen mértékben, így például Németországban 2024 végén az országban működő összes 5G-s állomás több mint 60%-a Huawei eszközökre épült. Németország ráadásul az autóipara révén az egyik legnagyobb vesztese lehetne egy potenciális kínai válaszlépésnek - emelik ki szakértők.

A módosítás a kiberfenyegetettség csökkentése érdekében a fenti, 2020-as javaslatot kötelezettséggé emeli, mely alapján az érintett operátoroknak a hatályba lépést követően három évük lenne az eszközcserékre.

Az új javaslat alapján ráadásul már nem csak a telekommunikációs szektorra vonatkozóan lehetne megnevezni magas kockázatú beszállítókat, hanem egyéb más, kulcsfontosságú iparágakra (pl. energetika, autóipar stb.) kiterjesztve is, sőt, a módosítás egy olyan mechanizmust is ad a Bizottság kezébe, mellyel az EU végrehajtó szerve egy egész országot kiberbiztonsági fenyegetésnek tudna nyilvánítani, ami automatikusan importkorlátozásokkal járna mind a 18 kritikus szektorra vonatkozóan.

A kínai nyilatkozat szerint a fenti tervezett intézkedések erősen szubjektívek, diszkriminatívak és számos kereskedelmi egyezményt sértenek, illetve azok egyáltalán nem technológiai, sokkal inkább politikai indíttatásúak. 

Bagoly mondja...

Kína ettől függetlenül maga sem riad vissza attól, hogy a honi piacon helyzetbe hozza a helyi szereplőket, melyek ráadásul olyan állami támogatásokhoz juthatnak hozzá az állampárt részéről, amiket más régiókban, így különösen az EU-ban de facto tiltanak a jogszabályok.

Így Kína például azonnali válaszlépésként már 2020-ban jelentősen korlátozta a svéd Ericsson részvételi lehetőségeit a helyi mobilhálózati beszállítói tendereken, miután Svédország kitiltotta a kínai beszállítókat a telekommunikációs hálózatokból. Azóta mind az Ericsson, mind a Nokia kínai jelenléte, valamint Kínából származó árbevétele is jelentősen visszaszorult illetve csökkent.

Az EU-s kiberbiztonsági törvény módosítási javaslatáról a hatályba lépés előtt létre kell jöjjön a politikai konszenzus a Tanács és a Parlament között, majd a végleges szöveget a Parlament szavazhatja meg - ennek időtávlatát egyelőre nem közölték a jogalkotók.