A Netflix megöli a tévésztárt? - Telekom TV bemutató

A Magyar Telekom az ország legnagyobb tévészolgáltatójaként 2006-ban még saját magához mérten is nagy fába vágta a fejszéjét, amikor bevezette az IP-alapú lineáris műsorterjesztést, vagyis az IPTV-t, már akkor kifejezetten azzal a szándékkal, hogy a lineáris tévézést különféle értéknövelő funkciókkal (timeshift, műsorfelvétel, tVOD, sVOD stb.) bővítse.

AZ ORBITRON ÉS A MEGAHARCOSOK

Az eleinte még kizárólag xDSL infrastruktúrára optimalizált platform az idők során számos alkalommal kapott kisebb-nagyobb tuningot, ám mostanra végképp megpecsételte a sorsát az IT-világ legnagyobb, hárombetűs mumusa, az EOL (End of Life), vagyis a platformot alkotó komponensek - leginkább a felhasználóknál lévő beltéri egységek - ma már nem, vagy csak rendkívül költségesen karbantarthatók.

Mindez vonatkozik a szoftverre és a hardverre egyaránt, a Telekom első generációs beltéri egységein futó Windows CE és a felhasználói interfészt is részben magába foglaló tartalomkezelő rendszer (Mediaroom) támogatásának rövidesen annyi, a régi beltéri egységek célprocesszorai pedig behatárolják a felhasználási lehetőségeket. Arról nem is beszélve, hogy a pandémia miatt kialakult globális félvezetőhiánynak köszönhetően mostanra gyakorlatilag beszerezhetetlenné váltak. 

A Telekom tehát mostanra lépéskényszerbe került, és adta magát, hogy egy kósza eltévelyedés (melyet a zavarba ejtően hasonló nevű Telekom TV GO 2014-es megjelenése jelentett) visszatérjen a Mediaroomot is fejlesztő csapathoz, mely azóta MediaKind néven kivált az Ericssonból. Az általuk fejlesztett MediaFirst nevű tartalomkezelő rendszer már eredendően egy robusztus, multiplatform-alapú megoldás, melynek célja, hogy lehetőség szerint minden képernyőn ugyanazt a felhasználói élményt és tartalmat biztosítsa - a lineáris tévéadások mellett lekérhető és előfizetéses tartalmakat, applikációkat. És persze legyen benne kellő rugalmasság olyan, ma még nem is létező funkciók vagy képességek beillesztésére, mely meghatározó trenddé válhat a jövőben. Ezzel a szolgáltató valamelyest ellensúlyozhatja a hazánkban egyelőre nemigen létező cord cutting jelenséget, illetve hosszú távon is bebiztosíthatja első számú kapuőr-szerepét a nagy képernyőkön.

POWERED BY ANDROID

Hogy egy ilyen rendszer bevezetése mennyire nem triviális feladat egy már működő infrastruktúrán, azt jól jelzi, hogy a MediaFirst-alapú IPTV tesztelése több mint három éve kezdődött a Telekomnál, és a szolgáltató csak óvatoskodva, eleinte szűkebb kört bevonva indult el a platformmal először kis képernyőkön, tavaly tavasszal. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy az új szolgáltatáshoz előbb-utóbb új beltéri egységek is érkeznek majd, ez végül most történt meg - szintén több hónapos zárt tesztet követően.

A Telekom SmartBoxnak nevezett új generációs beltéri egységgel a szolgáltató a legkézenfekvőbb megoldás felé nyúlt, keresett egy Android TV-alapú beltéri egységekben utazó partnert, aki kellően nagy múlttal és biztos háttérrel rendelkezik, illetve képes az operátori igényeket is megfelelően kiszolgálni. A SmartBoxot így egy fogyasztói berkekben kevésbé ismert kínai cég, az SDMC gyártja, melynek DV8519B típusú beltéri egységét telekomosították.

