Március 7-től, azaz mától kötelezően alkalmazandó az Európai Unió digitális piacok kereteit meghatározó rendelete, a Digital Markets Act (DMA), mely számos, nagy elérésű platformszolgáltatás számára határoz meg szigorúbb működési normákat. A szabályozás egy sor kötelezettséget és korlátozást ír elő a kapuőrök számára.

A jogalkotó bevételi határokat (ez évi 7,5 milliárd euró Európában a megelőző három évben), illetve ügyfélszámot (ez pedig 45 millió átlagos havi felhasználó és/vagy évente több mint tízezer aktív üzleti felhasználó) tűzött ki annak megállapítására, ki számít kapuőrnek. Végül hat óriáscéget neveztek meg a szabályozók, akik a legmeghatározóbb digitális boltok, keresők, webböngészők tulajdonosai: az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft cégeket. 

A felsorolt vállalatoknak a fair verseny érdekében összesen 22 különböző szolgáltatás működését kell átszabniuk az új követelményeknek megfelelően, szintén a mai határidőig kellett benyújtaniuk a megfelelőségi jelentést, amiben részletezik, miként kívánnak ennek eleget tenni a jövőben.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

A jogszabályban foglaltakat megsértő vállalatokra minden eddiginél szigorúbb fellépés és akár az éves, globális árbevétel 10%-át (visszaesőknél 20%-ot) elérő bírság is várhat, extrém esetben pedig strukturális változtatásokat (pl. feldarabolás, egyes részlegek leválasztása) is előírhat a Bizottság a szabályszegőknek.

Egyes szakértők azonban úgy vélik, hogy a status quo nem valószínű, hogy megváltozik, kérdéses, hogy a bejelentett új lehetőségek valóban vonzóak-e a versenytársak számára. Az Apple intézkedései és díjai a kritikusok szerint továbbra is hátrányba hozzák az európai fejlesztőket, és további vizsgálatok vannak kilátásban, főleg az Apple részéről. Hogy milyen eredményeket hozhat a DMA, DSA és mennyire hatásosan tudja megváltoztatni az uniós szabályozás a nagy techcégek eddigi gyakorlatait, arról korábban Dr. Tóth Andrással, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettesével is beszélgettünk egy HWSW Weekly podcast-adásunkban.

A kapuőröknek biztosítaniuk kell az általuk kezelt üzenetküldő platformok átjárhatóságát, illetve fel kell hagyniuk azokkal a gyakorlatokkal, amelyek saját ökoszisztémájukba zártják a felhasználókat. Többé nem dönthetnek önkényesen az eszközökre kötelezően, gyárilag telepített és eltávolíthatatlan appokról, továbbá nem írhatják elő, hogy az applikációkat milyen forrásból köteles beszerezni a felhasználó, és nem hozhatják saját platformjaikat és termékeiket helyzetbe a riválisok kárára. Összeszedtük, hogy a gyakorlatban ez milyen változásokat jelent az egyes vállalatok részéről.

Alphabet

A keresőóriás Google anyavállalatának széles birodalma jelen van a keresőmotorok, böngészők, operációs rendszerek piacán, így számos szolgáltatása fonódik össze. A vállalat régóta célpontja az EU trösztellenes vizsgálódásainak, a változtatások egy része már korábbi engedményeket tükröz. Ilyen például, hogy az Androidon futó Chrome már felkínál keresőmotor-választási képernyőt egy korábbi jogi perpatvar után. A szigorúbb szabályozás elhozza a Google Play, a Térkép, a Shopping, a Kereső, a YouTube, az Android operációs rendszer és a Chrome eddig ismert működésének változását is.

Március 6-a után az Európai Gazdasági Térségben megjelennek az alapértelmezett böngésző és keresőmotor kiválasztásához lehetőséget adó képernyők, a Google keresőben láthatóbb helyre kerülnek a konkurens összehasonlító oldalak, például a Booking.com ajánlatai a repülőjegyekre, szállodákra és más szolgáltatásokra vonatkozóan. A bejelentés már súrlódásokat okozott a szállodákkal, légitársaságokkal és éttermekkel, mivel egyesek arra számítanak, hogy online forgalmuk 50%-át, és esetleg több millió eurós bevételt is elveszíthetnek, mivel a felhasználókat a nagy online közvetítőkhöz tereli majd a kereső, amivel a keresőcég további vizsgálatokat kockáztat.

Január óta tudni, hogy a Google egymástól leválaszthatóvá teszi szolgáltatásait adatmegosztás tekintetében, amiért cserébe azonban bizonyos kényelmi funkciókról kénytelen lesznek lemondani a felhasználók. Az európai netezők kikapcsolhatják a Google szolgáltatások közti adatmegosztást, legyen szó az összes, vagy csak egyes szolgáltatások közti adatcseréről - ebbe beletartozik többek közt a Google Play áruház, a YouTube, a Chrome böngésző, a Google Shopping és a Google Térkép.

