Az okostelefon után az iskolai AI-használatot is betiltja Norvégia
Norvégia az elmúlt évtizedekben élen járt az oktatás digitalizációjában, az aktuális kormány azonban most látványosan igyekszik kivonni a technológiát az osztálytermekből a romló tanulmányi mutatókra hivatkozva.
A következő tanévtől tilos lesz a norvég általános iskolákban tanulóknak segítséget kérniük a mesterséges intelligenciától tanulmányaik során, a norvég kormány ugyanis átfogó korlátozó intézkedéseket vezet be a technológia használatára vonatkozóan szinte egy időben azzal, hogy a közösségimédia-használatot is tiltja bizonyos életkor alatt.
Az erről szóló jogszabály előkészítéséről Jonas Gahr Stoere miniszterelnök beszélt egy pénteki sajtótájékoztatón, ahol a kormányfő kijelentette, hogy a szigorításra azért van szükség, mivel az AI-használat által a diákok a fejlődésük szempontjából kritikus lépcsőfokokat átugranak.
A jogszabály értelmében a 6 és 13 év közötti gyermekeknek, azaz az általános iskola első és hetedik osztálya között általánosságban tilos lesz bárminemű AI-használat, míg a 14-16 éves korosztálynak pedagógus felügyelete mellett lesz engedélyezett a technológia segítségül hívása a tanulmányok alatt.
A törvény egyben arról is rendelkezik, hogy 17 és 19 év között az oktatási rendszerbe be kell építeni a "megfelelő" AI-használatot, hogy a diákok fel tudjanak készülni a felsőoktatásban és a munkájuk során jelentkező, mesterséges intelligenciával összefüggő kihívásokra.
Az AI-használatra vonatkozó korlátozó intézkedések azután születtek, hogy Norvégia a romló tanulmányi eredményekre hivatkozva 2024-től betiltottaz az iskolai okostelefon-használatot, az év végén pedig a parlament elé terjeszthetik azt a jogszabályt, mely 16 éves kor alatt tiltja a közösségimédia-használatot.
A skandináv ország számára a fenti jogalkotási folyamat jelentős hátraarcot mutat az előző évezredben kezdődött oktatási digitalizációs programhoz képest. A norvég tantermekben már a '90-es években teljesen általános volt a számítógéphasználat, 2010-től pedig tabletekkel látták el az iskolákat, ennek azonban negatív következményei is lettek, így a diákok egyre kevesebb könyvet olvastak, kézírásuk pedig visszafejlődött.
A norvég kormányfő pénteken egyben közölte, hogy a kormányzat a jövőben támogatási programokkal igyekszik majd ösztönözni az iskolai könyvhasználatot.