Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Junior projektvezetőt keres a HWSW: egyetemistákat várunk részmunkaidőre, rugalmas munkabeosztással.

DIGINet 1000: ilyen a gigabites internet

Gálffy Csaba, 2016. szeptember 30. 10:30

Hosszabb ideje elérhető a Digi kínálatában a DIGINet 1000 csomag, amely viszonylag jó áron kínál elképesztő sebességeket. A gigabites letöltés és a 200 megabites feltöltés papíron nagyon jól hangzik, kiváncsiak lettünk, hogy egy ilyen hozzáférés hogyan változtatja meg a felhasználói szokásokat. És ahogy mondani szokták: ami ez után történt, arra senki nem számított.

Gyakorlatilag korlátlan internet

Ugorjunk gyorsan a lényegre: tényleg átjött 1 gigabit másodpercenként? A válasz határozott nem, de alább látni fogjuk, ez igazából nem is számít és nem is a Digi hibájából. Esetünkben egyébként a maximális mért letöltési sebesség 200-300 megabit között alakult, míg a feltöltés oldalon stabil 200 megabitet mértünk. A nálunk dolgozó SamKnows dobozzal a késleltetést és a csomagvesztést hosszabb periódus alatt is mérni tudtuk, eszerint a Digi hálózata nagyon jó minőségű és stabil hozzáférést biztosított.

A legtöbben ennyit fognak látni befektetés nélkül.

A probléma, amibe belefutottunk, jó eséllyel általános: háztartáson belül nem egyszerű elérhetővé tenni a stabil gigabites hozzáférést - ezt valószínűleg minden előfizető tapasztalni fogja. Nálunk csak az otthoni, always on szerver kapott kábeles hozzáférést a routerhez (FritzBox 7390), minden más eszköz Wi-Fi-n keresztül kapcsolódott az internetre - ahogy valószínűleg a háztartások túlnyomó többségében. A probléma azonnal adott, a router hiába rendelkezik gigabites portokkal, a WAN-LAN forgalomnál ennek csak egy részét tudja leadni, a NAT, a routing és egyéb szoftveres funkciók CPU-terhelése miatt, ez korlátozza a sebességet látványosan. Direktben, a routert kiiktatva, a PC-t kötve a zsinórra ennek sokszorosát, mintegy 650-700 megabitet értünk el speedtest.net-en, de rendes eszközökkel az IP-keretezés utáni 920-950 megabit is elérhető lett volna.

A Wi-Fi természetesen külön fejezet. A legjobb routerek ma már Wi-Fi-n el tudják érni a gigabithez közeli sebességet, ehhez azonban modernizálni kellene a klienseket is. Ez a legtöbb esetben (laptopok, okostelefonok, tabletek) kivitelezhetetlen vagy meghaladja az egyszerű felhasználók tudását. Maradnának tehát az asztali PC-khez illeszthető Wi-Fi-s adapterek, de ezek sem tudnak a gyakorlatban 330 megabitnél többet.

A tömbházban, ahol kipróbáltuk a szolgáltatást, egyébként minden két-három szintre jut egy gigabites hozzáférés, amelyet (gigabites) switchen keresztül oszt ki a szolgáltató az előfizetők között. A bekötést végző technikusok megerősítették, hogy nálunk más előfizetővel nem kellett osztozni a sávszélességen, az optika végén csak a mi routerünk ült. Ez persze idővel változhat és jöhetnek még előfizetők, ami azt jelenti, hogy adott esetben több felhasználóval kell osztozni a gigabites plafonon. Frissítés: a Digi tájékoztatása szerint most zajlik a társasházi hálózatok modernizálása, ennek keretében minden előfizetőhöz dedikált optikát húz ki a cég, így osztozni a jövőben egyáltalán nem kell.

