Hatályba lépett a DSA, a digitális szolgáltatók réme
Múlt héten hatályba lépett az Európai Unióban működő digitális szolgáltatások működését alapjaiban befolyásoló új jogszabály, mely biztonságosabbá, átláthatóbbá és nem utolsó sorban elszámoltathatóbbá tenné a szektor szereplőit, illetve az általuk nyújtott szolgáltatásokat.
Múlt szerdán hatályba lépett az Európai Unió korszakalkotónak tekintett, digitális szolgáltatások működéséről szóló jogszabálya, a Digital Services Act (DSA), ezzel újabb fontos határidőket kijelölve a szektor legnagyobb szereplői és a tagállamok számára. A DSA hatályba lépésével egy sor új biztosíték és fék kerül a rendszerbe, melyek elsősorban fogyasztójogi aspektusból fontosak, míg a párhuzamosan készült Digital Markets Act (DMA) elsősorban versenyjogi megkötéseket és előírásokat alkalmaz.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály új, átfogó szabályokat vezet be az online közvetítő szolgáltatások tekintetében arra vonatkozóan, hogy miképpen kell szolgáltatásaikat és eljárásaikat kialakítaniuk. Az új szabályok új kötelezettségeket foglalnak magukban a jogellenes online tartalmak és termékek terjedésének korlátozása, a kiskorúak védelmének erősítése, valamint a felhasználók számára több választási lehetőség és alaposabb tájékoztatás biztosítása érdekében. A különböző online szereplők kötelezettségei a digitális ökoszisztémában betöltött szerepüknek, méretüknek és hatásuknak megfelelően került kialakításra; ezek összefoglalása itt érhető el.
Minden online közvetítőnek a szigorúbb elszámoltathatóság és felügyelet biztosítása érdekében számos új átláthatósági kötelezettségnek kell eleget tennie, például a jogellenes tartalmakra vonatkozó új bejelentési mechanizmus bevezetésével.
A 45 milliónál több felhasználóval rendelkező platformokra speciális szabályrendszer vonatkozik: az ilyen online óriásplatformoknak vagy nagyon népszerű online keresőprogramoknak további kötelezettségeket kell teljesíteniük; ezek közé tartozik az általuk nyújtott szolgáltatások használata során felmerülő online veszélyekkel – például a jogellenes áruk vagy tartalmak, illetve a dezinformáció terjedésével – kapcsolatos kockázatok átfogó éves értékelése.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket kell bevezetni, és ezeket a szolgáltatásokat, illetve a kockázatcsökkentő intézkedéseket független ellenőrzésnek kell alávetni.
A kisebb platformok és induló vállalkozások számára segítséget jelent majd, hogy kevesebb kötelezettségnek kell eleget tenniük, különleges mentességet kapnak bizonyos szabályok alól, és ami a legfontosabb, egyértelműbb jogi helyzetben és nagyobb jogbiztonságban működhetnek majd az Unió egységes piacán.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A fentieken túl az új jogszabály a digitális térben is igyekszik hatékonyabban védeni az uniós állampolgárok alapvető emberi jogait, különösen a szólásszabadságot azáltal, hogy korlátozza az önkéntes tartalommoderációs döntéseket. Az online platformok felhasználóinak mostantól több eszköz is a rendelkezésére áll, hogy megtámadják a tartalommoderálási döntéseket, ideértve azt az esetet is, amikor ezek a döntések a platformok szerződési feltételein alapulnak.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály korábban nem látott mértékű nyilvános felügyeletet biztosít az online platformok felett az Unió egész területén, nemzeti és uniós szinten egyaránt. A Bizottság közvetlen felügyeleti hatáskörrel rendelkezik az EU népességének egyenként több mint 10%-át, közel 45 millió embert elérő online óriásplatformokat és a nagyon népszerű online keresőprogramokat üzemeltető társaságok felett. Ezenkívül minden tagállamnak ki kell jelölnie egy digitális szolgáltatási koordinátort, aki felügyeli a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálya alá tartozó egyéb szervezeteket, valamint a nem rendszerszintű kérdésekben az online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőprogramokat. A nemzeti koordinátorok és az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatások Európai Testületén keresztül fognak együttműködni. Uniós szintű együttműködési mechanizmust hoznak létre a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság között.
A jogszabály hatályba lépését követően az online platformoknak most három hónapjuk van, hogy közöljék a Bizottsággal az aktív felhasználók számát, mely alapján a szervezet kiértékeli, hogy a jogszabály milyen passzusai vonatkozhatnak az adott szolgáltatóra. A jelentős befolyással bíró szervezetként azonosított online platformoknak az azonosítást követően négy hónapjuk lesz arra, hogy megfeleljenek a törvényben foglalt kötelezettségeknek, a tagállamoknak pedig 2024. február 17-ig kell felhatalmazniuk digitális szolgáltatási koordinátoraikat. A jogszabály ugyanezen a napon általánosan és kötelező érvénnyel alkalmazandóvá válik az Európai Unió tagállamainak mindegyikében.