Törvény büntetné itthon a problémás AI-videókat

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter benyújtotta a kormány törvényalkotási programját az őszi ülésszakra, szeptember elsejétől sorra érkeznek az Országgyűlés elé a minisztériumok törvénycsomagjai. A nyilvánosan elérhető dokumentum 16 oldalon keresztül ismerteti a 83 tervezett javaslatot, többek közt a korhatár-ellenőrzést és a platformok függőséget okozó funkcióinak korlátozását is érintve.

Novemberben kerül megvitatásra a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) és a Mi Hazánk május végén benyújtott első törvényjavaslata, mely konkrét intézkedéseket, előírásokat fogalmaz meg a gyerekek digitáliseszköz-használatával kapcsolatban. A javaslatot a tudományos és technológiai miniszter, Tanács Zoltán fogja benyújtani „a digitális eszközök gyermekekre káros hatásainak mérsékléséről” címmel.

Miért érdemes belevágnod AI Agent fejlesztői képzésünkbe? Összefoglaltuk röviden, hogy miért érdemes részt venni a szeptember 21-én induló online tanfolyamon.

A leírás szerint Magyarországon az iskolai telefonhasználat 2024-es korlátozásával és a friss jogalkotási kezdeményezésekkel már elindult egy folyamat, de egy valóban hatékony új törvénynek több pillérre kell támaszkodnia. A gyermekek egészséges fejlődési lehetőségének megteremtésére hivatott törvényjavaslat az okostelefonok, laptopok, asztali számítógépek, tabletek, digitális televíziózást biztosító (sic!) TV-berendezések, játékkonzolok, VR-headsetek és okosórák értékesítése során a forgalmazót köteleznék egy olyan tájékoztatást jól látható helyen közzétenni, mely a „6 éves korig a használata nem ajánlott" szöveget tartalmazza. A kötelezettség egyaránt vonatkozna a bolti és az online értékesítési csatornákra.

A második pillér egy uniós szinten létező előírást emel újabb szintre azzal, hogy előírja, hogy az ún. magas kockázatú platformokat üzemeltető szolgáltatóknak a 16. életévét be nem töltött személyek védelme érdekében hatékony életkor-ellenőrzési rendszert kell bevezetniük, mely által biztosítani kell, hogy a platformokhoz 13. életévét be nem töltött fiatalkorúak egyáltalán ne, 16. évnél fiatalabbak pedig csak korlátozottan férhessenek hozzá. Ezek mellett szerepel még a platformok függőséget okozó funkcióinak korlátozása, az iskolai prevenció és a digitális tudatosság oktatása, emellett gyermekvédelmi szűrőszoftverek és jogi garanciális eszközök meghatározása és bevezetése.

Az életkor-ellenőrzés módját a javaslat szerint a kormány végrehajtási rendelete szabályozná, annak formája pedig lehet az európai digitális személyiadat-tárca integrációja, akár egy önálló alkalmazás vagy a Digitális Állampolgárság Programra épülő azonosítás. A jogszabálytervezet kimondja, hogy az életkor-ellenőrzés során kizárólag a szükséges személyes adatok kezelhetők.

Törvényjavaslatot terjesztenek be novemberben a dezinformáció ellen is, kiemelten az AI-ra fókuszálva.

A javaslat címe „a mesterséges intelligencia felhasználásával készült, manipulatív vagy egyébként sértő, bántó tartalmak készítésének és publikálásának törvényi szintű szabályozása, tilalmak megfogalmazása”, melyet a tervek szerint a meglévő büntető anyagi jogi és eljárásjogi, valamint szabálysértési szabályozási keretek közé építenének be.

A DKÜ-től is szabadulnának

Terítékre kerül a a közfeladatot ellátó szervek informatikai együttműködésének rendszeréről szóló törvényjavaslat is, mellyel a kormány felszámolná a jelenlegi központosított informatikai beszerzési rendszert a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) Zrt. lebontásával - szúrta ki a Telex.

A 2019-ben létrehozott DKÜ feladata a kormány alá tartozó vagy általa felügyelt, illetve állami szervek, intézmények, cégek, alapítványok informatikai beszerzéseinek koordinációja. A DKÜ vezérigazgatóját, Lenkei Mirtillt már május végén leváltotta Tanács Zoltán, a helyére Kovács Miklóst, korábbi gazdasági vezérigazgató-helyettest nevezte ki. A DKÜ helyett egy digitális innovációs ügynökség létrehozása a cél, és„egy működő, nemzeti innovációs ökoszisztéma felállítása”, melyet az új független státuszú szervezet fog irányítani.