Szerző: Koi Tamás

2021. január 15. 10:13

A Xiaominek is sakkot adott az USA

A Kínai Kommunista Párt égisze alatt működő katonai eszközöket (is) gyártó cégnek minősítette csütörtökön a Xiaomit az amerikai védelmi minisztérium, ezzel a gyártó többek közt a SMIC-vel és a Huawei-jel egyetemben felkerült arra a tiltólistára, mely az amerikai tőke teljes kivonását eredményezheti a cégnél.

Csütörtöktől Kína egyik legnagyobb fogyasztói elektronikai gyártója, a Xiaomi Corporation is felkerült a Pentagon feketelistájára, melyen a gyártóval együtt jelenleg 35 olyan cég szerepel, melyek a védelmi minisztérium szerint a Kínai Kommunista Párthoz kötődő katonai (eszköz)beszállítók. A listán eddig elsősorban nagyipari, energetikai, telekommunikációs és IT-cégek szerepeltek, a Xiaomi az első, kifejezetten a fogyasztói piacra fókuszáló vállalkozás, mely felkerült rá. A hírre a vállalat részvényárfolyama azonnal bezuhant, miközben a cég gyorsan igyekezett cáfolni a Pentagon vádjait.

Bár a világ harmadik legnagyobb okostelefon-gyártója számára mindez nem feltétlenül jár olyan katasztrofális következményekkel, mintha a kereskedelmi minisztérium által vezetett, az Amerikai Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági kockázatot jelentő entitások listájára került volna fel, így is jelentős pofon, illetve egzisztenciális fenyegetés a feltörekvő gyártó számára, mely éppen csak kitört Kínából.

leijun
lei dzsun, a xiaomi alapítója

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Donald Trump leköszönő elnök novemberben írta alá azt az elnöki rendelet, melynek értelmében a Pentagon listáján szereplő cégekből minden amerikai tőkét ki kell vonni, illetve amerikai beruházási stop vonatkozik rájuk. A döntés elméletileg nem hat ki a kínai gyártó beszállítói- és partnerkapcsolataira, vagyis a Xiaomi továbbra is vásárolhat amerikai technológiát, így többek közt okostelefonos vezérlőchipeket és egyéb áramköröket, valamint a Google Mobile Services platformot is licencelheti.

Kérdés, hogy ez meddig marad így, illetve mi pontosan az Egyesült Államok szándéka a szankció(k) bevezetésével. A Huawei 2019-es tiltólistára kerülése kapcsán az indoklás arról szólt, hogy a cég berendezéseinek használata nemzetbiztonsági kockázatot jelent az USA számára, és bár jelen esetben elsősorban a mobilhálózati infrastruktúra elemek azok, melyek szakértők szerint valójában kockázatosak lehetnek, a Huawei fogyasztói üzletágát is óriási csapás érte a korlátozások révén.

A Xiaomi ugyanakkor a Huawei-jel szemben nem gyárt stratégiai jelentőségű termékeket, így okostelefonok mellett jellemzően kisebb háztartási berendezések, illetve különféle okoseszközök köthetők a márkához. Tény ugyanakkor, hogy az okostelefon-piacon a vállalat rövid idő alatt rendkívül komoly sikereket ért el - igaz, ehhez kellett az is, hogy a Huawei gyakorlatilag kihulljon az élről, legalábbis ami a Kínán kívüli piacokat illeti.

A lista mostani bővítése ezzel együtt felveti azt a kérdést is, hogy a többi nagy kínai elektronikai gyártóra is hasonló sors vár-e. Így például kell-e hasonló szankciótól tartania az IBM PC-gyártó részlegét 2005-ben felvásárló Lenovónak, vagy éppen a világ második legnagyobb tévégyártójának, a különösen az amerikai piacon komoly befolyással rendelkező TCL-nek.

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról