A Meta költ legtöbbet a Brüsszel elleni lobbira
Értelemszerűen az új EU-s szabályozások is magukkal hozzák, hogy a technológiai szektor szereplői magasabb költségvetéssel számolnak éves szinten, ha lobbitevékenységről van szó, az elmúlt két évet nézve a Meta áll a lista tetején.
Évente több mint 113 millió eurót (kb. 43 milliárd forint) költenek a technológiai vállalatok az uniós döntéshozással kapcsolatos lobbizásra a Corporate Europe Organization (CEO) által készített tanulmány szerint. Ennél beszédesebb, hogy a techipar lobbitevékenysége 16,5 százalékkal nőtt az elmúlt néhány évben, 2021-ben még 97 millió eurós költést lehetett látni.
Számszerűsítve összesen 651 vállalat próbál hatással lenni a digitális gazdaságot érintő szabályozói problémákra, értelemszerűen a big tech cégek nyúlnak legmélyebben a zsebbe, élen a Metával. A közösségi óriás a lobbira szánt költségvetését a két évvel korábbi 5,75 millió euróról az idei évre már 8 millió euróra növelte. A második helyen az Apple áll, ami 3,5 millió euróról duplázott 7 millió eurós lobbibefektetésre, a negyedik helyen a Google 5,5 millió euróval, a hatodik Microsoft pedig 5 millió euróval.
Annak ellenére, hogy a lobbizásra költő cégek száma enyhén nőtt, a big tech dominanciája továbbra is fenn áll. A harmadik, illetve ötödik helyen a nem technológiai fókuszú Bayer illetve a Shell áll, így jól látható, hogy elsősorban a tech cégek a legaktívabbak. A lista első 10 legnagyobb vállalata (amelyek között szerepel az Amazon és a Qualcomm is) az ágazat teljes kiadásainak több mint egyharmadát teszik ki, elérve a 40 millió eurót. Ezzel szemben a cégek 75%-a 200 ezer eurónál kevesebbet, 25%-a pedig még 5000 eurónál is kevesebbet költ.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Nem meglepő mód az amerikai székhelyű cégek teszik ki a lobbitevékenység 20 százalékát, amit az európai országok (köztük az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország) követnek átlagosan 10 százalékkal. Eközben a kínai óriáscégek, például a TikTok és az Alibaba kevesebb mint 1%-ot tesznek ki.
A jelentést készítő szervezet szerint a big tech cégek oldaláról látható megnövekedett költés összefügg az unió közelmúltban életbelépő átfogó szabályozásaival, elsősorban a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) és a digitális piacokról szóló törvény (DMA) a felelős ezért, amik minden korábbinál szorosabban szabályozzák a nagy szolgáltatásokat üzemeltető technológiai óriásokat, beleértve a tartalmak moderálásával, a célzott reklámozással, a versenytorzító gyakorlatokkal kapcsolatos tevékenységet.
Mindeközben egyre közelebb az MI fejlesztésében és szabályozásában világszinten irányadónak számító uniós jogszabály, az AI Act, amely többek közt előírná, hogy a ChatGPT és más generatív MI-rendszerekkel szemben elvárás az átláthatóság: minden esetben fel kellene tüntetni, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia állította elő, segítséget kellene nyújtani az úgynevezett „deep fake” képeknek az igaziaktól való megkülönböztetésében, valamint megfelelő biztosítékokkal kellene elejét venni a jogellenes tartalomgenerálásnak. Részletes összefoglalást kellene például közzétenni a rendszerek betanításához használt, szerzői jogi védelem alatt álló adatokról.
Bár a big tech már egyértelműen elvesztette a DSA és a DMA elleni küzdelmet, még mindig van ideje egy-két milliót elkölteni az MI-törvény életbe lépéséig.