Hogy az első, előző generációs IPTV-s boxok megjelenése óta mennyit fejlődött a technológia, azt mi sem szemlélteti jobban, mint hogy a SmartBox kisebb és könnyebb, mint az első Cisco/Kiss set-top boxokba épített, felvételek tárolására szolgáló 3,5"-es merevlemez. Bár később az újabb beltéri egységekbe már 2,5"-es merevelemezeket építettek, a legutóbbi fejlesztésű IPTV vevőegység még mindig jó háromszor-négyszer akkora, mint a SmartBox.

A kis négyzetalakú egység áramfelvétele is jelentősen csökkent (a tápegység maximum 10W-ot képes leadni, de gyaníthatóan ennek nem ér közelébe a teljes fogyasztás), illetve működés közben szinte egyáltalán nem melegszik. A manapság divatos, puha tapintású műanyag burkolattal rendelkező egység hátuljára került egy tápcsatlakozó, egy HDMI-csatoló (az eszköz emellett analóg kimenettel nem rendelkezik), egy SPDIF digitális optikai kimenet és egy Ethernet port, jobb oldalára pedig két USB-csatlakozó (ebből az egyik USB 3.0 szabványú) és egy microSD-foglalat. Az előlapon két, menüből kiiktatható LED világít egy bekapcsológomb társaságában.

A SmartBox dizájnja amúgy jól eltalált, modern, nem tolakodó (rémlik még az első generációs, 2006-os boxokon folyamatosan világító T-Home felirat?), jól illik a szórakoztatóelektronikai rendszerbe az egység, de aki nem ért ezzel egyet, annak sem kell nap mint nap szembesülnie vele. Az új beltéri egység mellé ugyanis Bluetooth-szos távirányító jár (az egységnek azért van egy backup infravörös portja), így akár a könyvek mögé vagy a szekrény mélyére is eldugható.

Az univerzális távirányítókkal rendelkezők számára jó hír, hogy a SmartBox a telekomos beltéri egységek közül elsőként végre-valahára támogatja a HDMI-CEC kvázi-szabványt, vagyis képes a HDMI-kábelen keresztül bizonyos vezérlőjeleket lekommunikálni a rendszerbe illesztett, kompatibilis egységekkel. Ez azt jelenti, hogy akár a TV infravörös vevőegységén keresztül is vezérelhető az egység, bár tapasztalataink szerint egyszerűbb a fordított topológiát használni, vagyis az egész rendszert a SmartBox kézbe simuló távirányítójával kezelni.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Itt szokás szerint külön be- és kikapcsológombbal vezérelhető a set-top box és a tévé, utóbbi lekapcsolásával a megfelelő CEC beállítások esetén minden, rendszerbe illesztett komponens (például erősítő, hangrendszer, illetve maga a SmartBox) is kikapcsol. Bár a HDMI-CEC működésének elvileg nincs semmilyen kábelspecifikációs feltétele, egy kéznél lévő 2 méteres HDMI-kábellel a tesztre kapott egységgel nem működött a funkció, a dobozban tartozékként érkező, valamivel rövidebb kábellel viszont igen.

A távirányító különlegessége a Bluetooth-kapcsolat mellett a dedikált Google asszisztens gomb, ami valójában nem asszisztens, és nem is vezérelhető a rendszer hangparancsokkal általa, csupán egy hangfelismerésen alapuló kereső.

MAGENTA KRAFT

Az Android TV-s rendszereknél szerencsére egyáltalán nem tapasztalható az a fajta teljesítményhajhászás, ami az okostelefonok piacát régóta jellemzi, így értelemszerűen a platformra optimalizált (voltaképpen sima androidos) appok sem annyira erőforrásigényesek. A SmartBoxban ennek megfelelően "csupán" egy négymagos, maximum 1,8 GHz-en ketyegő Amlogic processzor dolgozik 2 GB rendszermemória és 8 GB háttértár (ebből 4 GB áll a felhasználó rendelkezésére, de a kapacitás bővíthető microSD-kártyával) társaságában. A hálózati csatlakozás az Ethernet-vezérlő mellett kétsávos, 802.11ac-kompatibilis WiFi-vel biztosítható, utóbbi ugyanakkor egyelőre még nem támogatott, vagyis az eszköz csatlakoztatható WiFi-n, de lineáris tévéadást nem kap a CDN-től.

