2025 az ész nélküli AI-bevezetés éve volt
A tavalyi év egyik legmarkánsabb informatikai trendje a mesterséges intelligencia mindenre kiterjedő térnyerése volt, de a felkészültséggel és rendszerszintű szakértelemmel azért bőven akadtak problémák.
Az elmúlt évben az AI kilépett a pilotok világából, és a nagyvállalati működés stratégiai eszközévé vált, még olyan szereplőknél is, ahol az alaptevékenység ezt korábban nem indokolta.
A közép- és nagyvállalatok körében az AI-ban való gondolkodás már közel 100%-os, miközben a felkészültség, a rendszerszintű szakértelem és az adat/architektúra-oldali háttér jóval alacsonyabb szinten áll, így a valós, méretezhető felhasználás egy szűkebb körre korlátozódik - vélik az Atos Group magyarországi leányvállalatánál, az Atos Magyarországnál.
A cég szakemberei egy hét elején tartott sajtóeseményen vázolták fel a tavalyi év hazai piacra vonatkozó AI-trendjeit, melyet elsősorban a hype-faktor fűtötte lelkesedés és a FOMO vezérelt, mintsem pontos tervezés és szakmai megfontolások, ez pedig komoly rendszerszintű problémákhoz vezet(het).
Az IT munkaerőpiac kilábalása állandó délibáb lett Túl sok, számos esetben ellentétes hatás éri az IT munkaerőpiacot, a kínálati piac a béreket, a költséges AI pedig a headcountot eszi.
Ilyen probléma például, hogy az egyéni felhasználók számára könnyen hozzáférhetővé vált nyilvános AI szolgáltatásokat a felhasználók a vállalati IT felügylete nélkül alkalmazzák vállalati környezetben, ezzel mind adatbiztonsági, mind adatkezelési, mind üzemeltetési kockázatot jelentenek a cég számára.
A tapasztalatok szerint emellett számos érintett szervezetnél nincsenek jól összehangolva az üzleti igények az informatikai megoldásokkal, vagyis jellemzően nincsenek jól beazonosítva azok a repetatív, időigényes folyamatok, melyeket könnyen ki lehet váltani rendszerszinten a mesterséges intelligenciával - a rendszerszintű megközelítés eleve nem jellemző még ezen a területen.
Az Atos szerint további probléma, hogy hiányoznak a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazását keretek közé tevő szabályok, sokszor pedig még arról sincsenek képben a vezetők, hogy mire is kellene kiterjednie egy ilyen jellegű szabályozásnak.
Jellemző tendencia emelett, hogy egy-egy látványos, gyors eredményt ígérő AI megoldás kerül a cégek látókörébe és végül bevezetésre, amely végül nem hozza a várt eredmény. Ennek legfőbb oka, hogy az IT vezetők még nem ismerik azokat az átfogó AI platformokat, amelyek több területre kiterjedő, integrált megoldást nyújtanak, másrészt elmarad az átfogó, a folyamatok elemzésére és az üzleti igények felmérésére épülő AI stratégia kialakítása, amely az üzleti igényhez keresi meg a megfelelő AI szolgáltatást, nem pedig fordítva. Ehelyett a "mindenhol legyen AI" stratégia jellemző a hype-ra felülve.
Azért pozitív példák is akadnak, így a legátgondoltabb AI bevezetések ma elsősorban a pénzügy, a technológiai és telekommunikáció szektoraiban látszanak, mert e területeken erős az adatvezérelt kultúra, kiforrott a szabályozási megfelelés, és nagy a nyomás a hatékonyság és bevételnövelő innovációra.
A klasszikus gyártás és több kkv-dominált ágazat (pl. hagyományos kereskedelem, építőipar) jellemzően lemaradó, mert szűkösek az erőforrások, alacsonyabb az adatérettség, erős a szabályozási/IT biztonsági félelem, és sok helyen hiányzik a felsővezetői AI szponzoráció - vélik az Atos Magyarországnál.