Szerző: Koi Tamás

2020. december 22. 09:27

Tabukat feszeget a Digi elleni GVH-vizsgálat

Hiányosnak vélt tájékoztatás miatt újra eljárás alá vont a Digi Távközlési Kft-t a Gazdasági Versenyhivatal. A céget ezúttal egy előfizető panaszolta be, mivel szerinte a Digi nem tájékoztatta megfelelően arról, hogy a gigabites internetelérést milyen műszaki feltételekkel ellátott környezetben lehet igénybe venni.

HIRDETÉS

Meglehetősen szokatlan indokkal indított vizsgálatot a Digi Távközlési Kft-vel szemben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mely szerint a szolgáltató nagysebességű internetelérésének népszerűsítése megtéveszthette a fogyasztókat. A vizsgálat kapcsán a legfontosabb kérdésnek az tűnik, hogy kinek a felelőssége a szolgáltató által telepített végponton kiadott sávszélesség kliensoldali kihasználásához szükséges műszaki követelmények biztosítása.

HIÁNYOS TÁJÉKOZTATÁS

A GVH vizsgálata a Hivatal szerint azért indult, mert felmerült, hogy a Digi nem tájékoztatta megfelelően a fogyasztókat a DIGInet 1000 elnevezésű, kizárólag FTTH hálózaton elérhető díjcsomaghoz kapcsolódó termináloldali műszaki feltételeket illetően. Az indoklás szó szerint úgy szól, hogy a 

cég valószínűsíthetően azt a benyomást kelti a fogyasztókban, hogy az optikai szálas, FTTH technológiával kiépített szolgáltatásra az internet-előfizetéssel minden további feltétel nélkül elérhetik a kínált (vagy legalább a garantált) sebességet. Ezek eléréséhez azonban a fogyasztók saját eszközeinek is meg kell felelnie meghatározott technikai követelményeknek, vezeték nélküli internetelérés esetén emellett olyan router beszerzése szükséges, amely képes a vállalt sebesség biztosítására. Így a vállalkozás feltételezhetően nem – vagy csak időszerűtlenül – tájékoztatja a fogyasztókat a döntésükhöz szükséges, jelentős információkról.

A GVH vizsgálata tehát valójában arra irányul, hogy kinek róható fel az, ha az előfizetői végponton biztosított sávszélességet vagy egyéb paramétert az ügyfél mégsem tudja elérni, vagyis kvázi "kihajtani a hálózatból", illetve erről miként is kell tájékoztatni az előfizetőt. Külön kiemelendő, hogy a Hivatal a vezeték nélküli kapcsolódási lehetőségekkel kapcsolatos rendszerkövetelményeket, illetve azok kommunikációját is nagyító alá veszi.

digi_hq

A vezetékes szolgáltatók valójában az xDSL korszak óta jellemzően valamilyen aktív végberendezésen keresztül biztosítják az ügyfelek számára az internetelérést (ez alól éppen a Digi FTTB technológiájú elérése a kivétel), a legtöbb szolgáltató általános szerződési feltételeiben meg is határozza, hogy a szolgáltatás hozzáférési pont ezen végberendezés Ethernet portja (ez még akkor is így van, ha a modern eszközök WiFi rádióval is rendelkeznek). Vagyis a szolgáltató felelőssége a kínált és garantált sávszélesség biztosítása kapcsán idáig terjed ki - valójában a szerződési feltételek szerint ebből csak utóbbit kell biztosítania.

A legnagyobb sávszélességű csomagok célja jellemzően több, nagy adatforgalmat generáló eszköz párhuzamos használatának akadálymentes biztosítása, ám előfordulhat, hogy az ügyfél a teljes kapacitást egyetlen kliensen kívánja kihasználni, ami a leggyorsabb elérések kapcsán már a kliensek irányába is támaszt bizonyos feltételeket.

Így például a Digi weboldalán szereplő tájékoztatás szerint a DIGInet 1000 díjcsomag technológiai követelményei közé tartozik egyebek mellett 

  • Intel i7 6MB CACHE (pl.HQ) 2,2GHz, vagy ezzel egyenértékű CPU
  • 8GB RAM
  • SSD meghajtó
  • Gigabites hálózati kártya
  • Windows 7 vagy annál újabb operációs rendszer, Linux, MacOS
  • Gigabites router (opcionális)

A három nagy vezetékes szolgáltató közül egyébként egyedül a Digi sorolja fel a szolgáltatások weboldalán ezeket a feltételeket, a Magyar Telekom a következőképpen fogalmaz:

Előfizetői hozzáférési pont után az 1000 Mbit/s sebesség teljes mértékű kihasználáshoz szükséges rendszer- és eszköz követelmények rendelkezésre állása az Előfizető felelősségi körébe tartozik.

A UPC-t idén bekebelező Vodafone pedig azt írja weboldalán, hogy a szolgáltatás "optimális kihasználásához" a kliensnek ismernie kell a 802.11ac szabványú WiFi-t vagy legalább gigabites ethernet kártyával kell rendelkeznie.

Mindezek alapján úgy tűnhet, hogy a Digi mindkét versenytársához képest jobban belement a részletekbe, amikor a kliensek műszaki kritériumait feltüntette honlapján. Ám a jelek szerint a szolgáltatás paramétereit és a végberendezések képességeit figyelembe véve ez mégsem feltétlenül magától értetődő az előfizető számára, legalábbis erre utal, hogy a GVH vizsgálata előfizetői panasz alapján indult.

A WiFi-N CSÚSZHATTAK EL

A Digi, illetve a két fentebb említett versenytárs vezetékes szolgáltatásai közt lényeges különbség, hogy a versenytársak mindeddig igyekeztek arra ügyelni, hogy az előfizetők számára biztosított végberendezések WiFi rádiós képességei igazodjanak a kínált (elméleti) sávszélességhez. Ez azt jelenti, hogy a Telekom és a Vodafone a gigabites sávszélességű vezetékes (FTTH és DOCSIS) kapcsolatokhoz kivétel nélkül legalább 802.11ac szabványú WiFi-vel ellátott modem-router kombinációt biztosít, míg a Digi esetén ez közel sem triviális.

A GVH vizsgálata bár önmagában nem mond ki semmilyen jogsértést, kimenetelét most nem csak azért figyelheti a szakma árgus szemekkel, mert a Digi újabb versenyjogi büntetést kaphat, hanem azért is, mert a szolgáltató példáján a versenytársakat is bármikor vizsgálhatják hasonló esetben.

a címlapról