Itthon is figyelik a közösségi média veszélyeit
Súlyos pszichés károkat okozhatnak az áldozatokban a közösségimédia-felületeken időről időre felbukkanó veszélyes trendek, figyelmeztet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Ausztráliában a jelenség következményeként éppen a héten lépett hatályba az a törvény, mely tiltja a közösségimédia-használatot a tinik számára, az ausztrál tapasztalatokat pedig árgus szemekkel figyelik számos régióban.
Egyelőre edukációval, azaz többnyire figyelemfelhívással és megelőzéssel próbál gátat szabni a magyar szakhatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a közösségimédia-felületeken megjelenő, fiatalkorúakra potenciálisan káros tartalmak terjedésének, illetve az abból fakadó pszichés károknak.
A hatóság tegnapi közleménye egy Lengyelországban terjedő trend, a "Szon Patrol" példáját felhozva hívja fel a figyelmet arra, hogy a fiatalkorúak egy-egy trendnek megfelelve milyen súlyos károkat tudnak szenvedni vagy éppen okozni egymásnak.
A trend alapján a kamasz fiúk "önjelölt erkölcsrendészetet" alapítanak és a szerintük kihívóan öltözködő lányokról készítenek nyilvános helyen felvételeket, majd azokat megszégyenítő kommentekkel posztolják a TikTokra.
Platón ragadt informatikusok klubja Egyetlen más szakma sincs, ahol olyan gyorsan el lehet érni a karrier-platóra, mint az IT. A midlife, a mid-level mellett létezik mid-career krízis is.
Bár ez a „TikTok-őrület” Lengyelországban jelent meg, a magyar fiatalokat is érintheti, hiszen nálunk is ugyanazok a legnépszerűbb online felületek - hívja fel a figyelmet a hatóság. A jelenség olyan problémákra mutat rá, amelyek itthon is előfordulnak a fiatalok között, azonban általában nem öltenek ilyen látványosan szervezett formát.
A magyar iskolákban is elterjedt, hogy lányokról, a testüket hangsúlyosan ábrázoló, számukra kényelmetlen helyzetet bemutató fotókat töltenek fel társaik az osztálycsoportokba. A felvételek mellé gúnyos és megalázó kommenteket írnak. A titokban készített képek és videók, a testre irányuló megszégyenítések mind az online bántalmazás formái.
A zaklatást átélő fiatalok gyakran számolnak be szorongásról és félelemről, különösen, ha a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a róluk készült felvételek. Gyakran még iskolába sem tudnak járni, ugyanis a nyilvános megaláztatás hosszú távon depresszióhoz, elszigetelődéshez és kapcsolati nehézségekhez vezethet.
Az érintetteknek az emberi méltóságukon túl a magánélethez és személyes adataik védelméhez kapcsolódó jogaik is sérülhetnek, ha képmásukat hozzájárulás nélkül hozzák nyilvánosságra.
Az NMHH szakértői arra figyelmeztetnek: több szereplő felelőssége, hogy a fiatalok ne váljanak káros trendek kiszolgáltatott áldozataivá. A szülők elsődleges feladata, hogy figyelemmel kísérjék gyermekeik online jelenlétét, és nyíltan beszélgessenek velük az internet veszélyeiről. Fontos, hogy a gyerekek tudják: ha zaklatás vagy megszégyenítés éri őket, bizalommal fordulhatnak a szüleikhez. A pedagógusoknak szintén kiemelt szerepük van: az iskolában fontos felismerni annak jeleit, ha egy diák áldozattá válik. Érdemes a gyermekekkel rendszeresen beszélgetni arról, hogy mi számít online bántalmazásnak, és hogyan lehet ellene fellépni - mutat rá a szervezet.
A gyermekeknek fontos tudniuk, hogy joguk van segítséget kérni, és nincs olyan online trend, amely felülírhatná a méltóságukat vagy a biztonságukat. A fiataloknak azt is tudatosítaniuk kell, hogy nem ők a hibásak, ha valaki zaklatja, megszégyeníti vagy bántja őket az online térben
-teszi hozzá a szakhatóság.
A figyelemfelhívás a témát illetően kifejezetten kritikus időszakban érkezett, Ausztráliában ugyanis olyannyira betelt a pohár a közösségimédia-használat káros hatásai miatt, hogy a jogalkotó rendeletet hozott a 16 éven aluliak közösségimédia-platformokhoz való hozzáférésének tiltásáról. Ez a rendelet tegnap lépett hatályba és becslések szerint mintegy egymillió gyermeket érint az országban.