Szerző: Bodnár Ádám

2011. március 9. 12:12

Felkavarta a szerverpiacot az Oracle-Sun házasság

2010-ben végre a stabilizálódás jeleit mutatta a vállalati hardverek (szerverek és tárolók) hazai piaca, 2011-ben pedig további mérsékelt növekedésre van kilátás - derül ki az IDC friss adataiból. Az Oracle-Sun házasság átrendezte az erőviszonyokat, amiből leginkább a HP húzhat hasznot.

A 2008-ban kirobbant pénzügyi válság nyomán 2009-ben parkolópályára kerültek az informatikai beszerzések Magyarországon, ez a szerverek és tárolók piacán is fokozottan érezhető volt, 2008-hoz képest  több mint 14 százalékkal estek a szervereladások és a leszállított vállalati tárolók összesített kapacitása sem bővült akkorát a megelőző évhez képest, amennyit a létrehozott adatmennyiség növekedése (évi átlagban mintegy 60%) indokolt volna.

Az IDC friss adatai szerint 2010-ben megkezdődött a fellendülés, megindultak a beszerzések, az szervereladások némiképp emelkedni kezdtek, a vállalati tárolók terén pedig valóságos robbanást láthattunk. A gazdasági sokkból való éledés mellett meghatározó mozzanat volt még az Oracle és a Sun összeolvadása, amely jelentősen átírta a piaci erőviszonyokat. Az éveken át a hazai UNIX-piacot meghatározó Sun szervereladásai töredékére zuhantak egy év alatt, részben a gazdasági környezet megváltozása, részben pedig az összeolvadást övező bizonytalanság miatt. A T-sorozatnak köszönhetően a UNIX volumenszerverek terén még sikeres az Oracle, de a közép- és felsőkategóriában már megelőzte az IBM.

Szerverpiac: erőteljes vándorlás az x86 felé

Ahogy a világ minden részén, Magyarországon is az x86-os gépek adják a szervereladások derekát, 2010-ben a hazai piacon 14 ezernél valamivel több x86-os kiszolgálót értékesítettek a gyártók, ehhez 300-nál kevesebb nem-x86 gép társult. Utóbbiak közel 200 RISC/UNIX rendszert, hozzávetőleg fele ennyi Itanium processzoros szervert és maroknyi mainframe-et takarnak.

Az x86-os szegmens fejlődését itthon is meghatározza a virtualizáció és a konszolidáció - akár több tucat szerver is kerülhet egy fizikai gépre. Emiatt előtérbe kerülnek a jobban kiépített, több processzorral és nagyobb memóriával rendelkező, drágább konfigurációk. Tavaly kevesebb mint 5 százalékkal bővült az x86-os szerverpiac itthon darabszámot tekintve, de a leszállított gépek értéke ennél kétszer nagyobb ütemben bővült, árulta el a HWSW-nek Fauszt Gábor, az IDC hardverpiaci elemzője.

Ami az x86-on kívüli világot illeti, a RISC/UNIX szerverek eladásai 2004 óta folyamatosan csökkennek Magyarországon, ez alól 2010 sem volt kivétel - a forgalom csökkenését pedig gyorsította a Sun beolvadása az Oracle-be. Meglepően jól szerepeltek ugyanakkor az Itanium processzoros rendszerek, amelyek értékesítése majdnem ötödével emelkedett 2010-ben. A bővülés az új HP Integrity szerverek megjelenésével magyarázható, a HWSW értesülései szerint az új SuperDome konfigurációkból néhány hónap alatt több fogyott mint a korábbi generációs termékekből évek alatt - ez persze az új SuperDome viszonylag kedvező beszerzési árának is köszönhető, amelyet a Xeon-alapú ProLiantekben is alkalmazott megoldások miatt szabhatott ilyen alacsonyra a HP - és az erőteljes Power7 által támasztott verseny miatt pedig érdeke is volt megtenni.

Felkavarta a piacot az Oracle-Sun házasság

Az Oracle a Sun révén hatalmas UNIX szerverfelhasználói bázissal rendelkezik Magyarországon, darabszámot tekintve 2009-ig a legnagyobb UNIX-szállító volt a cég. Az Oracle mégis nehéz helyzetbe került, ha pusztán a hardverpiacot vizsgáljuk - a Solarisra és SPARC-ra alapozó ügyfelek láthatóan nehezen emésztik meg, hogy szeretett rendszerszállítójuk Larry Ellison birodalmának része lett - a SPARC roadmap továbbra sem sok konkrétumot tartalmaz, ami tovább rombolhatja az évek folyamán a Sun által felépített bizalmat. Másfelől azonban az Oracle Magyarországon is nagy szoftveres felhasználói bázissal is bír az adatbázisok, köztesszoftverek és üzleti alkalmazások révén, ezeket az ügyfeleit pedig sikeresen konvertálhatja hardvervásárlóvá, a szoros hardver-szoftver integrációból adódó előnyök, például a nagyobb teljesítmény vagy az "egyablakos támogatás" ígéretével, valamint a szoftverek licencfaktorának "finomhangolásával".

A vállalat tavaly decemberben módosította szoftvereinek maglicenc-faktorát, vagyis azt a mutatót, amely megmutatja, a különböző processzorok magjait mekkora szorzóval kell figyelembe venni a licencdíjak számításánál. Az Oracle ekkor iktatta be a táblázatba új SPARC T3 és SPARC M3 chipjeit, valamint minden különösebb indoklás nélkül megduplázta az Itanium 9300-as sorozatú processzorok mutatóit, amelyekre ezt követően magonként 1 teljes Oracle szoftverlicencet kell vásárolni. A cél nyilvánvalóan a saját hardverek előnyben részesítése a versenytársakkal szemben - mivel az Oracle Database és más szoftverek licencköltségei a hardver árának  többszörösét is elérhetik, a licencfaktorokkal történő játék alapjaiban megváltoztathatja az egyes szervercsaládok gazdaságossági mutatóit, így versenyképességüket.

Az Oracle-től való félelemtől és bizonytalanságtól hajtva migrációs lehetőségeket kutató Solaris/SPARC-felhasználókból itthon a HP profitálhat leginkább. A nagy megbízhatóságot és rendelkezésre állást igénylő ügyfeleknek (bankok, pénzintézetek, államigazgatás, közművek, iparvállalatok) Itanium-alapú Integrity gépeit kínálja a cég, a költséghatékony megoldást keresőknek pedig ProLiant szervereit. A Sun-ügyfelek elvándorlásán a SPARC Enterprise M-sorozatú gépeket saját neve alatt kínáló Fujitsu, illetve az x86-os szegmensben erős Dell is nyerhet, valamint természetesen az IBM, amely az x86-os szegmens alsó részéből távozóban van, de a világ első számú RISC szervergyártója.

2011-re további mérsékelt, vagyis 10 százalék alatti növekedést vár az x86-os szegmensben az IDC darabszámok tekintetében. Az Itanium-szerverek eladása terén szintén bővülésre van kilátás, ahogy a korábban megszerzett ügyfelek frissítik Integrity rendszereiket, a RISC/UNIX szegmensben pedig stagnálás várható, ahogy a SPARC-ot lassan kiszorítja az IBM Power. A mainframe-piac alakulását az alacsony számosság miatt nehéz megbecsülni, már 1-2 gép leszállítása is jelentős különbséget okoz csökkenés és a növekedés között, derül ki az IDC számaiból.

Tárolópiac: óriási robbanás

A merevlemezes külső tárolók piacán a 2009-es megtorpanást követően szinte felrobbant 2010-ben. Az IDC adatai szerint a tavalyelőtt Magyarországra szállított tárolók összesített kapacitása nem érte el a 8 petabájtot, 2010-re ez 23 petabájt fölé nőtt, vagyis megháromszorozódott, miközben a piac értéke 10 százalékkal zsugorodott - egy gigabájtnyi diszkes tárolókapacitást átlagosan 65 dollárcentért (~126 forintért) szállítottak a gyártók,

A tendencia mögött álló egyik erő, hogy 2009-ben a válság miatt a vállalatok visszafogták beruházásaikat és csak a legszükségesebb berendezéseket vásárolták, illetve a korábban zöld utat kapott fejlesztési projekteket hajtották végre, 2010-ben a megváltozó üzleti környezetben már bátrabban költöttek és az elhalasztott beszerzéseket is meglépték, ez okozta a szokásosnál nagyobb növekedést.

A tárolópiaci robbanás mögött álló másik tényező a hatalmas kapacitású (2-3 terabájtos), mégis olcsó SATA merevlemezek elterjedése a vállalati tárolókban. Ezek használatát olyan szoftveres fejlesztések teszik lehetővé mint a tárolóvirtualizáció és a rétegezés, utóbbi lényege, hogy az adatok az elérési gyakoriságuknak megfelelő diszkekre kerülnek - a ritkábban szükséges adatok tárolására olcsó SATA meghajtók is megfelelők. Fauszt Gábor elmondta, Magyarországon egyelőre nem jellemző vállalatoknál az SSD-k használata, egységnyi kapacitásra vetített magas árukat a nyilvánvaló előnyök ellenére is csak kevesen hajlandók megfizetni.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra?

Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra? Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

A tárolók terén általánosságban véve meghatározó tendencia a költséghatékonyságra törekvés, ez nem csak a felhasznált adattárolók, hanem az alkalmazott interfészek terén is tetten érhető: az IDC adatai szerint folyamatosan törnek előre az iSCSI SAN és NAS berendezések, egyre több vevőt elcsábítva a drága Fibre Channel technológiától, amely azonban még mindig jól tartja magát - az itthon eladott külső diszkes tárolókapacitás majdnem fele FC interfésszel rendelkezett tavaly.

A vállalati adattárolók piacáról beszélve fontos még kiemelni a KKV-k felől ébredő erőteljes kereslet megjelenését. A kisebb cégek korábban rendszerint a szerverekbe építhető diszkekre hagyatkoztak, de ma már egyre több külső tárolót vásárolnak, elsősorban egyszerűen telepíthető és kezelhető NAS eszközöket.

A tárolópiacon 2011-re további "extrém" bővülést vár az IDC, a leszállított kapacitás idén mintegy 50 százalékkal növekedhet, miközben az olcsóbb technológiák felé fordulásnak köszönhetően a piac értéke mintegy 15 százalékkal csökken majd, mondta a HWSW-nek Fauszt Gábor.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról