Jogi csaták ellen ígér védelmet a Microsoft a Copilot-ügyfeleknek

Teljes gőzzel robog tovább a Microsoft a generatív MI (GAI) útján, miután bejelentette a Copilot szolgáltatás beépülését a Microsoft 365 termékekbe (Word, Excel, PowerPoint), és még a Windows operációs rendszerbe is. Az új lehetőségekkel egyben újabb problémák és kérdések merülnek fel az ügyfelekben, ezek közül egy égetően fontos eshetőséget próbál most orvosolni a redmondi óriás, mégpedig a potenciális jogi és szabályozási nehézségekkel kapcsolatban.

Brad Smith elnök bejelentette a Copilot Copyright Commitment kezdeményezést, amivel a cég lényegében átvállalja a szerzői jogi kötelezettségvállalást kereskedelmi ügyfeleitől, hogy védettséget biztosítson a Copilot szolgáltatások használata során felmerülő jogi követelésekkel szemben. Ez egy ígéret arra, hogy a vállalat megvédi ügyfeleit, és kifizeti az ilyen jellegű perekből eredő károk vagy egyezségek költségeit, de csak akkor, ha a felperesek "használták a termékekbe épített védőkorlátokat és tartalomszűrőket", és csak akkor, ha a cég eszközeinek fizetős verzióit használják.

Fontos megjegyezni, hogy a bejelentés csak a kereskedelmi ügyfelekre terjed ki, beleértve a GitHub Copilot, Bing Chat Enterprise, Microsoft 365 Copilot és más fizetős Copilot megoldásokat, amiket többek közt olyan eszközökben használhatnak az ügyfelek, mint a Power BI, Viva Sales, Dynamics 365. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki egyéni felhasználóként, és nem kereskedelmi ügyfélként szerzői jogokat sértő tartalmat hoz létre az ingyenes Bing Chatben, vagy GitHubon, továbbra is maga viseli a következményeket.

A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.

A szöveget, kódot, képeket és hangot generáló MI-eszközök elterjedtsége felélénkítette a szerzői jogokról és tulajdonjogról szóló vitát, mivel a szolgáltatásokat fejlesztő cégek különböző, nyíltan elérhető adatforrásokon képezik ki a generatív modelleket. Ez magával hozza, hogy könyvek, műalkotások, korábban megírt kódok, fotók kerülnek a neurális hálózatba, ami különösen a kreatív iparágakban dolgozók számára aggasztó. A közelmúltban ennek kapcsán indultak már perek az OpenAI, a Google és a Midjourney és a Stability AI ellen, amiért állítólag a szerzők hozzájárulása nélkül tettek szert haszonra szellemi munkájukból, egyelőre ez a terület szürkezónának számít.

A másik oldalon is látszódnak már fejlemények: az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala (USCO) eddig arra jutott, hogy a mesterséges intelligencia segítségével generált műalkotásokat nem illeti szerzői jog. Egy amerikai kerületi bíró, Beryl A. Howell szerint az emberiség olyan korszakba jutott, amikor a szerzői jog határait feszegetik a generatív MI-eszközök, és kérdések sora merül fel azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékű emberi hozzájárulás szükséges az oltalom megadásához. Egyelőre nem egyértelmű, hogyan viszonyulhat a jövőben a szerzői jogi törvény a generatív MI által előállított műalkotásokra, de a bírósági ügyek sora már szépen bővül: Sarah Silverman és két másik szerző az év elején indított pert az OpenAI és a Meta ellen a gépi modelljeik adatkaparási gyakorlatai miatt. Szintén közelmúltbeli esemény, hogy Matthew Butterick programozó azzal a váddal indított pert, hogy a Microsoft, a GitHub és az OpenAI adatgyűjtése szoftverkalózkodásnak tekinthető.

Februárban az USCO már kimondta, hogy a Midjourney képgenerátorral készült illusztrációkat nem lehet szerzői jogvédelem alá vonni, miután Kris Kashtanova kérelmet nyújtott be a  „Zarya of the Dawn” című képregénye levédéséhez, aminek illusztrációit az elmúlt hónapokban népszerűvé vált generatív MI-eszközzel készítette el. A végső döntés alapján ugyan Kashtanova a mű szövegének szerzője, valamint ő felelt a mű írott és vizuális elemeinek elrendezéséért, de a képek nem "ember által előállított szellemi termékek".