Új rekordot értek el a félvezetős beruházások

A 71 milliárd dolláros végösszeg mintegy 19 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi, már ugyancsak magasnak tekinthető közel 60 milliárdot. A beruházók top 3-as fogatát távolt-keleti országok alkotják, Amerika és Európa is alaposan le van maradva.

Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.

Kína félvezetős törekvéseit ismerve nem meglepő, hogy az ország mostanra átvette a vezetést, legalábbis ami a beruházásokat méretét illeti. A távolt-keleti nagyhatalom mintegy 18,7 milliárd dollár összértékben vásárolt különféle eszközöket és berendezéseket 2020-ban, amely 39 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi beruházás mértékét. Kína nyomulásával Tajvan a második helyre csúszott, habár a két ország között "csak" 1,5 milliárd dolláros különbségről beszél a SEMI jelentése. A 17 milliárdos összeg így is hatalmas, és jól szemlélteti az ország és a TSMC több szempontból is piacvezető szerepét.

Kínánál csak Dél-Korea produkált nagyobb növekedést, amely vélhetően leginkább a Samsung beruházásainak hála növelte 61 százalékkal költéseit. A 16 milliárdos összeg is óriási, amivel a három ország viszonylag szorosan követi egymást. A negyedik helyre is a régió egyik meghatározó szereplője került. Japán ugyanakkor lényegesen szerényebb, csupán 7,5 milliárdos költést produkált a tavalyi évben. Ezzel az USA csak az ötödik helyre volt jó a maga 6,5 milliárdjával, amely 20 százalékos csökkenést jelent a 2019-es adathoz képest. A sor végén Európa áll, ahol mindössze 2,6 milliárd dollár értékben vásároltak félvezetőgyártáshoz fejlesztett eszközöket. Utóbbihoz az Intel egyik beruházása is hozzájárulhatott, amellyel a cég többek között Írországban is gyártana majd 7 nanométeres chipeket a jövőben.

A modern, EUV-s levilágításra felkészített berendezések korában egyébként viszonylag könnyű elverni néhány milliárd dollárt üzemfejlesztés címszóval. A gyártáshoz szükséges komplex berendezések csillagászati árcédulával rendelkeznek, darabonként könnyen meghaladhatják a száz- vagy akár kétszáz millió dollárt. A költségeket csak tovább növeli, hogy a szükséges maszkok ára is jóval magasabb, miközben a levilágítást vákuumban kell végezni, így az egész folyamat jóval komplexebb. Az EUV-s berendezések másik hátránya, hogy azok alacsonyabb kapacitás mellett a korábbiaknál nagyobb helyet foglalnak, vagyis egységnyi területen kevesebb helyezhető el belőlük.