Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Kipróbáltuk: Apple iPad - kell ez nekünk?

Bizó Dániel, 2010. április 08. 14:24
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A HWSW szerkesztőségébe is megérkezett az iPad, hiszen tetszik vagy sem, nem lehet szó nélkül elmenni mellette, így nekünk is nyilatkoztatni kell: meghódítja-e a világot, vagy csúfos bukás lesz? A válasz sokaknak egyértelmű, pedig valójában nem az.

A HWSW kedden délelőtt jutott hozzá az iPadhez, amiért köszönet illeti Rátky Gábort. Azonnal le kell szögeznünk, ami már az eddig megjelent bemutató videók alapján szinte bizonyos volt: az iPad egy rendkívül jól összerakott, kiválóan kidolgozott termék, ami vonatkozik mind a hardverre, mind az iPhone és iPod touch esetében megismert szoftverfelületre  is. Azonnal szembeötlő a kezelőfelület folyékonysága, a zoomolások és görgetések akadozásmentessége, a különböző áttűnési effektek simogatják a szemet a 9,7 hüvelykes kijelzőn.

Ha már kijelző, akkor sajnos megint sopánkodnunk kell amiatt, hogy fényes felületű, amitől esztétikailag ugyan szép a termék, és jó képet is ad, ugyanakkor rettenetesen zavaró a tükröződése. Ezen tovább rágódni nem érdemes, az ilyen kijelzők régóta piacon vannak már és elterjedtek, így majdnem mindenkinek lehet vele személyes tapasztalata is, és magának kell eldöntenie, hogyan vélekedik.

Az iPaden futó alkalmazások látványosak és látványosan gyorsak is egyben. A Google Mapset például olyan gördülékenységgel, gyorsan mozgatja a gép ami már feltűnő, és egy gyors összehasonlítás után egyértelművé vált, hogy sokkal folyékonyabb annál, mint amit egy ThinkPad X60s notebookon tapasztalok. Nem számít, hogy videolejátszás folyik közben, az iPad forgatásakor akadozás nélkül követi a felület, forog a videó is, forognak, zoomolnak a weboldalak, egy közel teljes napi használattal nem tudtunk lassulást, döcögést sem előidézni. Ez nyilván köszönhető annak is, hogy az Apple nagyon szigorúan kitartott a multitasking mellőzése mellet, aminek köszönhetően gyszerűen tudta tartani az operációs rendszer kernelét, különös tekintettel az ütemezőre, és a szoftverfejlesztők pontosan tudják, mennyi kakaó áll rendelkezésre, más programok nem fogják felemészteni az erőforrásokat. Ez ugyanakkor csak a történet egyik fele, önmagában még nem magyarázat a gép produkciójára.

Apple A4

Az iPadben az Apple saját márkázású processzora dolgozik, az A4. A vállalat gyakorlatilag semmi értékelhetőt nem közölt a chipről, így részben az eddig kikerült visszafejtésekre, részben pedig ésszerű feltételezésekre kell támaszkodnunk. Az A4 egy magas integráltságú rendszerchip (system-on-chip, SoC), ARM utasításkészlettel dolgozó processzormagot és PowerVR grafikus áramkört alkalmaz, amely hardveresen gyorsítja a vizuális effekteket, a videolejátszást. Az A4-et a Samsung gyártja, a chipre két 1 gigabites DDR2 DRAM chipet (256 MB memória) is rétegelt egy másik tokban, vagyis a DRAM-tok az SoC tokjára illeszkedik rá, forrasztással, derült ki a Chipworks elemzéséből.

Ez az úgynevezett tok a tokon, vagyis package-on-package (PoP) megoldás, amely az elmúlt évek során vált gyakorlattá a kompakt elektronikai termékek, például a mobiltelefonok esetén, de  PC-méretű eszközben azonban szokatlan jelenség. A fizikai közelség nem jelent mást, minthogy a memóriát alacsony késleltetéssel és energiával éri el a processzor, ultrakompakt a kialakítás is, a viszonylag nagy memóriaméret pedig lehetővé teszi, hogy rengeteg adat és kód maradjon memóriában gyorstárazva akkor is, ha éppen nem használjuk. A memóriabusz szélessége 64 bitesnek tűnik, ami nagy sávszélességet tesz lehetővé még 100 megahertzes (400 megatranszfer/s) DRAM chipeknél is.

