A bíróság szerint nem jár szerzői jogvédelem az MI-művészetnek
Sorra gyűlnek a generatív MI-vel kapcsolatos ügyek a szerzői jogvédelem kapcsán, eddig egyelőre úgy tűnik, nem illeti oltalom a generált tartalmakat.
Egy amerikai kerületi bíró, Beryl A. Howell úgy határozott, hogy a mesterséges intelligencia segítségével generált műalkotásokat nem illeti meg a szerzői jog, a szövetségi bíróság így az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala (USCO) mellé állt. Ezzel ez az első olyan bírósági döntés az országban, ami határt szab a mesterséges intelligencia által generált műalkotások jogi védelmére vonatkozóan.
Az ügy apropója, hogy a hivatal korábban megtagadta Stephen Thaler informatikus szerzői jogát egy MI által generált képre, ami az általa fejlesztett Creativity Machine nevű algoritmussal készült. Thaler szeretett volna lenni a mű tulajdonosa, de a hivatal elutasította a kérelmét. A tavalyi végleges megtagadás után Thaler ezért beperelte a hivatalt, azt állítva, hogy a döntés önkényes és nem felel meg a törvényeknek, ám Howell bíró nem értett egyet a kijelentéssel. A bírói indoklás szerint korábban soha nem illette szerzői jogvédelem azokat a műveket, amelyek nem „emberi kéz alkotta munkák”, az emberi hozzájárulás alapvető feltételnek számít az oltalom megadásához. Thaler fellebezést tervez a döntés ellen.
Howell véleménye szerint az emberiség olyan korszakba jutott, amikor a szerzői jog határait feszegetik a generatív MI-eszközök, és kérdések sora merül fel azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékű emberi hozzájárulás szükséges az oltalom megadásához.
Miért kritikus a Patch & Asset Management a kibervédelemben? (x) Az adatszivárgások jelentős része megakadályozható lenne, ha a szervezetek időben telepítenék a szoftverfrissítéseket.
Egyelőre nem egyértelmű, hogyan viszonyulhat a jövőben a szerzői jogi törvény a generatív MI által előállított műalkotásokra, de a bírósági ügyek sora már szépen bővül: Sarah Silverman és két másik szerző az év elején indított pert az OpenAI és a Meta ellen a gépi modelljeik adatkaparási gyakorlatai miatt. Szintén közelmúltbeli esemény, hogy Matthew Butterick programozó azzal a váddal indított pert, hogy a Microsoft, a GitHub és az OpenAI adatgyűjtése szoftverkalózkodásnak tekinthető.
Februárban az USCO már kimondta, hogy a Midjourney képgenerátorral készült illusztrációkat nem lehet szerzői jogvédelem alá vonni, miután Kris Kashtanova kérelmet nyújtott be a „Zarya of the Dawn” című képregénye levédéséhez, aminek illusztrációit az elmúlt hónapokban népszerűvé vált generatív MI-eszközzel készítette el. A végső döntés alapján ugyan Kashtanova a mű szövegének szerzője, valamint ő felelt a mű írott és vizuális elemeinek elrendezéséért, de a képek nem "ember által előállított szellemi termékek".
A hivatal azt az állítást is elutasítja, hogy az egyes képeken végrehajtott szerkesztések feljogosítanák a szerzőt, mivel a változtatások nem túl jelentősek, és észrevehetetlenek abból a szempontból, hogy a szerzői jogok védelméhez szükséges kreativitásként lehessen értelmezni. Ez volt az első olyan hivatali eljárás, aminek kapcsán középpontba került az MI által készített képek szerzői jogi kérdése.