A Meta költ legtöbbet a Brüsszel elleni lobbira
Értelemszerűen az új EU-s szabályozások is magukkal hozzák, hogy a technológiai szektor szereplői magasabb költségvetéssel számolnak éves szinten, ha lobbitevékenységről van szó, az elmúlt két évet nézve a Meta áll a lista tetején.
Évente több mint 113 millió eurót (kb. 43 milliárd forint) költenek a technológiai vállalatok az uniós döntéshozással kapcsolatos lobbizásra a Corporate Europe Organization (CEO) által készített tanulmány szerint. Ennél beszédesebb, hogy a techipar lobbitevékenysége 16,5 százalékkal nőtt az elmúlt néhány évben, 2021-ben még 97 millió eurós költést lehetett látni.
Számszerűsítve összesen 651 vállalat próbál hatással lenni a digitális gazdaságot érintő szabályozói problémákra, értelemszerűen a big tech cégek nyúlnak legmélyebben a zsebbe, élen a Metával. A közösségi óriás a lobbira szánt költségvetését a két évvel korábbi 5,75 millió euróról az idei évre már 8 millió euróra növelte. A második helyen az Apple áll, ami 3,5 millió euróról duplázott 7 millió eurós lobbibefektetésre, a negyedik helyen a Google 5,5 millió euróval, a hatodik Microsoft pedig 5 millió euróval.
Annak ellenére, hogy a lobbizásra költő cégek száma enyhén nőtt, a big tech dominanciája továbbra is fenn áll. A harmadik, illetve ötödik helyen a nem technológiai fókuszú Bayer illetve a Shell áll, így jól látható, hogy elsősorban a tech cégek a legaktívabbak. A lista első 10 legnagyobb vállalata (amelyek között szerepel az Amazon és a Qualcomm is) az ágazat teljes kiadásainak több mint egyharmadát teszik ki, elérve a 40 millió eurót. Ezzel szemben a cégek 75%-a 200 ezer eurónál kevesebbet, 25%-a pedig még 5000 eurónál is kevesebbet költ.
A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.
Nem meglepő mód az amerikai székhelyű cégek teszik ki a lobbitevékenység 20 százalékát, amit az európai országok (köztük az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország) követnek átlagosan 10 százalékkal. Eközben a kínai óriáscégek, például a TikTok és az Alibaba kevesebb mint 1%-ot tesznek ki.
A jelentést készítő szervezet szerint a big tech cégek oldaláról látható megnövekedett költés összefügg az unió közelmúltban életbelépő átfogó szabályozásaival, elsősorban a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) és a digitális piacokról szóló törvény (DMA) a felelős ezért, amik minden korábbinál szorosabban szabályozzák a nagy szolgáltatásokat üzemeltető technológiai óriásokat, beleértve a tartalmak moderálásával, a célzott reklámozással, a versenytorzító gyakorlatokkal kapcsolatos tevékenységet.
Mindeközben egyre közelebb az MI fejlesztésében és szabályozásában világszinten irányadónak számító uniós jogszabály, az AI Act, amely többek közt előírná, hogy a ChatGPT és más generatív MI-rendszerekkel szemben elvárás az átláthatóság: minden esetben fel kellene tüntetni, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia állította elő, segítséget kellene nyújtani az úgynevezett „deep fake” képeknek az igaziaktól való megkülönböztetésében, valamint megfelelő biztosítékokkal kellene elejét venni a jogellenes tartalomgenerálásnak. Részletes összefoglalást kellene például közzétenni a rendszerek betanításához használt, szerzői jogi védelem alatt álló adatokról.
Bár a big tech már egyértelműen elvesztette a DSA és a DMA elleni küzdelmet, még mindig van ideje egy-két milliót elkölteni az MI-törvény életbe lépéséig.