A Meta is sejthette, hogy a szülői felügyeleti eszközök nem sokat érnek
Hat hétig zajlanak a meghallgatások a közösségimédia-platformok vs. függőség problémakör eddigi legmeghatározóbb perében. Ennek keretén belül derült fény a Project MYST néven említett belsős kutatásra, mely más megvilágításba helyezi a szülői felügyeleti eszközökkel kapcsolatos erőfeszítéseket.
Elindultak a meghallgatások a nagy közösségimédia-platformok tulajdonosai ellen indított perben a Kaliforniai Felsőbíróságon, ahol azért kerül pellengérre a Meta és a Google/Alphabet, mert a vád szerint szándékosan tervezték úgy alkalmazásaikat, hogy a használatuk függőséget és mentális problémákat idézzen elő a felhasználókban, ami különösen a sérülékenynek számító kiskorúak esetében kockázatos.
A 19 éves, „K.G.M” néven említett fiatal lány által beadott kereset szerint a közösségi szolgáltatások használata összefüggésbe hozható a depresszióval, szorongással és önkárosító gondolatokkal, miközben az olyan addiktív elemek, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás és a személyre szabott algoritmusok mind az erősebb felhasználói elköteleződés érdekében dolgoznak.
A tanúvallomások során derült ki, hogy a Meta korábban már végzett egy belsős kutatást „Project MYST”(a Meta and Youth Social Emotional Trends rövidítése) kódnéven a Chicagói Egyetemmel együttműködésben, mely megállapította, hogy a szülői felügyeleti eszközök, köztük az időkorlátok beállítása és a korlátozott hozzáférés csak csekély hatással bírnak a gyerekek kényszeres közösségimédia-használatára. A cég több mint ezer tinédzser és szülő körében végezte a felmérést.
A tanulmány szerint a stresszes életszakaszban lévő kiskorúaknak sokkal nagyobb eséllyel okoz gondot a használati szokásaik moderálása. A felperes ügyvédje, Mark Lanier ezt a dokumentumot hozta fel bizonyítékként arra, hogy a Meta tisztában volt a kiskorúaknak okozott károkkal, de nem tájékoztatta megfelelően a nyilvánosságot.
Más szóval: még ha a szülők a kezükbe is kapják ezeket az eszközöket és megpróbálják kontrollálni a gyerekek szokásait, nem igazán tudják befolyásolni a kényszeres vagy túlzott közösségimédia-használatot, ergó nincs sok értelmük, és aránytalan intézkedésnek minősülnek az addiktív hírfolyamok és dopaminszintet manipuláló jutalmakkal szemben. Vallomása során Adam Mosseri, az Instagram vezetője azt állította, hogy nem ismerte a Meta MYST projektjé annak ellenére, hogy egy dokumentumban találhatóak utalások arra, hogy ő is jóváhagyta a kutatás folytatását.
Bérkutatás és menedzserhalál A 2026-os informatikai fizetéseken pörögtünk, aztán majdnem sikerült lebeszélni mindenkit a menedzser karrierről.
A felperes ügyvédje ezt a tanulmányt hozta példaként arra, hogy miért a közösségimédia-cégeket kellene felelősségre vonni az állítólagos károkért, nem pedig a szülőket. Hozzátette, hogy Kaley édesanyja többször is próbálta kezelni lánya függőségét, időnként még a telefonját is elvette tőle. Az esküdtszék véleményére egyelőre még várni kell ezzel kapcsolatban.
A szülői felügyeleti eszközök hatékonyságát korábban már mások is vitatták. Nemrég 29 állami főügyész kérte arra a kaliforniai szövetségi bírót, hogy végzésben kötelezze a Metát a 13 évesnél fiatalabbak közösségimédia-használatát korlátozó intézkedések bevezetésére. A csoport azt szeretné, hogy a közösségimédia-óriás tiltsa le a 13 év alattiak fiókjait. Az ügyészek beadványa szerint a Meta által korábban bevezett intézkedések és szülői felügyeleti eszközök mindössze PR-intézkedéseknek tekinthetőek, mert minimális valódi védelmet nyújtanak a tinédzser felhasználóknak.
A nagy közösségimédia-függőségről szóló per bírósági beadványában a Metát, a YouTube-ot, a TikTokot és a Snapet nevezte meg a felperes, de a Snapchat tulajdonosa még a tervezett tárgyalás előtti napokban megállapodott a kaliforniai legfelsőbb bíróságon, melynek részletei nem nyilvánosak. Hasonlóan megúszta a meghallgatásokat a TikTok: a videóplatform órákkal közvetlenül a per megkezdése előtt egyezséget kötött a felperessel, szintén nem nyilvános feltételek mellett.
Ez az első alkalom, hogy az addiktív dizájn problémájával kapcsolatos pert sikerül esküdtszék elé vinni olyan nagy platformok ellen, melyek milliárdnyi felhasználót szolgálnak ki világszerte. A per kimenetele így befolyásolni fogja, hogy milyen mértékben vonhatók felelősségre digitális platformok a felhasználók mentális egészségéért, és változásokat hozhat a jövőbeli szabályozási és jogi normák terén.