Indul a közösségi platformok elleni történelmi per

A nagy közösségimédia-platformok tulajdonosai ellen egy 19 éves „KGM” néven ismert fiatal indított pert Kaliforniában azzal a váddal, hogy a cégek szándékosan tervezték úgy alkalmazásaikat, hogy a használatuk függőséget és más mentális problémákat idézzen elő a felhasználókban. A kereset szerint a közösségi szolgáltatások használata összefüggésbe hozható a depresszióval, szorongással és önkárosító gondolatokkal, miközben az olyan addiktív elemek, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás és a személyre szabott algoritmusok mind az erősebb felhasználói elköteleződés érdekében dolgoznak.

A bírósági beadványban a Metát, a YouTube-ot, a TikTokot és a Snapet állították pellengérre, de a Snapchat tulajdonosa még a tervezett tárgyalás előtti napokban megállapodott a kaliforniai legfelsőbb bíróságon, melynek részletei nem nyilvánosak. Hasonlóan megúszta a meghallgatásokat a TikTok: a videóplatform órákkal közvetlenül a per megkezdése előtt egyezséget kötött a felperessel, szintén nem nyilvános feltételek mellett. Ugyan egy per korai rendezése csökkenti a bizonytalanságot, ugyanakkor nem minősül beismerésnek, és nem jelent jogi precedenst a hasonló, még folyamatban lévő ügyekre.

Az Instagram és Facebook szolgáltatásokat működtető Meta, valamint a YouTube-tulajdonos Google/Alphabet viszont nem állapodott meg, részvételükkel a tárgyalás az esküdtszék kiválasztásával kezdődött meg január 27-én. A per tervezett hossza 6–8 hét, és várhatóan mindkét cég felsővezetői, köztük Mark Zuckerberg (Meta) és Neal Mohan (YouTube) tanúvallomást tesznek.

Az AI erősokszorozó egy rutinos security szakember kezében Az AI nem csak a fejlesztésre van hatással: új sorozatunkban végignézzük, hogyan hat az informatika más részterületeire.

Az ügy több érdekes kérdést is feszeget azon az alaptételen felül, hogy a tervezők szándékosan alakítják ki úgy termékeiket, hogy a profit érdekében maximalizálják a fiatalok elköteleződését. A cégek azzal védekeznek, hogy jelenleg nem létezik pontos klinikai diagnózis a „közösségimédia-függőség” kifejezésére, és a szolgáltatásaikban bevezetett biztonsági funkciók, a képernyőidő korlátozását segítő eszközök és a szülői felügyeleti eszközök mind a felelős hozzáállás bizonyítékai. Az amerikai kommunikációs törvény alapján a platformok nem vonhatók felelősségre a felhasználók által közzétett tartalmakért, így a platformokra feltöltött anyagok közvetlen hatásáért sem. A mentális problémák ráadásul többtényezős jelenségek, és nem csupán egyetlen platform használatára vezethető vissza a kialakulásuk.

Ez az első alkalom, hogy az addiktív dizájn problémájával kapcsolatos pert sikerül esküdtszék elé vinni olyan nagy platformok ellen, melyek milliárdnyi felhasználót szolgálnak ki világszerte. A per kimenetele így befolyásolni fogja, hogy milyen mértékben vonhatók felelősségre digitális platformok a felhasználók mentális egészségéért, és változásokat hozhat a jövőbeli szabályozási és jogi normák terén. Az ítélet a hasonló követelésekről szóló több ezer eset jogi elbírálásában is iránymutató lehet, és erősen befolyásolhatja, hogy a jövőben szigorúbb termékfelelősségi vagy iparági szabályozások születnek-e a közösségimédia-platformokra vonatkozóan.

A szakértők szerint az ügy a kilencvenes évek dohányipari pereire hasonlít, amikor a dohánygyártókat a fogyasztók viselkedésének szándékoság befolyásolását sejtették a profit érdekében. Egyelőre még nem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy a közösségi média klinikailag bizonyítottan függőséget okozna, de számos tanulmány talált összefüggést a túlzott használat és mentális egészségi problémák között. Más kutatások szerint azonban a kérdés rendkívül összetett, mert sok tényező  (pl. offline stresszek, szociális környezet) is közrejátszik abban, hogy ki hajlamos a függőségre.