Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Kipróbáltuk: Apple iPad Pro

Asztalos Olivér, 2016. január 04. 09:30

Az iPad Pro nagyobb kijelzővel, erősebb hardverrel, illetve opcionális ceruzával és billentyűzettel próbálja átformálni az iPadről eddig kialakult képet.

Az Apple majd 6 évvel ezelőtt, 2010 tavaszán teremtette meg a "médiatablet" fogalmát az iPad bejelentésével. Az első komolyabb frissítést termék harmadik generációja hozta el 2012 márciusában, mely az erősebb processzor és több memória mellett 2048×1536-os "retina" felbontásúra emelte a 9,7 hüvelykes kijelzőt. Fél évvel később az Apple kibővítette a palettát, megjelent az iPad mini. A 7,9 hüvelykes táblagép egy kisebb – és ami talán fontosabb, valamivel olcsóbb alternatívát kínált az Apple tabletre vágyóknak. Az elmúlt bő három évben a iPad és az iPad mini többször is frissült. A 9,7 colos verzió az iPad Air bejelentésével némileg lefogyott, a kisebb variáns pedig műszaki tartalomban felnőtt testvéréhez, ugyanakkor igazán említésre méltó, iPad-specifikus fejlesztést az osztott képernyős futtatástól eltekintve máig egyik sem kapott.

Emiatt kényszerhelyzetbe került az Apple. Az iPad táblagépek eladásai az elmúlt két év során folyamatosan csökkenő tendenciát mutattak, a teljes tabletpiaccal mutatóival együtt. Az IDC tavalyi kutatása alapján 18 százalékkal kevesebb táblagépet értékesített az Apple mint egy évvel korábban. Ennek oka elsősorban a hosszú termékfrissítési ciklusban és a visszafogott fejlesztési tempóban keresendő. A felhasználók többsége még boldogan elvan egy 3-4 éves táblagéppel, az újabb modellekben nincs meg a tömeges váltáshoz szükséges húzóerő.

A vásárlók tehát nem kapkodják el cserét. Tartalomfogyasztásra, azaz a tabletek fő felhasználási területére továbbra is megfelelhet akár a lassan negyedik évét taposó harmadik generációs iPad is. Az Apple-nek ezért ismét elő kellett húzni valami újat a kosarából. A megoldást – akárcsak az iPad mini esetében, újfent a méret módosításában, jelen esetben annak növelésében látta a vállalat. Az így megszületett termék az iPad Pro nevet kapta, mely félreérthetetlenül a professzionális(abb) felhasználásra utal, amivel a viszonylag népszerű Microsoft Surface Pro gépeknek is konkurenciát állítana az Apple.

Kézben a legnagyobb iPad

Külsőben az elődök vonalait követi az iPad Pro dizájnja, ismerős ívek, krómozott csík, home gomb (Touch ID-vel), hátul pedig az elmaradhatatlan alma logó. Elsőre megpillantva majd kézbe fogva azonnal az "óriási" jelző jutott eszünkbe, de ahogy a monitoroknál, úgy itt sem kellett sok időnek eltelnie, hogy megszokjuk ezt a határozottan nagyobb, 12,9 hüvelykes méretet. A szintén megnőtt tömeg sem igazán zavaró. A 713 grammos iPad Pro ugyan 276 grammal nehezebb az iPad Air 2-nél, de például a 9,7 hüvelykes iPad 4-nél már csak 63 grammal nyom többet, ráadásul mindez jóval nagyobb területen oszlik el.

A tablet széleit megvizsgálva alapvetően ugyanazokat a csatlakozókat láthatjuk mint az Air 2-n, ami kiegészül egy Smart Connector nevű hármas érintkezősorral, melyhez a külső billentyűzet vagy dokkoló kapcsolódhat. Emellett üdvözlendő, hogy végre a gép másik végébe is került hangszóró, ráadásul egyből további két darab. A sztereó élmény így már bármilyen orientáció mellett biztosított, hisz a csatornák a képpel együtt fordulnak a helyes irányba. Az összesen négy hangszóró megfelelően tiszta és szükség szerint hangos élményt nyújt, ebből a szempontból remekül teljesít a legnagyobb iPad. A kamerák teljesen megegyeznek az iPad Air 2 esetében látottakkal, a hátlapi 8 megapixeles, míg az előlapi FaceTime 1,2 megapixel felbontású.

A 12,9 hüvelykes kijelző 264 ppi-s képpontsűrűsége megegyezik a retinás iPadek értékével. Mindez azt is jelenti, hogy a mérettel arányosan nőtt a felbontás, egészen pontosan 2732x2048 képpontra. Nem hivatalos információk szerint a panel típusa IGZO (Indium Gallium Zinc Oxide), amit a Sharp fejlesztett ki, illetve gyárt is az Apple részére.

2732x2048

Az ilyen típusú panelek nagyobb képpontsűrűséget, illetve pontosabb érintéses bevitelt biztosítanak, miközben fogyasztásuk valamivel alacsonyabb a hagyományos megoldásoknál. A panel által nyújtott képminőséggel alapvetően elégedettek voltunk, csupán egy kisebb mértékű utánhúzást, illetve a betekintési szög nagyobb mértékű variálásával kis mértékben változó fényerősséget figyeltünk meg. Összességében egyik sem volt zavaró, de ennél jobbat vártunk egy prémium modelltől.

Izmos belső

Természetesen a készülék belseje is tartalmaz újdonságokat. Az iPad Pro tablettel debütált az Apple A9X jelzésű processzora, mely a korábban kivesézett A9 kigyúrt variánsának tekinthető. Ezzel kapcsolatban az első meglepetés, hogy az A8X-szel megjelent hárommagos megoldásnak már hűlt helye, a tervezők visszatértek az egyszerűbb kétmagos konfigurációra. Az A9-hez viszonyítva csupán a CPU magok órajele változott, a két Twister kódnevű egység legfeljebb 2,26 GHz-en üzemel, ami 22 százalékkal magasabb az A8 értékénél. További érdekesség, hogy valamilyen megfontolásból (méret, fogyasztás) teljesen eltűnt az L3 cache, ugyanakkor duplázódott a memóriabusz szélessége.

forrás: ifixit.com

Az immáron 128 bites interfészhez DDR4L-3200 szabványú chipek csatlakoznak, így az elérhető maximális elméleti sávszélesség 51,2 GB/s. Ez kétszerese az iPhone 6s készülékek értékének, valamint bő 50 százalékkal több mint amit egy kétcsatornás asztali i7-es Skylake rendszer nyújt DDR4-2133 MHz-es modulokkal. Nem csak a sávszélesség, a kapacitás is duplázódott, immáron összesen 4 GB RAM áll az operációs rendszer rendelkezésére. Végül egy harmadik érték is megkétszereződött, mégpedig a grafikus végrehajtók száma. A telefonokban található A9 a PowerVR 7-es szériájának GT7600 jelzésű, hat darab USC-t (Unified Shading Cluster) tartalmazó tagját alkalmazza. Az A9X ezzel szemben egy egyedi konfigurációt tartalmaz, mely tizenkét USC-vel operál. A teljes lapka a TSMC 16 hanométeres FinFET gyártástechnológiájával készül, ergo az A9X gyártása esetében a Samsung (egyelőre) nem partner.

Méréseink szerint az A9X az eggyel kevesebb mag ellenére is előnyben van az A8X-szel szemben. Többmagos végrehajtás esetében nagyjából 18 százalékos az előny, míg egyetlen mag esetében közel 80(!) százalékkal gyorsabb az A9X. Az Ars Technica ennél kicsit tovább ment, amikor mérésikben a MacBookban található Core M, illetve a MacBook Airben lévő Core i5-5250U processzorral vetette össze az A9X-et. Bár az eltérő operációs rendszer és az utasításarchitektúra nem könnyíti meg az összehasonlítást, a végeredmény szerint az Apple legerősebb ultramobil SoC-ja gyorsabb a Core M-nél, valamint nem sokkal marad el az i5-től. Grafikában szintén nagyon erősnek bizonyult az A9X. Az OpenGL tesztekben csupán a legújabb MacBook Air tudta tartani vele a lépést. Az Apple A9X tehát rendkívül izmosra sikerült, az eredmények alapján egy notebookban is gond nélkül megállná a helyét.

Részben szintén az SoC-nak köszönhető a PCI Express csatolós flash-alapú háttértár. Ehhez a Toshiba szolgáltatja a NAND chipeket, melyek összkapacitása 32 vagy 128 GB lehet. Említésre méltó még az USB 3.0 támogatása, mely jó néhány év késéssel végre ide is megérkezett, azaz a Lightning csatlakozó már képes kiaknázni a bő 5 éve piacon lévő szabvány sebességét. A különféle vezeték nélküli adatkapocslatok tekintetében az iPad Pro az iPad Air 2-re hajaz, ergo van 802.11a/b/g/n/ac MIMO WiFi, Bluetooth 4.2, illetve opcionálisan LTE modem is. Végül, de nem utolsó sorban fontos megemlíteni a akkumulátort is. A két részből álló tápellátás összesen 10307 mAh kapacitást (38,8 Wh) biztosít, ez pedig 40 százalékkal magasabb az iPad Air 2 értékénél.