A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az esetek (és háztartások) túlnyomó többségében valahol szűk keresztmetszet lesz az átviteli sebességben. Vagy a Wi-Fi hozzáférés, vagy a gigabites csatlakozóval nem rendelkező router/PC, vagy maga a túloldalon ülő kiszolgáló (weboldal, stb.) az, ami korlátozza az átvitel sebességét. Ilyen értelemben a Digitől csupán azt vásároljuk meg, hogy a szolgáltató nem korlátozza a sávszélt, jön, amennyi az ISP interferenciája nélkül jönne.

Gyúrj saját felhőt!

A gigabites maximális sebesség tehát a gyakorlatban jelentős beruházás és eszközcsere nélkül nem érhető el, és akkor is csak kábeles csatlakozáson. Akkor mégis mire jó ez a csomag? A válasz a második, feltöltési korlátot mutató szám: a DIGINet 1000 ugyanis 200 megabites feltöltést enged (garantált: 50 megabit), ami jóval magasabb, mint bármi a hazai piacon (erre visszatérünk később).

A gyakorlatban ez igazi áttörés - sokkal inkább, mint a gigabites downstream sebesség. A kifelé mutató széles cső ugyanis rengeteg olyan forgatókönyvet lehetővé tesz, amely másképp részben vagy egészben elérhetetlen lenne. Hogy ezek közül ki melyiket érzi fontosnak vagy értékesnek, azt már előfizetője válogatja, de szinte biztosan van olyan aspektus, amire a haladó felhasználó is felkapja a fejét.

Lássunk néhány példát, mire vetettük be a szolgáltatást. Alapszintű megoldás a saját VPN-szerver. Ezt a jobb routerek már saját hatáskörben tudják (tudja az általunk használt FritzBox is), de saját szervert is beállíthatunk az otthoni hálózatra, VPN-kiszolgálónak. A VPN előnyeit érdemes ecsetelni: biztonságos böngészés még nyitott Wi-Fi hotspotokon is, a forgalomkorlátozás megkerülése (például hotelekben vagy kávézókban). A 200 megabites feltöltés ebben az esetben azt jelentette, hogy a VPN sebességét legtöbbször a helyi hozzáférés átviteli sebessége korlátozta - például az irodai 30 megabites hozzáférés teljes sebessége elérhető volt ki és bekapcsolt VPN mellett is.

A nyári sportesemények (foci eb és olimpia) alatt is jól jött a VPN, Horvátországból vagy Erdélyből is elérhető maradt az M4 oldala, a geoblocking ellenére is. Okostelefonról az itthon még mindig elterjedt VoIP-korlátozás megkerülése miatt érdemes VPN-t beüzemelni. Ugyanígy a telefon-PC tethering is elrejthető teljesen a mobilszolgáltató elől a VPN használatával, amennyiben a szolgáltató üzletpolitikai okokból tiltaná azt, mint a UPC teszi. De rengetegszer jól jön az otthoni hálózat távoli elérésére is, különösen ha van otthon saját fájlszerverünk.

Ha úgy döntünk, hogy befektetünk saját szerverbe, akkor pedig igazán kinyílik a lehetőségek tárháza. Alapesetben egy 10-20-30 ezerért beszerezhető régi irodai PC is megteszi, ezek jellemzően nagyon halkan üzemelnek és keveset is fogyasztanak, cserébe "rendes" operációs rendszereket, Windowst és Linuxot is futtatnak, értelmezhető sebességgel. Mi egy HP dc7700-at vetettünk be erre a feladatra, később (elsősorban a Plex transzkódolás miatt) jött egy Lenovo ThinkCentre (i5-650-es Intel processzorral). Ha valamiért nem akarunk PC-t, akkor fejlettebb NAS vagy NAS-funkciókat integráló router is bevethető, ezek azonban teljesítményben sokkal korlátozottabbak és a szoftveres támogatás, alkalmazás-ellátottság sem olyan kiterjedt, mint Windows vagy Linux esetében.

