Szerző: Koi Tamás

2020. május 25. 14:30

Felértékelődhet a bizalom a távközlési szektorban

Át kell értékelniük egyes szektoroknak a távközlési partnerekkel, szolgáltatókkal való együttműködést a jövőben annak érdekében, hogy kellőképpen felkészültek legyenek a telekommunikációs hálózatokon keresztül elkövetett kibertámadásokkal szemben.

Teljesen új típusú megközelítést igényelnek majd a (kiber)biztonság terén a jövő telekommunikációs hálózatai a jövőben megjelenő új típusú üzleti felhasználások révén, melyeknek leginkább az 5G-s hálózatok elterjedése ad majd táptalajt - vélik az Ericssonnál, melynek május közepén tartott, a kiberbiztonsági kihívásokról szóló webinarján a HWSW is részt vett.  Bár az 5G-s hálózatok bevezetése során ma még többnyire azok fogyasztói aspektusairól hallani, nyilvánvaló, hogy az ezeken a hálózatokon keresztül végzett kibertámadások elkövetői nem az 5G-s telefonokon tárolt névjegyzékekre vagy privát fotókra lesznek kíváncsiak.

FELBECSÜLHETETLEN KÁROK

A hazánkban a rendszerváltással egy időben megjelenő svéd multi az elmúlt évtizedekben globálisan több száz operátornak szállított 2G-s, 3G-s, 4G-s vagy éppen most 5G-s hálózati infrastruktúra-elemeket, ám míg a 3G és a 4G alapvetően csak a mobil szélessávú hálózatok elterjedésének szolgált alapul, addig az 5G a várakozok szerint olyan hálózati infrastruktúra lesz, mely a társadalom minden rétegét érintő új termékek és szolgáltatások előtt nyitja meg az utat - szögezik le a cégnél.

Ilyen, mára unalomig ismételt területek lehetnek az E-egészségügy, az intelligens energiahálózatok, a jövő üzemei, a média- és szórakoztatóipar vagy éppen a mobilitás, ami jelen esetben a helyváltoztatáshoz használt járművek automatizációját takarja. Bár azt a svéd vállalatnál is belátják, hogy Európa mellett az 5G-s hálózatok kiépítése terén kissé elhúzott Ázsia és Észak-Amerika, az 5G-s kereskedelmi szolgáltatások bevezetése eddig egymilliárd eurós összberuházás által valósulhatott meg, részben eu-s finanszírozásból. 

ericsson_core

Ott leszel?

Janklovics Péter stand-upol a SYSADMINDAY-en!

Ott leszel? Janklovics Péter stand-upol a SYSADMINDAY-en!

Ijesztő párhuzam ezzel a kibertámadások által okozott károk mértéke: A PwC által az Európai Bizottság számára készített tanulmány szerint 2018-ra  kereskedelmi titkot megszerzésére irányuló internetes lopások által okozott károkat 60 milliárd euróra becsülték és mintegy 290 ezer munkahely megszűnését prognosztizálták, 2025-ig pedig 1 millió munkahely szűnhet meg a kiberbűnőzés okozta károk miatt. Továbbá a tanulmány arra is rámutat, hogy Európa nem csak kevesebbet költ a kiberbiztonságra, hanem a világ átlaghoz képest háromszor lassabban reagál a kibertámadásokra.

Míg ezeket a támadásokat eddig jellemzően a célpontoknál üzemelő informatikai rendszerek feltörésével valósították meg, és a távközlési infrastruktúra csak transzfer szerepet játszott mindebben, addig a jövő távközlési hálózatai maguk is célpontokká válhatnak majd, ezzel utat nyitva a kiberbűnözők számára az üzleti és nemzetbiztonsági titkok megszerzése, vagy akár a kiterjedt szabotázsakciók előtt. A jelenséggel szembeni fellépést ma már nem csak a híresen paranoid Egyesült Államok szorgalmazza, hanem az Európai Uniós is belátta, hogy bizonyos megelőző lépésekkel legalább törekedni kell a kockázatok csökkentésére.