Apple

Az egész DMA-ügyben a cupertinói cég az uniós szabályozók egyik legkiemelkedőbb célpontja az iOS operációs rendszer, a Safari böngésző és az App Store miatt, amelyeket kénytelen lesz korábbi zártságából némileg kinyitni a techóriás. Az Apple január végén jelentette be, hogy a főbb szoftveres változásokat a napokban letölthetővé vált iOS 17.4 fogja elhozni az európai iPhone-tulajdonosokhoz. Talán a legfontosabb eredmény, hogy megszűnik az App Store eddigi monopóliuma és már külső alkalmazásboltokon keresztül is tölthetők le applikációk, egy új keretrendszer és API-k teszik lehetővé a külső piacterek fejlesztői számára az alkalmazástelepítések és -frissítések kezelését.

Az új üzleti feltételeknek azonban nem lehet maradéktalanul örülni, mivel a cég egy új díjat (Core Technology Fee) vezet be annak biztosítására, hogy továbbra is jutalékot szedhessen az alternatív boltokban terjesztett appok után. Az Apple ugyan nem szed díjat a harmadik féltől származó alkalmazásboltokon keresztül terjesztett alkalmazásoktól, de a fejlesztőknek 0,50 eurós alaptechnológiai díjat kell majd fizetniük minden egyes alkalmazástelepítés után évente az 1 milliós letöltési szám felett. Az első egymillió telepítésért nem számol fel díjat a cég, átlépés után kezdődik a díjak halmozódása.

Ezt a lépést sok kritika érte, és az Apple láthatóan nem szeretne elállni tőle. Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyjogi ügyekért felelős biztosa szintén aggodalmát fejezte ki a Core Technology Fee mértéke miatt, szerinte az új díjstruktúráknak nem szabadna elrettentő hatással bírniuk a versenytársak alternatíváira való váltáshoz.

Az alkalmazásfejlesztők lehetőséget kapnak arra, hogy alternatív fizetési módokat kínáljanak, az Apple ezért nem számít fel jutalékot, de az Apple fizetési rendszerét használva 3 százalékot kell fizetni a tranzakciókból. Az új feltételek szerint az App Store-on keresztül terjesztett alkalmazások, amelyek alternatív fizetési rendszert választanak, 17 százalékos (az eddigi 30 százalék helyett) jutalékkal tartoznak majd az értékesített digitális áruk és szolgáltatások után.

A hét éppenséggel azzal indult március negyedikén, hogy az Európai Bizottság brutális, 1,8 milliárd eurós büntetést osztott ki az Apple-nek, mert a cég több mint egy évtizeden keresztül jogellenesen korlátozta a zeneistreaming-piac prominens helyi szereplőit - elsősorban nyilvánvalóan a Spotify-t - abban, hogy az iPhone-felhasználókat közvetlenül előfizetőkké konvertálják. Az ügy egészen 2019-ig nyúlik vissza és a sokat vitatott Apple-adót állítja a célkeresztbe, vagyis azt a gyakorlatot, amikor az Apple a saját platformjairól egyrészt nem engedi ki a fejlesztőket, másrészt a különböző pénzügyi tranzakciókért jutalékot szed. Ez az első, versenyjogi ügyben kiszabott bírság az Apple-lel szemben az Európai Unióban, melyet éppen azon a héten kapott a vállalat, amikortól kötelezően alkalmazni kell az EU digitális piacokért felelős új jogszabályában, a DMA-ban foglaltakat. 

Lehetővé válik továbbá a WebKittől eltérő böngészőmotorok használata, így megnyílik az út az alternatív böngészők előtt is, így a Chrome és a Firefox új verzió már Chromium, illetve Gecko alapokon kerülhetnek a készülékekre. Ezen felül az Apple megnyitja az iPhone-ok NFC-s hardverplatformját a külső fizetési szolgáltatók számára. Korábban csak az Apple Pay tudta teljes mértékben elérni az alapfunkciókat az iPhone-on, de az új API-k lehetővé teszik a banki és pénztárca-alkalmazások fejlesztői számára, hogy ők is hozzáférést kapjanak a technológiához. A felhasználók továbbá alapértelmezettként állíthatnak be más alkalmazáspiacot, vagy fizetési alkalmazást.