Az elemzések és különféle pletykákra épülő híradások szerint az A4 lényegében egy szokásos ARM SoC, és nagyban megegyezik az iPhone 3GS-ben található Samsung ARM SoC chippel, ez ugyanakkor egyáltalán nem tűnik ésszerűnek. Miért döntött volna az Apple a saját márkázás mellett, ha egy teljesen sztenderd termékről volna szó? Mi másért vásárolt volna fel két évvel ezelőtt egy beágyazott chipeket tervező céget, a P.A. Semit, minthogy saját processzort tervezzen mobil eszközei számára? A kérdés izgalmas, biztos válasz azonban nincs egyelőre, a különféle tesztek remélhetőleg hamarosan fényt derítenek rá, hogyan viszonyul az iPad sebessége például az iPhone 3GS-hez, esetleg kikerülnek a webre felvételek az SoC szilíciumok összevetéséről. De lépjünk ezen túl.

Hibátlan kezelhetőség

Az iPad tehát villámgyors, amihez társul a multitouch érintőpanelének érzékenysége és pontossága - úgy működik, ahogyan várjuk. A nagy kijelző lehetővé teszi a pontos nyomkodást, az érintős mobilokkal szemben itt sokkal kevesebbszer fogunk belefutni nem kívánt kattintásba. Emiatt az érintőképernyőn történő gépelés is meglepően gyors és kényelmes, kis megszokást igényel ugyan, de egyáltalán nem vészes elsőre sem, így rövidebb leveleket is kényelmesen megírhatunk rajta, vagy jegyzetelhetünk nyugodtan.

A Safarival a böngészés olyan, mint amilyennek lennie kell: gyors de nincs Flash. Hibátlanul használható az email kliens is, igaz, nem tud threadesíteni, miközben a Gmail felismeri az iPad Safarit, és optimalizált felületet tölt be, így a gmaileseknek inkább annak használatát javasoljuk. A YouTube kliens remek, viszont meg kell jegyeznünk, hogy a HD-lejátszás valójában nincs, a felbontás bár magas, a bitráta alacsony, a gyors mozgások elmosottak, a kép nem marad éles, csak a viszonylag nyugodt jeleneteknél - a magyarázat sokkal inkább az Apple agresszív, az iTunes disztribúciós platformra kihegyezett üzletpolitikájában keresendő, semmint a hardver képességeiben.

Az első iPad killer app

Sorolhatnánk hosszasan, milyen alkalmazások és képességek vannak az iPadben (böngészés, levelezés, videózás, zenehallgatás, játékok, stb.), de ez teljesen felesleges, mivel az iPad ilyen szempontból lényegében egy nagyobb képernyős iPod touch - igaz, az Apple eltávolított néhány apróbb beépített alkalmazást, például a diktafont, a számológépet vagy a részvényárfolyam-figyelőt, ezeket azonban az App Store-ból igény esetén pótolhatjuk. A mono hangszóró meglepően hangosan és adottságaihoz mérten tisztán szólt, nem volt kellemetlen dobozhang, se rezonancia.

A két készülék kezelése is szinte tökéletesen megegyezik, vagyis az iPad is hozza az elődök bravúrját: az első bekapcsolást követően azonnal élvezhetően használható, mindenféle konfigurálást vagy kézikönyv olvasgatását mellőzi, nagyon ritkán van olyan, hogy a gép nem úgy viselkedik mint ahogyan várnánk. Újdonságként az iPad beépített könyvolvasóval és közvetlen bolti hozzáféréssel rendelkezik, ereje azonban ki is merült ebben.

Van egy alkalmazási terület azonban, amelyet feltétlenül ki kell emelnünk, mert ez egyrészt új lesz még az iPod- és iPhone-felhasználóknak is, másrészt mert úgy érezzük, ebben vitathatatlanul előremutató az iPad. Ez pedig nem más, mint az újság- és magazinolvasás. Az iPad indulására gyakorlatilag az összes valamit is számító amerikai kiadvány elkészítette ipades alkalmazását, amellyel megmutatják, hogyan képzelik el saját tartalmuk prezentációját és fogyasztását egy ekkora színes érintőképernyőn.