ESZKÖZÖK JÓ KEZEKBEN

Ilyen megelőző lépés a Bizottság által előterjesztett, kockázatértékelési tanulmánnyal alátámasztott toolbox, mely már konkrét, jóllehet nem kötelező érvényű javaslatokat (többek közt a szabályozási környezet aktualizálása, diverzifikáció a beszállítókkal kapcsolatban, az operátorok védvonalainak megerősítése illetve kiemelt kockázati besorolású beszállítók azonosítása) tesz a tagországok számára a kockázat minimalizálására. 

Az EU-s eszköztár alapvetően jó ügyet szolgáló szakmai érvrendszerét ugyanakkor számos esetben gazdaságpolitikai érdekellentétek ássák alá. Az amerikai protekcionizmus látszólag az európai hálózatieszköz-beszállítók malmára hajthatja a vizet, de Kína éppúgy védi saját piacait még úgy is, ha történetesen nyerhet európai technológiai beszállító egy kínai mobilszolgáltató tenderén (a nem kínai beszállítók mozgástere rendkívül szűk, ahogy azt egy nemrég lezajlott állami tender eredménye is jelzi). 

Az új generációs hálózatok kiépítése, illetve a tenderek végeredménye kapcsán talán a legfontosabb kérdés, hogy lehet-e majd a jövőben biztonságos és kevésbé biztonságos mobilszolgáltatókról beszélni annak függvényében, hogy az adott operátor melyik beszállító mellett tört pálcát.

PRIVÁT HÁLÓZAT A BIZTONSÁGOS HÁLÓZAT?

A ma már elérhető technológiával szerencsére minden további nélkül megoldható, hogy egy mobilszolgáltató egy nagyobb partner részére olyan privát hálózatot építsen, melynek elemeit a megrendelő határozhatja meg. Míg korábban ez a szerep nagyjából annyiban merült ki, hogy egy cég, vagy állami szerv kiválaszthatta, hogy milyen típusú készülékeket vásárol a dolgozóinak, addig az 5G-nél elméletileg arra is megvan a lehetőség, hogy a szervezet kommunikációs igényeit egy adott beszállító eszközeivel, kvázi elkülönítve menedzseljék a hálózat többi részétől.

Jó példa erre és a bizalomra épülő együttműködésre a német Telefonica-leánynál ügyfél Mercedes-Benz által megrendelt privát hálózat, melyet az Ericsson építhet fel, függetlenül attól, hogy a spanyol távközlési multi helyi érdekeltségénél más cég építi az országos hálózatot. Bizonyos szinten tovább fokozhatja a biztonságot, ha az egész infrastruktúrából úgy ahogy van kihagyják a mobilszolgáltatót, és egy cég saját maga által szerzett frekvencián üzemeltet privát hálózatot, ahogy erre egyébként Németországban a szabályozó hatóság lehetőséget is adott. Az Ericssonnál ugyanakkor ezt a megközelítést nem feltétlenül preferálják, a cipész maradjon a kaptafánál elv alapján.

Ilyen, saját frekvencián üzemelő privát hálózatok kiépítésére hazánkban valószínűleg amúgy nem fog sor kerülni, már csak az országban működő (nagy)ipari szereplők méretéből fakadóan sem. Az 5G-s éra elején az erőviszonyok azonban lassan kezdenek kialakulni, ahogy egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy a két jelenlegi 5G-s szolgáltató, a Vodafone Magyarország és a Magyar Telekom megmarad eddigi beszállítóinál (előbbi a Huawei-t, utóbbi az Ericssont választotta az 5G-s kereskedelmi hálózat partneréül). A kakukktojás az eddig a ZTE-vel együtt dolgozó. negyedrészt állami tulajdonban lévő Telenor lehet, mely információink szerint a PPF csoport döntésétől függően, csoportszinten választhat beszállítót, így a kínaiak pozíciója egyáltalán nincs kőbe vésve.

a címlapról

last minute bug

29

Döcögősen rajtol a Firefox 78

2020. július 3. 10:05

A Mozillának az utolsó utáni pillanatban kiszúrt bugok miatt kellett félbeszakítania a frissítés kiadását.