2025 az ész nélküli AI-bevezetés éve volt
A tavalyi év egyik legmarkánsabb informatikai trendje a mesterséges intelligencia mindenre kiterjedő térnyerése volt, de a felkészültséggel és rendszerszintű szakértelemmel azért bőven akadtak problémák.
Az elmúlt évben az AI kilépett a pilotok világából, és a nagyvállalati működés stratégiai eszközévé vált, még olyan szereplőknél is, ahol az alaptevékenység ezt korábban nem indokolta.
A közép- és nagyvállalatok körében az AI-ban való gondolkodás már közel 100%-os, miközben a felkészültség, a rendszerszintű szakértelem és az adat/architektúra-oldali háttér jóval alacsonyabb szinten áll, így a valós, méretezhető felhasználás egy szűkebb körre korlátozódik - vélik az Atos Group magyarországi leányvállalatánál, az Atos Magyarországnál.
A cég szakemberei egy hét elején tartott sajtóeseményen vázolták fel a tavalyi év hazai piacra vonatkozó AI-trendjeit, melyet elsősorban a hype-faktor fűtötte lelkesedés és a FOMO vezérelt, mintsem pontos tervezés és szakmai megfontolások, ez pedig komoly rendszerszintű problémákhoz vezet(het).
London calling: a magyar IT kivándorlás valósága Kirándultunk egyet a második legnagyobb magyar településen.
Ilyen probléma például, hogy az egyéni felhasználók számára könnyen hozzáférhetővé vált nyilvános AI szolgáltatásokat a felhasználók a vállalati IT felügylete nélkül alkalmazzák vállalati környezetben, ezzel mind adatbiztonsági, mind adatkezelési, mind üzemeltetési kockázatot jelentenek a cég számára.
A tapasztalatok szerint emellett számos érintett szervezetnél nincsenek jól összehangolva az üzleti igények az informatikai megoldásokkal, vagyis jellemzően nincsenek jól beazonosítva azok a repetatív, időigényes folyamatok, melyeket könnyen ki lehet váltani rendszerszinten a mesterséges intelligenciával - a rendszerszintű megközelítés eleve nem jellemző még ezen a területen.
Az Atos szerint további probléma, hogy hiányoznak a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazását keretek közé tevő szabályok, sokszor pedig még arról sincsenek képben a vezetők, hogy mire is kellene kiterjednie egy ilyen jellegű szabályozásnak.
Jellemző tendencia emelett, hogy egy-egy látványos, gyors eredményt ígérő AI megoldás kerül a cégek látókörébe és végül bevezetésre, amely végül nem hozza a várt eredmény. Ennek legfőbb oka, hogy az IT vezetők még nem ismerik azokat az átfogó AI platformokat, amelyek több területre kiterjedő, integrált megoldást nyújtanak, másrészt elmarad az átfogó, a folyamatok elemzésére és az üzleti igények felmérésére épülő AI stratégia kialakítása, amely az üzleti igényhez keresi meg a megfelelő AI szolgáltatást, nem pedig fordítva. Ehelyett a "mindenhol legyen AI" stratégia jellemző a hype-ra felülve.
Azért pozitív példák is akadnak, így a legátgondoltabb AI bevezetések ma elsősorban a pénzügy, a technológiai és telekommunikáció szektoraiban látszanak, mert e területeken erős az adatvezérelt kultúra, kiforrott a szabályozási megfelelés, és nagy a nyomás a hatékonyság és bevételnövelő innovációra.
A klasszikus gyártás és több kkv-dominált ágazat (pl. hagyományos kereskedelem, építőipar) jellemzően lemaradó, mert szűkösek az erőforrások, alacsonyabb az adatérettség, erős a szabályozási/IT biztonsági félelem, és sok helyen hiányzik a felsővezetői AI szponzoráció - vélik az Atos Magyarországnál.