Új rekordot értek el a félvezetős beruházások

A 71 milliárd dolláros végösszeg mintegy 19 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi, már ugyancsak magasnak tekinthető közel 60 milliárdot. A beruházók top 3-as fogatát távolt-keleti országok alkotják, Amerika és Európa is alaposan le van maradva.

5 erős érv a Kafka alapozó képzésünk mellett Szeptember 15-én, hétfőn ONLINE formátumú, a Kafka alapjaiba bevezető képzést indít a HWSW, ezért most összefoglaltuk röviden, hogy miért érdemes részt venni ezen a tanfolyamon.

Kína félvezetős törekvéseit ismerve nem meglepő, hogy az ország mostanra átvette a vezetést, legalábbis ami a beruházásokat méretét illeti. A távolt-keleti nagyhatalom mintegy 18,7 milliárd dollár összértékben vásárolt különféle eszközöket és berendezéseket 2020-ban, amely 39 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi beruházás mértékét. Kína nyomulásával Tajvan a második helyre csúszott, habár a két ország között "csak" 1,5 milliárd dolláros különbségről beszél a SEMI jelentése. A 17 milliárdos összeg így is hatalmas, és jól szemlélteti az ország és a TSMC több szempontból is piacvezető szerepét.

Kínánál csak Dél-Korea produkált nagyobb növekedést, amely vélhetően leginkább a Samsung beruházásainak hála növelte 61 százalékkal költéseit. A 16 milliárdos összeg is óriási, amivel a három ország viszonylag szorosan követi egymást. A negyedik helyre is a régió egyik meghatározó szereplője került. Japán ugyanakkor lényegesen szerényebb, csupán 7,5 milliárdos költést produkált a tavalyi évben. Ezzel az USA csak az ötödik helyre volt jó a maga 6,5 milliárdjával, amely 20 százalékos csökkenést jelent a 2019-es adathoz képest. A sor végén Európa áll, ahol mindössze 2,6 milliárd dollár értékben vásároltak félvezetőgyártáshoz fejlesztett eszközöket. Utóbbihoz az Intel egyik beruházása is hozzájárulhatott, amellyel a cég többek között Írországban is gyártana majd 7 nanométeres chipeket a jövőben.

A modern, EUV-s levilágításra felkészített berendezések korában egyébként viszonylag könnyű elverni néhány milliárd dollárt üzemfejlesztés címszóval. A gyártáshoz szükséges komplex berendezések csillagászati árcédulával rendelkeznek, darabonként könnyen meghaladhatják a száz- vagy akár kétszáz millió dollárt. A költségeket csak tovább növeli, hogy a szükséges maszkok ára is jóval magasabb, miközben a levilágítást vákuumban kell végezni, így az egész folyamat jóval komplexebb. Az EUV-s berendezések másik hátránya, hogy azok alacsonyabb kapacitás mellett a korábbiaknál nagyobb helyet foglalnak, vagyis egységnyi területen kevesebb helyezhető el belőlük.