Az Apple több alkalommal is vitatta, hogy szolgáltatásai a DMA alá esnek, és sikeresen meggyőzte arról az EU-bizottságot, hogy az iMessage nem számít kapuőrnek, így nem lesznek kötelezőek a más üzenetküldő platformokkal való interoperabilitás követelményei.  Bár az iMessage rendkívül népszerű az Egyesült Államokban, Európában ritkábban használják, még az iPhone-felhasználók körében is a WhatsApp a legdominánsabb csevegőplatform. Mivel a digitális piacról szóló törvény az üzleti használatot, nem pedig az általános fogyasztókat helyezi előtérbe, az iMessage nem tűnik annyira fontos tényezőnek.

Ettől függetlenül az Apple november végén bejelentette, hogy beépíti az iOS operációs rendszerbe, pontosabban annak üzenetkezelő szoftverébe a Rich Communication Services (RCS) támogatást, melyet éveken keresztül próbáltak eleinte szép szóval, majd különböző kampányokkal rá venni arra, hogy támogassa az iparági összefogás révén létrejött technológiát. Ezzel a korábban kizárólag az iPhone-ok között küldött szöveges üzenetek extra funkciói (hosszabb szöveg, fájlok, multimédiás tartalmak csatolása, kézbesítési/olvasottsági státusz kijelzése stb.) az androidos készülékek tulajdonosaival folytatott csevegések során is elérhetők lesznek.

Az Apple a jövőben emellett felhasználóbarát módon segítené a költözést az iPhone-okról nem Apple márkájú készülékekre (vagyis androidos telefonokra). az Apple a jövőben felhasználóbarát módon segítené a költözést az iPhone-okról nem Apple márkájú készülékekre (vagyis androidos telefonokra). Ez a tervek szerint valamikor 2025 végére valósulhat majd meg.

Meta

A DMA által lefedett szolgáltatások közé tartozik a Facebook Marketplace, a Facebook, az Instagram, a WhatsApp, a Messenger és a Meta Ads. A hirdetési üzletág a Meta aranytojást tojó tyúkja, de a szabályozói aggodalmak eloszlatása érdekében a közösségi óriás tavaly bejelentette a Facebook és az Instagram reklámmentes verzióját - a magas, havi 9,99 eurós díjat azonban többen is kritizálják, köztük az Európai Fogyasztói Szervezet (BEUC), amely pert is indított azzal a váddal, hogy a felhasználóknak nincs valós választásai lehetőségük.

Januárban a Meta a Google példáját követve új adatvédelmi beállításokat jelentett be, és több kontrollt ad a felhasználók kezébe ahhoz, hogy korlátozni tudják a szolgáltatásai összekapcsoltságát, beleértve a Facebook, a Messenger és az Instagram platformokat. az európai felhasználók a Meta szolgáltatásait úgy használhatják, hogy azok a későbbiekben nem osztanak meg információkat egymással, hanem különálló szolgáltatásokként viselkednek. Akik korábban összekapcsolták például az Instagram- és Facebook-fiókjukat, a Fiókközponton keresztül rendelkezhetnek róla, hogy a fiókokat külön kezelje a Meta, vagy hogy a Facebook-fiókjuk le legyen választva a Messengerről.

Sok felhasználó számára a legizgalmasabbnak tűnő változás lehet, hogy a WhatsAppnek és a Messengernek - a jogszabályban foglaltaknak megfelelően - biztosítaniuk kell, hogy felhasználóit más platformokról küldött üzenetekkel is el lehessen érni és vice versa. A platformszintű átjárhatóság eleinte a szöveges üzenetekre, a különböző multimédiás tartalmak küldésére (fotó, videó, hangfájl illetve adatfájl) korlátozódhat, később azonban a hang- és videohívásoknál is lehetővé kell majd tenni pl. egy Telegram-felhasználó számára, hogy a WhatsAppot használó ismerősével kapcsolatba lépjen anélkül, hogy az appot telepítenie kelljen. Ezzel együtt is a WhatsApp felületén határozottan elkülönülnek majd egymástól a külsős szolgáltatók felhasználóival folytatott beszélgetések, azok egy különálló inboxba érkeznek majd, mely a nyitóképernyő tetején látszik majd.

A keresztplatformos működésről legutóbb február elején osztott meg részleteket a sajtóval Dick Brouwer, a WhatsApp vezető fejlesztőmérnöke, már akkor is hangsúlyozva, hogy a platformok közti átjárhatóság egyik kulcseleme a megfelelő titkosítási protokoll használata lesz. A Meta blogposztjában olvasható háttérinformációk alapján a fájlküldéshez a kapcsolódó platformoknak a saját szervereiken kell majd hosztolniuk azokat az állományokat, melyeket felhasználóik a Messenger vagy WhatsApp klienst használó ismerőseiknek küldenek. A két kliens ezeket a Meta proxyszolgáltatásán keresztül fogja letölteni az eszközökre. Szintén kiderül a posztból, hogy a keresztplatformos működéshez a kapcsolódó platformok üzemeltetőinek szerződést kell kötniük a Meta-val, ezt követően azonban legfeljebb három hónapon belül össze kell kapcsolni a rendszereket. 