A SmartBoxon az Android 9-es főverziója (Pie) fut, a Telekom itt többé-kevésbé naprakész frissítéseket ígér, bár az androidos verziófrissítések a legkevésbé múlnak az operátoron (a cikk írásakor a boxon januári dátumú az utolsó biztonsági frissítés). Ennél lényegesen több beleszólása van a szolgáltatónak a legfelsőbb szoftverréteg, a felhasználó által eredendően a legtöbbet használt felület, a MediaFirst-alapú Telekom TV app működésébe, frissítéseibe. 

Utóbbi applikáció a rendszer elválaszthatatlan részét képezi, az SDMC a Telekom megrendelésére úgy drótozta be a szoftverbe a komponenst, hogy a betöltődéskor a megszokott launcher helyett meghívja a Telekom TV-t, és az app esetleges összeomlása vagy kényszerített leállítása után azonnal visszatölti azt a memóriába. Első beüzemelés során a folyamat annyiban változik, hogy a Telekom fiókkal be kell jelentkezni a Telekom TV-be, majd az Android TV login felületen is ajánlott belépni egy Google-fiókkal annak érdekében, hogy az ökoszisztéma összes előnyét élvezni tudjuk. A két fiók egymástól teljesen függetlenül működik az eszközön, illetve a rendszer használható Google-fiók nélkül is, ami bizonyos felhasználói körök számára kifejezetten jó hír lehet.

VAN EGY VISSZAUTASÍTHATATLAN AJÁNLATOM

A Telekom TV felhasználói felülete az előző generációs megoldáshoz képest teljesen átalakult, bár láttunk már hasonló, horizontális menüelrendezést más platformok, applikációk esetében. A menüstruktúra négy fő elemre tagozódik, ez a "Saját fiók", "TV műsor", "Filmek" és "Alkalmazások" - mindegyik elég magától értetődő mögöttes tartalommal. Egyes szolgáltatók a felületet is a felhőben kezelik és mindent az eszközre streamelnek, a Telekom TV azonban nem ezt az utat követi, a UI-t helyben számolja a box, ennek megfelelően nincs semmilyen grafikus teljesítményprobléma vagy akadozás a menü műveletek során.

A rendszert egy - elvileg - meglehetősen kifinomult személyes ajánlórendszer szolgálja ki, az ajánlatok ugyanakkor csak a lineáris tévéadásokra, valamint a Telekom saját, Moziklub nevű sVOD-szolgáltatásában szereplő tartalmakra korlátozódnak, külső applikációkban elérhető tartalmakra (pl. YouTube videók vagy Spotify tartalmak) nem. Az ajánlórendszer ráadásul a lineáris tévécsatornák esetében jelenleg annyiból áll, hogy megjegyzi, mely csatornákat nézzük, és az azokon éppen műsoron lévő tartalmat kiajánlja, függetlenül attól, hogy a néző az M4 Sport repertoárjából például történetesen csak a Formula 1-re kíváncsi, a focira pedig egyáltalán nem. 

A fentiek mellett ebben a menüpontban kezelhetők a kedvenc csatornák, itt lehet folytatni a félbehagyott lejátszásokat és itt találhatók a kikölcsönzött műsorok is.

A TV műsor panelen találhatók a most műsoron lévő tartalmak (többé-kevésbé ajánlórendszer szerint válogatva), a Népszerű adások, melyet a rendszer az éppen aktuális össznézettség alapján sorol be, az Archív TV nevű catch-up tv funkció és a felvételek. 