A Plexet már említettük, ez kommentelőink számára is ismerős szoftver. Lényege, hogy a médiaszerver tartalmát (zenéket, filmeket, fotógyűjteményt) elérhetővé teszi dedikált kliensappokon vagy DLNA-n keresztül a hálózaton található eszközök felé - aminek tabletek, vagy okostévék esetében lehet örvendeni. A Plex képes szükség esetén automatikusan transzkódolni, de ennél is fontosabb, hogy jó és szép felhasználói felületet kínál - gyakorlatilag saját Netflixet és Spotify-t sodorhatunk a szoftver segítségével.

A Plex nagy dobása, hogy hálózaton kívülről is elérhető - és itt jön a képbe a Digi-féle internet. A nagy kifelé mutató sávszéllel ugyanis távolról is nézhetjük az otthoni tartalmakat, egyszerre akár többen is, hallgathatunk zenét és nézhetünk filmeket. Ez nem tűnik nagy dobásnak leírva, rendszeresen használva és különösen korlátlan mobilneten ez hatalmas élmény tud lenni, tényleg olyan, mintha egy pillanatra a Jövő illatát szagolnánk meg.

További lehetőség például a saját Dropbox-alternatíva felállítása, saját tárolószerverrel. Igaz, ebben az esetben a tárhelyről, az üzemeltetésről, a redundanciáról és a biztonsági mentésekről nekünk kell gondoskodni, de cserébe tudhatjuk, hogy az adatainkhoz kizárólag mi férünk hozzá. Erre meglepően sok szoftveres megoldás létezik amúgy, a BitTorrent-féle Sync az anyavállalat kétes üzleti praktikái miatt nem ajánlott, de helyette bevethető ownCloud, a SparkleShare vagy a Syncthing - mind szabad szoftveres, nyílt forráskódú és meglepően gazdag funkciókészlettel rendelkező megoldások, "sajátfelhős" tárhelyre.

És ezek csak a legegyszerűbb, egységsugarú felhasználó által is telepíthető-karbantartható megoldások, a sor hosszan folytatható webszerverekkel, saját levelezőrendszerrel (ez azért erősen haladó projekt), stb. Igény szerint ennél sokkal komplexebb saját infrastruktúra is kiépíthető, ha tudás és akarat van hozzá.

Konkurensek nélkül

A Digi csúcsajánlatához a három nagyobb konkurens (UPC, Telekom és Invitel) közül csak a legutolsó nyújt jelenleg hasonlót, a Kolibri XXL csomag 150/60 megabites (garantált 20 megabit upload) sávszélességet kínál, ez már elegendő lehet a fent vázolt "saját felhős" forgatókönyvekhez. Ennek ára azonban 11 500 forint, és az országban viszonylag szűk területen érhető el. A Magyar Telekom legnagyobb otthoni csomagja a NetMánia XXL, amely a 120 megabites letöltés mellé mindössze 10 megabites maximális feltöltést kínál - a garantált upstream pedig csak 2 megabit. Hasonló aszimmetriát látunk a UPC-nél is, a Fiber Power 500 csomagban 500/22 megabit érhető el, a garantált feltöltés pedig csak 5,5 megabit. A NetMánia XXL 7 000 forintba kerül havonta, a Fiber Power 500 pedig 11 000-be. (Az összes árat hűség nélkül néztük, kivéve a UPC esetében, ahol minimum 12 hónapot vállalni kell.)

A fentiekhez képest a Digi hűség nélkül 5 000 forintos 1000/200-as csúcsajánlata mind árban, mind teljesítményben nagyon ütős, főleg a garantált 50 megabites feltöltés nő toronymagasan a konkurencia fölé. Ha az (amúgy is inkább elméleti) letöltés annyira nem lényeges, akkor 500 forinttal kevesebbért elérhető a DIGINet 500, amely 500/200-as sebességet kínál. Jól érzékelteti a Digi stratégiai pozícióját, hogy még a legolcsóbb, DIGINet 100-as pakk is 100/50-es sebességet kínál (garantált 25/20), ami 2 700 forintért lényegesen jobb ajánlat, mint a Telekom "csúcsmodellje", tízszeres garantált feltöltés, kevesebb, mint feleakkora költség mellett.