Mindez azt feltételezi, hogy legkorábban a nyáron jelenhetnek meg az első keresztplatformos partnerek a Meta szolgáltatásaiban, a cég ugyanakkor már most jelezte, hogy a háromhónapos határidő bizonyos esetekben technikai okok miatt kitolódhat majd.

Amazon

A domináns piacteréről híres Amazon eddig változásokat jelentett be hirdetéseinek kezelésében, valamint a hirdetések feletti ellenőrzésben. A cég elkezdte az uniós felhasználók beleegyezését kérni ahhoz, hogy személyre szabott hirdetésekhez gyűjtsék adataikat. A feltételek elfogadása vagy megtagadása nagyban befolyásolja az Amazon azon képességét, hogy minél több információt gyűjtsön szolgáltatásain belül, beleértve az Amazon Prime Video-t, az IMDb-t és a Twitch-et, Kindle e-olvasóit és alkalmazásboltjait, ami megnehezítheti számára a személyre szabott hirdetések értékesítését és közzétételét az EU-ban élő felhasználók számára.

Az EU-ban kiszolgált hirdetők a későbbiekben részletesebb jelentéseket kaphatnak a kampányaikról. Az Amazon viszont egyelőre nem részletezte túlságosan, hogy milyen módosításokat eszközöl annak biztosítására, hogy elősegítse a fair piaci versenyt, amire a DMA törekszik. A szabályok elméletileg azt jelenthetik, hogy a vállalat nem részesítheti előnyben saját márkáit a keresési eredményekben, és nem másolhatja le a harmadik féltől származó termékeket, amelyekkel korábban már megvádolták.

Az Amazon régóta trösztellenes vizsgálatok kedvelt tárgya az EU-ban: a szabályozók azzal vádolták korábban, hogy visszaélt az eladói adatokkal saját előnyére. A vállalat 2022-ben tett ígéretet arra, hogy felhagy a nem nyilvános adatok felhasználásával, valamint megkönnyíti, hogy több eladó jelenjen meg a „Kiemelt ajánlat” mezőben (korábbi nevén „Vásárlási doboz”), jól látható elhelyezésssel.

Microsoft

A Microsoft részéről a Windows operációs rendszer is a DMA szabályozása alá esik, ami hatással lesz arra, hogy a vállalat mennyire népszerűsítheti saját alkalmazásait és szolgáltatásait, és miként teszi egyértelmű a felhasználók számára az alternatív lehetőségeket.

Január végén zárult le az Európai Bizottság több hónapon át tartó vizsgálata, mely azt próbálta feltérképezni, hogy a Microsoft három terméke, az Edge böngésző, a Bing kereső és a Microsoft Avertising online hirdetési szolgáltatás elég domináns-e ahhoz, hogy a DMA alapján digitális kapuőrként kezeljék. A bizottság végül arra jutott, hogy nem szükséges szigorúbb elvek mentén szabályozni a Bing keresőnek és az Edge böngészőnek a működését.

A redmondiak azonban tágabb lehetőségeket adnak a választásra a Windowsban, letilthatóvá válik a beépített Bing internetes keresés, az Edge böngésző is könnyebben eltávolítható. Az európai felhasználók kérhetik a Bing-találatok elrejtését a Windows Keresésből. A külsős felek, például a Google hírcsatornákat adhatnak hozzá a Windows Widget táblához. Az előre telepített alkalmazások eltávolítását megkönnyítő DMA-szabályok részeként a Windows 11-felhasználók a Kamera, a Cortana és a Fotók alkalmazásokat is eltávolíthatják.

ByteDance

A kínai ByteDance óriáscég az egyetlen nem amerikai vállalat a kapuőrök listáján, egy rendkívül meghatározó szolgáltatással, a TikTok közösségi platformmal. A kínai cég a héten osztotta meg a megfeleléshez tervezett lépéseket: elérhetővé tesz egy új API-t, amely lehetővé teszi, hogy az európai felhasználók átvihessék adataikat más, a TikTokon regisztrált alkalmazásokba az eszköz használatához. A cég továbbfejlesztette az „Adatok letöltése” eszközt is, amely lehetővé teszi az egyes felhasználók számára, hogy exportálják és letöltsék bejegyzéseiket és egyéb információikat. Mindeközben a vállalat fellebbezésének elbírálása még folyamatban van a kapuőrként való kijelölés ellen, felfüggesztést viszont nem sikerült kapnia a végső döntésig.