Indul a közösségi platformok elleni történelmi per

A nagy közösségimédia-platformok tulajdonosai ellen egy 19 éves „KGM” néven ismert fiatal indított pert Kaliforniában azzal a váddal, hogy a cégek szándékosan tervezték úgy alkalmazásaikat, hogy a használatuk függőséget és más mentális problémákat idézzen elő a felhasználókban. A kereset szerint a közösségi szolgáltatások használata összefüggésbe hozható a depresszióval, szorongással és önkárosító gondolatokkal, miközben az olyan addiktív elemek, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás és a személyre szabott algoritmusok mind az erősebb felhasználói elköteleződés érdekében dolgoznak.

A bírósági beadványban a Metát, a YouTube-ot, a TikTokot és a Snapet állították pellengérre, de a Snapchat tulajdonosa még a tervezett tárgyalás előtti napokban megállapodott a kaliforniai legfelsőbb bíróságon, melynek részletei nem nyilvánosak. Hasonlóan megúszta a meghallgatásokat a TikTok: a videóplatform órákkal közvetlenül a per megkezdése előtt egyezséget kötött a felperessel, szintén nem nyilvános feltételek mellett. Ugyan egy per korai rendezése csökkenti a bizonytalanságot, ugyanakkor nem minősül beismerésnek, és nem jelent jogi precedenst a hasonló, még folyamatban lévő ügyekre.

Az Instagram és Facebook szolgáltatásokat működtető Meta, valamint a YouTube-tulajdonos Google/Alphabet viszont nem állapodott meg, részvételükkel a tárgyalás az esküdtszék kiválasztásával kezdődött meg január 27-én. A per tervezett hossza 6–8 hét, és várhatóan mindkét cég felsővezetői, köztük Mark Zuckerberg (Meta) és Neal Mohan (YouTube) tanúvallomást tesznek.

London calling: a magyar IT kivándorlás valósága Kirándultunk egyet a második legnagyobb magyar településen.

Az ügy több érdekes kérdést is feszeget azon az alaptételen felül, hogy a tervezők szándékosan alakítják ki úgy termékeiket, hogy a profit érdekében maximalizálják a fiatalok elköteleződését. A cégek azzal védekeznek, hogy jelenleg nem létezik pontos klinikai diagnózis a „közösségimédia-függőség” kifejezésére, és a szolgáltatásaikban bevezetett biztonsági funkciók, a képernyőidő korlátozását segítő eszközök és a szülői felügyeleti eszközök mind a felelős hozzáállás bizonyítékai. Az amerikai kommunikációs törvény alapján a platformok nem vonhatók felelősségre a felhasználók által közzétett tartalmakért, így a platformokra feltöltött anyagok közvetlen hatásáért sem. A mentális problémák ráadásul többtényezős jelenségek, és nem csupán egyetlen platform használatára vezethető vissza a kialakulásuk.

Ez az első alkalom, hogy az addiktív dizájn problémájával kapcsolatos pert sikerül esküdtszék elé vinni olyan nagy platformok ellen, melyek milliárdnyi felhasználót szolgálnak ki világszerte. A per kimenetele így befolyásolni fogja, hogy milyen mértékben vonhatók felelősségre digitális platformok a felhasználók mentális egészségéért, és változásokat hozhat a jövőbeli szabályozási és jogi normák terén. Az ítélet a hasonló követelésekről szóló több ezer eset jogi elbírálásában is iránymutató lehet, és erősen befolyásolhatja, hogy a jövőben szigorúbb termékfelelősségi vagy iparági szabályozások születnek-e a közösségimédia-platformokra vonatkozóan.

A szakértők szerint az ügy a kilencvenes évek dohányipari pereire hasonlít, amikor a dohánygyártókat a fogyasztók viselkedésének szándékoság befolyásolását sejtették a profit érdekében. Egyelőre még nem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy a közösségi média klinikailag bizonyítottan függőséget okozna, de számos tanulmány talált összefüggést a túlzott használat és mentális egészségi problémák között. Más kutatások szerint azonban a kérdés rendkívül összetett, mert sok tényező  (pl. offline stresszek, szociális környezet) is közrejátszik abban, hogy ki hajlamos a függőségre.