Igen, elektronikus olvasók már régóta vannak, a nevesebb napi- és hetilapok elérhetőek már az Amazon Kindle és Sony Reader olvasókra is. Azok azonban máshonnan közelítenek, az elektronikus papírok rendkívül kellemesen olvashatóak, mivel nem világítanak, a visszaverődő környezeti fényt használják fel, nem igényelnek folyamatos áramellátást, ezért az e-olvasók vékonyak és könnyűek. Ebben sokkal jobbak az az iPadnél, amit még az elvakult Apple-fanatikusok is beismernek.

A kereskedelmi termékekben elérhető elektronikus papír azonban ma még csak 8-16 szürkeárnyalatot képes megjeleníteni és frissítési sebessége is lassú, ebből következően alkalmatlan arra, hogy színes képeket vagy videókat jelenítsen meg. Az iPad itt hatalmas előnyre tesz szert a hagyományos LCD-panelével, mivel sokkal látványosabb megoldásokra képes: színes, nagyítható fotók, animált képfeliratozás, beágyazott videók tartoznak a hírekhez, reklámokhoz. Dehát ezt egy weboldal is tudja! - hangzott el az irodában.

Valóban, de mégsem. A különbség a  prezentációban és a navigációban van. A weboldalak arra készültek, hogy nagy monitorokon, egérrel és billentyűzettel "fogyasszuk" azokat, és egymáshoz ezernyi szállal kapcsolódjanak, emellett számos szolgáltatást kell a látogató elé tenniük, például a kapcsolatfelvétel, a regisztráció, hozzászólás lehetőségét, keresést és egyebeket.

Itt azonban egy újság elektronikus tálalásáról van szó, jelen esetben az iPad képernyőjére szabva, és ez utóbbin van a lényeg: a tartalom megjelenítését optimalizálták arra az eszközre, amelyen fogyasztjuk. Érdekes azt is látni, hogy az egyes kiadók hogyan értelmezték ezt a feladatot alkalmazásaikkal, a megközelítések közt megtalálható a kiadványok egyszerű "beszkennelése", a weboldal leegyszerűsítése és a navigáció átszabása is - egy hírügynökség esetében ez utóbbinak kevéssé van alternatívája.

Érzésünk szerint a leginkább előremutató megoldást a Wall Street Journal alkalmazásának sikerült megtalálnia, amely a nyomtatott újság tartalmát hozza el nekünk az iPadre, minden nap, ugyanakkor teljesen újragondolva azt. Nem az az érzésünk támad, hogy egy weboldalt szabtak át, hanem hogy egy nyomtatott újságot nézünk, amely kényelmesen, lapozás nélkül átnézhető, a cikkekhez nagyítható a fotók és beágyazott videók tartoznak. Egy másik zseniális megoldás a Marvel képregényeket olvasó szoftveré, amely mindig a soron következő jelenetre mozgatja a "kamerát", így dinamizálva és fokozva az élményt - élvezetesebb, mint a papír képregényeket forgatni.

Venni vagy nem venni?

Az iPaddel az Apple kihozta a maximumot ebből a formátumból, ez vitathatatlan - ami vitatható, hogy a megfelelő egyensúlyt találta-e el a funkcionalitás, sebesség, fogyasztás és tömeg dimenzióiban. Szép, gyors, intuitív a felülete, jól megépített, hosszú az akkumulátoros ideje, és 700 grammnál is könnyebb. Ez azonban még kevés lesz az üdvösséghez, ahhoz, hogy néhány százezer Apple-rajongónál sokkal messzebb jusson a termék. Az iPad ugyanis valóban egy új kategóriát teremt, ami még az Apple számára is szokatlan, hiszen eddigi sikereit már létező termékek újragondolásával érte el.

Nagy kérdés, hogy az iPad be fog-e tudni férkőzni a mindennapi felhasználói szokások közé, hogy valóban hasznos termék-e? Ahogyan az egyik kolléga fogalmazott: az iPad egy remek válasz, csak még nem született meg a kérdés. Milyen problémát old meg? Van már lapostévé, ultrahordozható notebookok, okostelefon, amelyek mellett kevésbé van igény PC-re. Az elektronikus olvasási igényekre pedig ott vannak az e-olvasók, amelyek céleszközként jobban oldják meg a feladatot.

