Pénzt követelnek az európai telkók az amerikai techcégektől
Egyre feszültebbé válik az európai távközlési szektor és egyes, elsősorban tartalomszolgáltatásban és közösségi médiában utazó amerikai technológiai multik viszonya, legalábbis erre utal az a nyilatkozat, melyet a két legnagyobb európai távközlési óriáson, a Deutsche Telekomon és a Vodafone csoporton kívül tizenegy további távközlési csoportosulás vezetői írtak alá.
Az elmúlt pár évben - de különösen a pandémia megjelenését követően - nem alakul jól a távközlési ipar és a netes tartalomszolgáltatók viszonya - a Netflixhez, a Alphabethez és a Metához hasonló cégek az internetes adatforgalom tetemes és egyre növekvő részét adják, ám az ezzel óhatatlanul együtt járó infrastruktúra-fejlesztéséhez nem járulnak semmilyen szinten hozzá. Legalábbis ezt kifogásolja most Európa legnagyobb távközlési multija, a Deutsche Telekom és a legnagyobb európai mobilszolgáltató, a Vodafone csoport mellett tizenegy régiós távközlési cég.
FENNTARTHATATLAN FEJLŐDÉS
A cégek vezetői által aláírt, a Reuters által megszerzett közös nyilatkozat a jelenlegi helyzet hosszú távon tarthatatlanná válhat, ha a nagy technológiai multik nem látják be, hogy az infrastruktúra fejlesztésének - legyen szó 5G-s mobilnetről vagy optikai hálózatfejlesztésről - komoly ára van, melyet a távközlési iparág szereplői pusztán az előfizetőktől származó bevételből nem tudnak fedezni.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
A közös iparági nyilatkozat szerint a távközlési szektor jelenlegi beruházásigényét jól jelzi, hogy a cégeknek csak Európában tavaly 52,5 milliárd eurót kellett költeniük a hálózatokkal kapcsolatos beruházásokra és karbantartási munkálatokra, ám ennek a haszna a telkók szerint jelentős részbe nem náluk, hanem a hálózatot használó tartalomszolgáltatóknál realizálódik.
A krízist ráadásul a telkók szerint az európai szakpolitikai irányvonal is mélyíti azzal, hogy a spektrumértékesítési eljárásokon fejőstehénként tekintenek a jelentkezőkre. Ez - állítják az aláírók - nem csak a legnagyobb iparági szereplők számára komoly érvágás, hanem gyakorlatilag ellehetetleníti, hogy új belépők jelenjenek meg a piacon (jóllehet ez a legnagyobb európai távközlési multiknak egyébként sem érdeke).
A távközlési infrastruktúrák szerepe a világjárvány globális kitörésekor hirtelen felérékelődött, hiszen az otthoni munkavégzés és a távoktatás nélkülözhetetlen kellékévé vált az internetkapcsolat, illetve az otthon ülő tömegek lényegesen nagyobb étvággyal vetették rá magukat az online tartalmakra. Az ezzel járó hirtelen terhelésnövekedésre válaszul a Netflix a tavalyi év első felében úgy reagált, hogy ideiglenesen átkonfigurálta szervereit annak érdekében, hogy a streamek kisebb terhelést jelentsenek a hálózatra.
NYERD MEG AZ ÉLETED!
Az adatéhség azonban a lazítások után sem csökkent számottevően, ahogy arra Timotheus Höttges, a Deutsche Telekom vezérigazgatója is utalt legutóbbi, magyarországi látogatásán, illetve a miniszterelnöki találkozó során. A DT vezére akkor nem nevezett nevén egyetlen tartalomszolgáltatót sem, ahogy a mostani közös nyilatkozatban sem szerepel kiemelten egyetlen cég sem, ám nyilvánvaló, hogy a hálózatok kapacitását leginkább a nagy felbontású unicast videostreaming emészti fel.
Mindez különösen problémás lehet a csúcsidőszakokban, ami egy online videostreaming-szolgáltatás esetén tipikusan egy népszerűbb sorozatpremierhez köthető - jó példa volt erre, amikor legutóbb a Netflix koreai sikersorozatát, a Squid Game-et streamelték több mint százmillióan a premier hetében.
Többek közt a Squid Game elsöprő sikere adta az apropót a sorozat anyaországában, Dél-Koreában a legnagyobb helyi távközlési vállalatnak, az SK Broadbandnek arra, hogy beperelje a Netflixet, amiért semmit nem tesz hozzá az általa használt infrastruktúra fejlesztéséhez.
A Netflix a hálózatok tehermentesítésének legfőbb lehetőségét egyelőre a streaming szerverek számának növelésében látja - a cégnek jelenleg mintegy 17 ezer ilyen szervere üzemel a világ 158 országában. Ezeket vagy a legnagyobb internetes csomópontokon, vagy akár a távközlési szolgáltató saját szervertermében helyezik el, számukat pedig a forgalomtól függően optimalizálják.