A műsorújság (EPG) ezen a felületen is meghívható, de egyszerűbb erre a célra a távirányító dedikált gombját használni - ekkor egy mini EPG tűnik fel elsőként, de a jobb nyilat megnyomva a távirányítón teljes képernyős EPG-re is lehet váltani.

Az élő adás minősége elméletileg megegyezik az előző generációs rendszerrel, mivel ugyanaz a CDN áll jelenleg mindkettő mögött - ez alól egyedül a 4K-s tartalmak jelentik a kivételt, melyekből jelenleg kettő van, a Love Nature nevű természetcsatorna és az Eurosport 4K, ám az extra minőségért komoly felárat is (a két csatornáért havonta összesen 2000 Ft-ot) kér a Telekom. Nem változott az előző rendszerhez képest a csatornaváltás sebessége sem, mely többnyire az IP-alapú rendszerek egyik achilles-sarka szokott lenni, ám a Telekom a multicast adásnak köszönhetően sikeresen minimalizálta a váltással járó várakozást.

(FEL)VEDD ÉS VIDD!

Az új Telekom TV esetén is lehetőség van műsorok rögzítésére és van timeshift funkció is, ugyanakkor gyökeresen eltérő alapokon, mint a régi rendszerben. A tartalmakat itt a felhőben rögzíti a box, lokális tárolás nem lehetséges - annak minden előnyével és hátrányával együtt. A Record&Go-nak nevezett funkció ugyanis nem érhető el minden csatornánál, illetve egyes csatornák bizonyos műsorainál, vagyis míg az előző rendszerben válogatás nélkül rögzíthető volt minden a beépített merevlemezre, addig az új megoldásban a tartalomszolgáltató nagyobb kontrollt kérhet - és rendszerint kap is a Telekomtól. A Record&Go szolgáltatás elérhetőségét csatornánként az alábbi lista tartalmazza.

Jó hír viszont, hogy a timeshift funkció használata mostantól nem függ attól, hogy az adott csatornára mikor kapcsolt át a néző, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy filmre az utolsó tíz percben vált át valaki, minden további nélkül visszatekerheti az elejére - feltéve, hogy az adott tartalomnál nincs korlátozva a Record&Go funkció. További, a platform átjárhatóságából fakadó előny, hogy a felvett műsorok néhány kivételtől eltekintve a mobilos Telekom TV appban vagy a böngészős felületen is lejátszhatók, illetve az ott beállított felvételek a boxon is megnézhetők.

A Record&Go-val a merevlemezes megoldással ellentétben nem tárolhatók el korlátlanul a tartalmak sem, a rögzített adást így legfeljebb 90 napig tárolja a rendszer, a kapacitás pedig 30 óra (minőségtől függetlenül), ami 490 forintos havi díj ellenében kiterjeszthető 130 órára.

A menürendszer harmadik pillére a Filmek, ahol a Telekom jelenleg nagyjából 10 ezer tartalmat (sorozatrészt és filmet) felvonultató sVOD és tVOD kínálata található. Bár a szolgáltató szerint a Moziklub rendelkezik itthon messze a legnagyobb előfizetői bázissal az sVOD szolgáltatók közül, a rendszer felülete sem intuitívnak, sem ötletesnek nem nevezhető más platformokhoz viszonyítva, de úgy látszik, a nézők számára fontosabb szempont, hogy a benne található összes tartalom szinkronizált. Akárcsak az EPG-t, úgy ezt a menüpontot is el lehet érni dedikált távirányító-gombbal (Video).

