Május 29-én a One Magyarország teljesen fű alatt megszüntette a One Földfelszíni TV (korábban mindigTV PRÉMIUM) nevű, digitális földfelszíni sugárzással továbbított televíziós szolgáltatásának értékesítését, ezzel végérvényesen megválaszolva azt a kérdést, hogy a termék mennyire volt piacképes a hazai televíziós műsorszórás szegmensében.

Digitális közérdek

A digitális földfelszíni műsorszórás bevezetése, illetve az analóg tévés vétel digitalizációja az ország uniós csatlakozását követően szinte azonnal kiemelt stratégiai fókuszt kapott, részben az EU-s jogharmonizációs folyamatokból fakadóan.

A cél a kezdetektől fogva az volt, hogy az állampolgárok alkotmányos jogaira hivatkozva minden háztartás ingyenesen és jó minőségben hozzáférhessen a közszolgálati média tartalmaihoz, mindezt pedig technológiailag úgy kell megvalósítani, hogy az infrastruktúra közben bánjon kevésbé pazarlóan a korlátos spektrumkerettel, melyből egyre nagyobb szeletet kértek - és kaptak - a mobilszolgáltatók.

A magyarországi televíziózás digitális átállása, illetve a platform modernizációja két hullámban zajlott. Az első, mind logisztikailag, mind társadalmilag nagyobb volumenű projekt 2008-tól 2013-ig tartott és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) koordinálásával ment végbe. Az átállás része volt egy kiterjedt szociális támogatási program, melyben az állam vállalta, hogy a rászoruló háztartásoknak ingyen biztosítja a tetőantennás vételhez szükséges set-top boxokat és az új antennákat, valamint ezeket telepíti is.

Az állam a hatóság beszámolója szerint közvetlenül erre a célra mintegy 6-8 milliárd forintot költött el, ám költségoldalon jóval nagyobb tételt jelentett az adóhálózat modernizációja. Az Antenna Hungáriának (mely éppen a folyamat után került vissza állami kézbe) teljesen új adótorony-infrastruktúrát, digitális gerinchálózatot és adóberendezéseket kellett kiépítenie a digitális multiplexek indításához, mely óvatos becslések szerint tízmilliárdos nagyságrendű beruházást emésztett fel - a teljes projekt nemzetgazdasági szinten mintegy 15-20 milliárd forintba kerülhetett.

Win-Win szituáció

Az analóg földfelszíni televíziózás lekapcsolása más aspektusból cserébe jelentős társadalmi hasznot - és bevételt - termelt az ország számára azzal, hogy az így felszabadult ún. digitális hozadék sávot 2014-ben a mobilszolgáltatóknak értékesítette az NMHH, az értékesítési folyamatból pedig - más sávokat is bevonva - akkor összességében 130,6 milliárd forinthoz jutott az állam.

Az öt üzembe állított digitális multiplexből a hatósági szerződés értelmében hármat kereskedelmi szolgáltatásra fogott be az Antenna Hungária 2010-ben, így jött létre a mindigTV Extra szolgáltatás, melynek csatornaválasztéka már akkor sem tudott versenyezni a nagyobb tévészolgáltatókkal, ügyfelek egy jól meghatározott körében - jellemzően a nyaralótulajdonosoknál - viszont népszerű lett az ajánlat.

A mindigTV Extrát azonban technológiai szempontból egy rendkívül szerencsétlen időszakban vezette be a műsorszóró. Bár már ekkor is világos volt, hogy a modernebb, DVB-T2 technológián, HEVC kódolással jobban ki lehet használni a multiplexek kapacitását, a technológia ekkor még túl drága volt az országos bevezetéshez, illetve a vevőoldali támogatás is erősen foghíjas volt.

A digitális földfelszíni tévé kereskedelmi multiplexeinek technológiai modernizációja végül 2020-tól nem volt tovább odázható, mivel a vonatkozó EU-s spektrumharmonizációs előírásoknak megfelelően az államnak ki kellett ürítenie a részben a műsorszóró hálózat által használt 700 MHz-es frekvenciasávot azért, hogy azt 5G mobilcélú felhasználásra biztosítsa.

Átállás 2.0

Az Antenna Hungáriának ez az átállás több tucat, alig tízéves nagygerinc-adó és több száz átjátszóadó modernizálásával járt, mely szintén milliárdokba került a költségvetésnek. Itt a 2013-as átállással ellentétben már nem osztogatott alanyi jogon ingyen set-top boxokat az állam, mivel a közszolgálati multiplexek továbbra is DVB-T technológiával sugároztak és sugároznak azóta is, ám az átállással érintett, fizetős ügyfelek dekódereinek és kódkártyáinak a csereköltségeit mégis átvállalta. Mindent összevetve ez az átállása mintegy 3-5 milliárd forintnyi kiadást jelenthetett az akkor állami kézben lévő műsorszórónak.

A második sávkiürítést egy újabb frekvenciaárverés kísérte, melyből - szintén összevontan - 2020-ban 128 milliárd forintnyi bevétele származott az államnak.

Ez volt az a bizonyos frekvenciaaukció, melyből a Digi Kft-t vitatott körülmények között, de végül a bíróság szerint jogszerűen kizárták.

Az Antenna Hungária az azóta eltelt időben tulajdonost váltott, az adóhálózat pedig előbb a 4iG Csoporthoz került, mely külön cégbe szervezte az infrastruktúrát (ez lett a 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft.), majd 2025 decemberében eladta azt az állami Pro-M Zrt-nek, ezzel az adóhálózat visszakerült az államhoz.

Ezzel immár a Pro-M számít a jogutódnak a digitális multiplexek üzemeltetésére kötött, 2032-ig érvényes hatósági szerződés tekintetében is, így az állam kezében van az is, mihez kezd az infrastruktúrával.

A DVB-T közszolgálati multiplexek működése feltételezhetően nem kerül veszélybe, a DVB-T2 hálózat fenntartása és üzemeltetése azonban vélhetően már nagyobb kolonc a Pro-M számára. Már csak azért is, mivel a hatóság negyedéves piaci jelentésének legutóbbi kiadása alapján tavaly év végén mindössze 47 ezer előfizetője volt a One Földfelszíni TV-nek, az előfizetői tábor nagysága pedig a szolgáltatás népszerűsége csúcsán sem tudta áttörni a százezres lélektani határt - vagyis a hálózat aligha üzemelhet megtérülően.

Bár a One közleménye szerint a meglévő előfizetők továbbra is változatlan tartalommal és formában érhetik el a szolgáltatás, kérdéses, hogy a DVB-T2 adóhálózat a jelenlegi formájában fennmarad-e a hatósági szerződés hat év múlva esedékes lejártáig.

A DVB-T2 multiplexek lekapcsolása esetén azonban a másik oldalról nem jelentkezik az a társadalmi haszon, ami a korábbi két sávkiürítés, sávátrendezés során megjelent.

Egyrészt a jelenlegi európai konszenzus és szabályozás szerint az érintett sávrészben a földfelszíni televíziós műsorszórás védelmet élvez, azaz nem értékesíthető ez a szelet, másrészt a 600 MHz-es (n71) frekvenciasáv készülékoldali támogatása más régiókkal, így elsősorban az Egyesült Államokkal és Kanadával szemben ma még egyáltalán nem biztosított Európában.