A felhasználói élmény

Az iPad Pro könnyen a kezünkben ragadt. Villámgyorsan teljesített szinte minden parancsot, az alkalmazások úgy ugrottak fel, mintha egy béka alatt dinamit robbant volna. Több napos tesztünk alatt nem tudtuk megakasztani a rendszert, ami alátámasztja az A9X képességeit, illetve a mérési eredményeket. Mindeközben a tablet alig melegedett, egyetlen töltéssel pedig nagyjából nyolc órát teljesített folyamatosan aktív kijelző mellett.

A nagyobb kijelzővel nem csak a felbontás, de a vizuális hatás is egyenesen arányosan nő. Nem különösebb meglepetés, hogy határozottan jobb élményt nyújt tartalomfogyasztáshoz az iPad Pro mint bármelyik elődje. Ez különösen nagyobb méretű könyvek, vagy magazinok lapozgatásakor jön ki igazán, de különféle képi anyagok, illetve egyes játékok esetében is érezhető a plusz. Az iPad Pro után kellemetlen érzés kézbe venni az iPad Air 2-t.

Mindez szép és jó, de az iPad Pro elsősorban nem erre lenne hivatott, amiről többek között a termékkel párhuzamosan bejelentett billentyűzet és ceruza is árulkodik. Mi utóbbit, azaz az Apple Pencilt tudtuk kipróbálni, mely nem szériatartozék. A ceruzát 99 dolláros, idehaza nagyjából 37 000 forintos áron lehet megvásárolnunk, de nem ez a termék legnagyobb problémája. Először is aktív, azaz tölteni kell, ráadásul mindezt meglehetősen buta módon oldották meg, ugyanis a tablet Lightning aljzatába kell csatlakoztatni. Ez még nem jelent különösebb problémát amikor a gépet épp nem használjuk, ellenben kézben tartva zavaró lehet a kilógó ceruza. Ezt egy filléres hosszabbítóval elegánsan megoldhatta volna az Apple, ráadásul így a tablettől függetlenül is tölthető lett volna a kiegészítő.

Az Apple Pencil amúgy kellemes fogású, a súlya is rendben van. Beugró grafikus tesztelőink elégedettek voltak az élménnyel, ugyanakkor a valóban professzionális felhasználáshoz szánt Wacom termékekhez már nem ér fel az Apple megoldása, azok szélesebb érzékenységi spektrummal rendelkeznek. További hiányosság, hogy a ceruza vége nem funkcionál radírként, ami még a passzív Wacom eszközök esetében is magától értetődő. Ezzel vázlatok rajzolásához ugyan megfelelő az iPad Pro, de ez még sajnos messze áll a professzionális felhasználás szintjétől.

A ceruzánál nagyobb gondot jelent az operációs rendszer, illetve a megfelelő alkalmazások hiánya. Az okostelefonkból kinőtt iOS már egyszerűen nem képes kiszolgálni ezt a méretet, illetve magát a professzionális felhasználási környezetet. Eljött az idő,hogy az Apple komolyabban hozzányúljon a kérdéshez, ugyanis jelen formájában egyértelmű korlátot jelent a rendszer, az új iPad kinőtte az iOS-t. Amennyiben a OS X-ből valóban lesz ARM architektúrát támogató verzió, úgy megoldódhat a probléma, de addig munkához legfeljebb részmegoldás lehet az Apple legújabb táblagépe.

Az iPad Pro tehát egyelőre épp arra a jó mint az iPad, azaz tartalomfogyasztáshoz, melyhez legalább kiváló. Ellenben itt egy másik tulajdonsága jelent gondot, mégpedig az ár. A 32 GB-os iPad Pro 800 dolláros áron (kb. 270-280 000 forint) érhető el, azaz 300 dollárral drágább mint a 16 GB-is iPad Air 2. Ezért az összegért már egy MacBook Air is beszerezhető, ami valóban használható munkához (is). Egy szó mint száz, az iPad Pro jelen formájában semmihez sem optimális választás. Professzionális felhasználáshoz kevés, szórakozáshoz pedig drága. Ennek fényében vajmi kevés esély mutatkozik arra, hogy ez a tablet majd megfordítaná az Apple egyre csökkenő iPad eladásait...

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.