Összefoglalás

Mindenkinek ilyen gyors netre van szüksége - mondhatnánk naivan. A lehetőségek azonban, amelyeket a rendkívül magas feltöltési sebesség megnyit, a felhasználók nagyon kis részének érdekesek-relevánsak. A legtöbb előfizető számára valószínűleg tökéletesen megfelelő az, amit a többi ISP nyújt - a sebességek több, mint elegendőek az internetes fogyasztásra, legyen az YouTube, Netflix, Spotify, vagy az olyan szolgáltatásokra, mint a Dropbox. Böngészésre és alapszintű internethasználatra pedig még ennél sokkal kevesebb is elég, eszközönként néhány megabittel számolva már kellemes felhasználói élmény érhető el, ahogy a UPC korlátlan mobilos csomagjainál is megállapítottuk.

Ha azonban ennél komolyabb igényeink vannak - legyen az saját VPN, az otthoni hálózat elérése kívülről, vagy a magánszféra védelme, akkor hirtelen nagyon szűkös lesz a többi szolgáltató által kínált upload és villámgyorsan értelmet nyer a Digi legnagyobb csomagja.

Szemelvények az ÁSZF-ből

A szolgáltatáshoz kapcsolódó általános szerződési feltételeket is átnéztük. Eszerint a Digi évi átlagos 98 százalékos rendelkezésre állást vállal, ami 175 órányi kimaradást enged meg a cégnek - ez kicsit több, mint egy hét. A június és szeptember közötti tartósteszt alatt mi semmilyen kiesést nem tapasztaltunk - igaz, korábban a UPC is atomstabilan működött ezen a helyen.
A cég egyébként csak 2014-ben vezette ki a kábeles internet forgalmi korlátját, egészen addig a 350 gigabájtot meghaladó havi forgalom "túlzott használatnak minősült" az ÁSZF szerint és jogot adott a Diginek a szolgáltatás lassítására. Ez egészen abszurd volt, hiszen az említett korlátot elérni a gigabites sávszélességet maximumon használva mindössze 48-50 percig tartott volna. Cikkünket követően a Digi az amúgy soha nem alkalmazott korlátot kivette az ÁSZF-ből és bár a szövegben maradt itt-ott utalás rá, az előfizetés minden tekintetben forgalomkorláttól mentes jelenleg.
Létező, bár feltehetőleg szintén elvi korlátozás, hogy az internetes hozzáférés nem osztható meg "saját ingatlanon kívül más felhasználóval". A Digi megerősítette, hogy ez a továbbszolgáltatásra vonatkozó tilalom, tehát a hozzáférés nem értékesíthető tovább más felhasználóknak. Így például tilos a szomszédokkal összedobni egy gigabites csomagra és szétosztani azt a lakások között (ez a korlátozás a VPN-szerverre nem vonatkozik, mint bejövő forgalom). A felhasználót viszonylag egyértelmű esetekben korlátozhatja a cég, ha például spam küldésére használja a szolgáltatást vagy ha (akarva-akaratlanul) malware-t terjeszt.
Az ÁSZF szerint a szolgáltatáshoz egyébként fix IP-cím is rendelhető, 2880 forintért (frissítés: ez csak az üzleti díjcsomagok mellé lehetséges, például a 7000 forintos DIGINet Növekedés 1000-hez). Érdemes megjegyezni, hogy a Digi a weboldalán keresztül bankkártyás fizetést is lehetővé tesz, így nem kell a Díjnet-szerű UX-katasztrofákkal szenvedni, minden hónapban kényelmesen befizethető a számla online.
Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.