EGY APP MIND FELETT

Végül jönnek az Alkalmazások, mely az Android TV platform legnagyobb hozzáadott értékének számít, és ahol - legalábbis bizonyos határig - kiléphetünk a Telekom által szigorúan kontrollált világból. A SmartBox tudása ezen a ponton villan meg igazán, legyen szó robusztus tartalomkezelő platformokról (pl. Plex, Kodi), a legkülönfélébb streaming szolgáltatásokról (YouTube, Vimeo, Spotify, Deezer), vagy éppen játékokról, melyek persze jobbára kontrollerrel igazán élvezetesek, de már egy mezei USB-s billentyűzet csatlakoztatásával is remekül el lehet velük szórakozni. És akkor még nem beszéltünk a Google saját, elég impozáns kínálatot felvonultató tVOD-szolgáltatásáról, a Google Play Movies-ről, mely szintén elérhető a platformon.

Mint minden Android TV eszköz, így a SmartBox is rendelkezik beépített Chromecast-funkcióval, így számos tartalom simán átlőhető vagy indítható okostelefonról a nagy képernyőn.

Az applikációk közt egy hiányzó akad csupán, az ő hiánya viszont rendkívül fájó pont lehet nézők egyre népesebb tábora számára. Ez a Netflix, mely jelenleg semmilyen formában nincs jelen a Telekom TV-n, értsd nem érhető el a kliens az eszközön futó Google Play Áruházból, illetve az említett beépített Chromecast sem játszik le Netflix streamet. A Telekom szerint erre idővel lesz megoldás, a tárgyalások már folynak a tartalomszolgáltatóval, bár figyelembe véve, hogy az új platform tesztelése évek óta zajlik, nem teljesen világos, miért tart ennyi ideig a megállapodás tető alá hozása.

Lehet lufinak nevezni a Netflix-jelenséget, de az igazság az, hogy pusztán attól, hogy a világ legnagyobb, globálisan 200 milliónál is több fizetős ügyféllel rendelkező sVOD-szolgáltatója nincs jelen a Telekom TV-n, a rendszer bizonyos felhasználói körök számára sokat veszít vonzerejéből. Egy 2021-ben debütáló, modern IPTV-rendszernél egyszerűen alapnak kéne lennie a Netflix-támogatásnak, különösen azt figyelembe véve, hogy a cég mekkora ütemben növeli exkluzív kínálatát, melyek ma már Golden Globe-ot nyernek és Oscar-jelölést kapnak, illetve hogyan terjeszti ki hálóját fokozatosan a kisebb, lokális piacokra is. Olyanokra, mint Magyarország, ahol pár évvel ezelőtt még alig volt lokalizált, feliratos tartalom, ma pedig már a szinkron sem számít ritkaságnak.

Ettől az egy komoly hiányosságtól eltekintve az új Telekom TV jól összerakott, stabil, láthatóan kellően átgondolt rendszer, melyet a tévés jogok valamivel szorosabban gúzsba kötnek, mint korábban, de ezt jól ellensúlyozzák az újonnan érkező funkciók és extrák, illetve a jövőbeni fejlesztések lehetősége, melyben az első generációs rendszer mozgástere mára teljesen beszűkült.

AZ UTOLSÓ KAPCSOLJA LE A SET-TOP BOXOT!

Hogy a lineáris tévére mi vár újabb 15 év múlva, azt ma nincs élő ember, aki meg tudná jósolni, mindenesetre az elmúlt másfél évtizedben hiába temették el többször is, ma - köszönhetően a mindenkit az otthonába parancsoló világjárványnak - egészségesebb, mint valaha. A Telekom szakértői szerint egyébként a tévénézés nem generációs, hanem élethelyzethez kötött jelenség, azaz a tévézők aligha fognak 'az utolsó kapcsolja le a set-top boxot!' alapon egyszer csak kihalni, helyette - vélik a szakemberek - előbb-utóbb mindenkit tévénézésre fog kárhoztatni a sors.

De ha idővel már a háttérzajon kívül tényleg nem lesz miért nézni lineáris tévét, a Telekom TV-vel majd el lehet juttatni más tartalmakat a nézők nagy képernyőire. Akár a Netflixét is, ha mindenki úgy akarja.