A dilemma kicsit hasonló a kéziszámítógépek egy évtizeddel ezelőtti helyzetéhez, amelyek valaha rendkívül vonzó termékeknek tűntek, majd az általános siker helyett lassan kiszorultak, és funkcionalitásuk többségét mára az okostelefonok vették át - néhány rétegfelhasználástól tekintve a dedikált PDA-knak nincs helyük a mobil PC-k és telefonok világában.

Pedig egyértelmű, hogy a tévé, PC és telefon után az Apple létre akarja hozni a negyedik kijelzőt, amelyen multimédiás tartalmat lehet fogyasztani, és amely területet az eddigi e-olvasók megelőzésével uralni akar - ezen véleményük mellett továbbra is kitartunk. Az iPad egyéb képességei, mint például az e-mailezés, csak kiegészítő funkciók, amelyek erősítik az érintőképernyő természetességében és látványosságában gyökerező vonzerejét.

Magánfelhasználásra iPadet vásárolni jelenleg nemcsak luxuskiadás, hanem rizikós is. Senki nem lehet ugyanis biztos abban, hogy hosszú távon valóban praktikusnak fogja találni, különösen akkor, ha magát intenzív internetezőként, nagyfogyasztóként jellemzi, sok időt tölt egy PC előtt és okostelefonnal is rendelkezik. Nem lehet kizárni persze, hogy a jövőben olyan alkalmazások jelennek meg az iPadre, amelyeknek nem lehet majd ellenállni, mint például az F1 2010 - ezt előre nem lehet látni, a fejlesztők is tapogatóznak.

Hatalmas hiányossága ugyanakkor az iPadnek, hogy egyáltalán nem közösségi termék. Igen, fel lehet vágni az ismerősök, barátok előtt, mindenkit érdekel, mert ilyet még nem láttak. Körbe lehet adni képeket mutogatva, ez is igaz. Ettől eltekintve azonban az egyéni, magányos fogyasztásról szól, és egyáltalán nem támogatja a tartalmak megosztását, sem a kapcsolattartást. Egy iPaden nem fogjuk tudni megtenni, hogy egy könnyed mozdulattal megosszunk valamit másokkal, ha például egy jó képet, zenét, vagy cikket találtunk a neten - csak akkor, ha az adott weboldal támogatja, akkor ige, de ez inkább egy kívülálló publikáció egy közösségi oldalba vagy szolgáltatásba. Chaten nem tudjuk egyszerűen elküldeni, akár egy drag&drop mozdulattal, és közben nem is tudunk kapcsolatot tartani, ha éppen böngészünk vagy újságot olvasunk, pláne szóba sem kerül a videochatelés vagy fotózás lehetősége - az iPad inkább elszigetel.

Aki nem tudja vagy szokta az egyik lábát stevejobsosan keresztbe vetni a másikon, az valószínűleg a közel 700 grammos iPaddel feszengeni fog még egy kényelmes bőrfotelben is, és egy idő után inkább fárasztónak fogja találni az élményt. Figyelmeztető, hogy a HWSW szerkesztőségében még azok sem tartották egyértelműen praktikus eszköznek az iPadet, akiket teljesen lenyűgözött a képességeivel, és szívesen vásárolnának egyet, ha nem kerülne 500-600 dollárba - porfogónak költséges szórakozás.  Univerzális válasz azonban nincs, mindenkinek magának kell tudnia eldöntenie, hogyan viszonyul a jövevényhez.

Az iPad nem marad válasz nélkül más gyártók részéről, így a közeljövőben seregnyi tablet jelenik meg, ahogyan várhatóak a hibrid notebookok felbukkanása is, amelyek kijelzője önálló életre kel, ha leválasztjuk a gépről, és egy könnyű tabletként funkcionál - az első ilyen koncepciót már demózta a Lenovo a CES-en. Az iPad megjelenése kétségtelenül riadókészültségbe helyezte az e-olvasók fejlesztőit is, amelyek a jövőben várhatóan egyre gyorsabb és színes kijelzőket kapnak, és esetlegesen új funkcionalitást is - sokunk számára ez lehet az iPad felbukkanásának legnagyobb haszna, ahogyan az iPhone is jobb készülékek kidolgozására sarkallta és sarkallja ma is a többi gyártót.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.